A Mol-Pick Szeged nagyon ritkán szenved vereséget hazai pályán az NB I-ben, és ha ki is kap, általában legnagyobb hazai riválisától, a Telekom Veszprémtől.
Egy kis statisztikai adat, csak hogy érezzük a Csurgói KK elleni szombati 33–30-as hazai zakó jelentőségét: ha a Veszprém elleni meccseket nem számoljuk, a Szeged legutóbb több mint huszonhét éve, 1993. május 31-én kapott ki otthon, akkor a Győri ETO KC együttesétől 21–17-re – éppen az első olyan idényben, amikor az alakulatot nem Tisza Volán SC-nek hívták, hanem már Pick-Szegednek.
Arra is csak háromszor volt példa, hogy a Tisza-parti gárda pontot veszítsen otthon, 1997 márciusában a Győrrel (27–27), decemberében a Dunaferr-rel (20–20), 2017 novemberében a Budakalásszal (35–35) játszott döntetlent. A Csurgó elleni meccsen szinte végig a vendégek vezettek, akik úgy örültek a győzelmüknek, mintha bajnoki címet szereztek volna. Sikerük nem szerencsés, hanem megérdemelt volt, mert remekül játszottak hatvan percen át.
„Semmilyen pozitívumot nem láttam a Csurgó ellen, az ellenfél egyszerűen jobb volt nálunk, mi pedig nagyon rosszul játszottunk – mondta a Nemzeti Sportnak Juan Carlos Pastor, a Szeged edzője. – Huszonegy gólt kaptunk a második félidőben, ez mindent elmond a teljesítményünkről. Talán más a helyzet, ha nincs annyi hiányzónk, mert a szünet után mégiscsak tizenkilencszer betaláltunk, amivel illik nyerni, ám harminchárom kapott góllal erre esélyünk sem volt. Nagy a lemaradásunk, kiestünk a ritmusból, és eltűntek az automatizmusok, főleg a védelemből. Sokan kérdezik, a Csurgó ellen miért nem cseréltem a kapuban. Azt gondoltam, amint Mikler Rolandnak meglesz az első védése, elkapja a fonalat, bízom benne, tudom, mire képes.”
A meglepő bajnoki vereség oka a fáradtság is lehet, ugyanis alig több mint negyvenegy óra telt el a norvég Elverum elleni Bajnokok Ligája-győzelem után, és a Szeged ugyanazzal a tizenhatos kerettel állt ki a Csurgó ellen is. A spanyol tréner szerint nehéz megmondani, milyen erőnléti állapotban vannak játékosai, hiszen a klubot alaposan megtépázta a járvány, többen másfél-két hónapot hagytak ki sérülés és betegség miatt, míg mások folyamatosan karanténban voltak.
„Ahhoz, hogy fizikailag utolérjük magunkat, idő kell, ami viszont nincs, mivel hetente két mérkőzést kell játszanunk – így Pastor. – Hamarosan a játékosaim elmennek az egyiptomi világbajnokságra, utána megint kezdhetünk mindent elölről.”
2011 02. 04. | Szeged–Veszprém | 35–36 |
2011 05. 08. | Szeged–Veszprém | 20–33 |
2013 05. 21. | Szeged–Veszprém | 24–26 |
2014 05. 11. | Szeged–Veszprém | 24–28 |
2015 05. 09. | Szeged–Veszprém | 25–31 |
2015 05. 20. | Szeged–Veszprém | 29–31 |
2017 10. 21. | Szeged–Veszprém | 21–30 |
2020 11. 28. | Szeged–Csurgó | 30–33 |