– Nyilván a vírushelyzet és az olimpia elhalasztása hozta így, de a női szakág történetében egyedülálló módon március közepe és április közepe között, egy hónapon belül jutottak ki Tokióba és a decemberi, spanyolországi világbajnokságra is. Milyen érzésekkel tekint vissza az elmúlt hetekre?
– Amikor megkaptuk Olaszországot a világbajnoki selejtezőben, mindenki tudta, hogy ezeket a mérkőzéseket kötelezően meg kell nyernünk, a különbség csak azon múlik, melyik arcunkat mutatjuk – válaszolta Bíró Blanka, a Ferencváros és a női válogatott kapusa. – A kulcs a márciusi olimpiai kvalifikáció volt: éreztük, hogy nagy a nyomás rajtunk, és azzal, hogy ez lekerült rólunk, mert elértük a célt, kijutottunk az olimpiára, az utána következő akadályokat már könnyebben vettük, talán még klubszinten is. Mindannyian tisztában voltunk vele, hogy a magyar női kézilabdázás jövőjéért is játszottunk Győrben, és azt is tudtuk, hogy az olimpiai szereplés esélye ritkán adatik meg egy sportoló életében. Remélem, továbbra is lendületet ad nekünk a márciusi siker és kitart az idény végéig.
Április 28.:–Debrecen (o) |
Május 1.: –Siófok (o) |
Május 5.: –Győr (o) |
Május 8.: –Boglári Akadémia-SZISE (i) |
Május 19.: –Érd (i) |
Május 22.: –Debrecen (i) |
Május 25.: –Alba Fehérvár KC (i) |
Május 29.: –MTK (o) |
– Tokióban a vb-ezüstérmes spanyolokkal, a címvédő orosz csapattal, a svédekkel, a franciákkal és a brazilokkal találkoznak. Mit szólt a csoportbeosztáshoz?
– Követtem a sorsolást, szerintem nehezebb csoportot nem is nagyon lehetett volna összerakni, de nem szabad siránkozni, ez a feladat, ezt kell megoldani.
– Az év első négy hónapjában az NB I-es és a Bajnokok Ligája-meccsek közben olimpiai és világbajnoki selejtezőt vívtak. Mennyire megterhelő, hogy a klubmunka mellett be-becsúszik egy válogatott program is?
– Nem volt könnyű időszak. A járvány eleve sok mindent felborított az idény elején, és emiatt besűrűsödött az általában egyébként is kemény tavaszi szezon, az elhalasztott olimpiai selejtező pedig még ehhez jött. A legutóbbi válogatott hét és a vb-selejtező viszont lehetőséget adott a feltöltődésre, nem volt olyan feszített a tempó, volt egy kis kikapcsolódás a klubmunka közben. De azóta újra mindenki visszatért az egyesületéhez, mi már múlt hétvégén Szombathelyen elkezdtünk egy újabb szerda-szombat ritmusú időszakot.
– Most szerda és jövő szerda között egy héten belül fogadják a Debrecent, a Siófokot és a Győrt a bajnokságban.
– Úgy készülünk és dolgozunk, ahogy eddig, semmivel sem többet vagy kevesebbet. Az erőfejlesztésre kevesebb idő jut, de az idény mostani részében már nem is ezen van a hangsúly. Sok múlik azon, hogy mennyire tudjuk betartani a taktikát, és az edzéseken arra is figyelnünk kell, hogy a hibákat még inkább kiküszöböljük a következő mérkőzésekre.
– A bajnoki cím szempontjából sorsdöntő egy hét előtt állnak?
– Persze mindenki már a jövő szerdai, Győr elleni meccsünkre gondol, de addig még ott van a Debrecen és a Siófok is, ezeken a találkozókon is kötelező győzelmet várnak tőlünk. Egyelőre az ETO-ig még nem is szaladnék előre, mert nem tudhatjuk, hogy mire számíthatunk a debreceniektől és a siófokiaktól. Minden rajtunk múlik a következő napokban, hogy milyen állapotban megyünk fel a pályára. Nagyon nehézzé is tehetjük magunknak ezeket a meccseket, de ha feszesek maradunk, könnyíthetünk is a dolgunkon, sok pluszt adhat, ha a jobbik arcunkat mutatjuk – mi magunk lehetünk a legnagyobb ellenségünk.
– Mekkora realitása van a ferencvárosi aranyéremnek?
– Látjuk a tabellát, a számokat, de ahhoz, hogy számolgatni tudjunk, mindenképpen sikerrel kell vennünk az e heti két bajnokit.
– A csapatkapitány és első számú karmester Kovacsics Anikó március végi súlyos vállsérülése és kiválása mekkora zavart okozott?
– Szerencsére most bővebb a keretünk, minden poszton van két játékosunk. Anikó kiesésével a belső posztokon játszóknak még többet kell hozzátenniük a játékhoz. Április elején a békéscsabai meccsünkön mindhárom irányítónk, Kovacsics Anikó, Szucsánszki Zita és Tóth Nikolett is hiányzott, de a balátlövő Emily Bölk nagyon jól megoldotta a feladatot. A belső posztokon bőven tudjuk forgatni a csapatot, most nem lehetnek kizsigerelésből adódó problémák, mint korábban, emiatt frissebbek is vagyunk, mint két évvel ezelőtt ilyenkor.
1. Győr | 19 | 19 | – | – | 702–381 | +321 | 38 |
2. FTC | 18 | 17 | – | 1 | 634–408 | +226 | 34 |
3. Vác | 20 | 14 | – | 6 | 607–572 | +35 | 28 |
4. MTK | 20 | 13 | 2 | 5 | 623–617 | +6 | 28 |
5. Siófok | 20 | 13 | – | 7 | 625–554 | +71 | 26 |
6. Mosonmagyaróvár | 19 | 13 | – | 6 | 547–515 | +32 | 26 |
7. Debrecen | 18 | 12 | 1 | 5 | 536–467 | +69 | 25 |
8. Érd | 17 | 6 | 1 | 10 | 455–530 | –75 | 13 |
9. Kisvárda | 20 | 6 | – | 14 | 488–558 | –70 | 12 |
10. Dunaújváros | 20 | 6 | – | 14 | 525–597 | –72 | 12 |
11. Fehérvár | 19 | 6 | – | 13 | 500–589 | –89 | 12 |
12. Boglári Akadémia-SZISE | 20 | 3 | 1 | 16 | 521–631 | –110 | 7 |
13. Szombathely | 20 | 3 | – | 17 | 495–660 | –165 | 6 |
14. Békéscsaba | 20 | 1 | 1 | 18 | 468–647 | –179 | 3 |