Létesítmény: mától Budapesté Európa legújabb szupercsarnoka

THURY GÁBORTHURY GÁBOR
Vágólapra másolva!
2021.12.16. 07:20
null
A díszkivilágítás lélegzetelállítóan szép lett, Európában páratlan megoldás, ahogy Skardelli György fogalmaz: derekasan megdolgoztatta az elektromos szakembereket
A legismertebb sportlétesítmények tervezője, álmaink, a Papp László Budapest Sportaréna, a Puskás Aréna, a ma átadásra kerülő multifunkcionális Budapesti Kézilabda-aréna megálmodója. Skardelli György tervező vágya, hogy a székesfehérvári nemzeti emlékhely méltó állapotba kerüljön.

 

– Melyik, ön által tervezett sportlétesítmény átadása előtt volt – sportnyelven fogalmazva – legnehezebb a hajrá?
– A Puskás Aréna kivitelezésének hasonló időszakához képest a jelenlegi munkatempó sűrűbbnek tűnt – mondta Skardelli György, az új multifunkcionális budapesti aréna tervezője. – A mostani aréna úgymond főpróbáját – ez ugyanis az esemény hivatalos neve – megelőzően nagyobb volt a hajtás. De ennek megvolt az oka: a többütemű járványhullám a külföldi beszállító cégek munkáját is akadályozta, hogy egyéb munkafolyamatokról ne is beszéljek. Az utolsó időszakban különösen nehéz volt tartani a tempót, hogy még a díszkivilágítással se legyen gond.

– Amikor a Puskás Aréna 2019-es avatása után beszéltünk, megkérdeztem: „Be van fejezve a nagy mű... az alkotó pihen”? Azt válaszolta, már a 2022-es, magyar–szlovák közös rendezésű kézilabda Európa-bajnokságra a Népligetben elkészülő, húszezer fő befogadására alkalmas sportcsarnok építése foglalkoztatja.
– Olyannyira, hogy a két munkát párhuzamosan végeztem. Egy évig úgy dolgoztam, hogy hét közben kint voltam a Puskás Aréna kivitelezésén, hétvégén pedig terveztem a multifunkcionális arénát. És ez igaz volt a teljes stúdióra, már mindenkinek a gépén az új csarnok futott. Szóval pihenésről szó sem volt! Illetve a Puskás elkészülte után a tervezőcsapat négy napra Amszterdamba utazott.

– Nyugodt vagy hektikus volt a tervezési folyamat?
– Inkább hektikus... Költségvetési megszorítások miatt át kellett szabni a terveket is. Tízezer négyzetméterrel kisebb területet kellett figyelembe vennünk, és az ezzel járó egyeztetési folyamat „gyilkos” volt. A kivitelező már építeni akart a szorító határidő miatt, de mi még javában átterveztük a házat az új elvárás szerint. És persze, mint minden építkezésen, a végére sűrűsödött be minden. Az utolsó évben már naponta jártam ki, sőt, amikor a díszkivilágítási próbák voltak, előfordult, hogy kétszer is – hozzáteszem, szeretek ott lenni a helyszínen, hogy azt ne mondjam, passzióból. Kemény volt, de megérte, pontosabban az idő dönti el, a sportolók, a szurkolók, mivel multifunkcionális arénáról van szó, a fellépők és a közönség.

– A Puskás Aréna tervezésekor volt egy szubjektív szál. Mivel fiatalkorában megszállottan járt a labdarúgók kettős rangadóira és válogatott mérkőzéseire a Népstadionba, tisztában volt vele, mire van szüksége egy futballszurkolónak. A népligeti csarnok esetében a tapasztalati előtanulmányokat a 2003-ra elkészülő Papp László Budapest Sportaréna tervezése jelentette?
– Számos emlék köt a Budapest-arénához, de még elődjéhez, az 1999-ben leégett Budapest Sportcsarnokhoz is. Kronológiailag két esemény kívánkozik az élre, mindkettő a BS-ből: Carlos Santana koncertje 1982-ből, rá egy évre pedig a C-csoportos jégkorong-világbajnokságon Kína legyőzésével feljutottunk a B-divízióba. Mindkettő csodálatos élményt jelentett, Santanát a koncert közben értesítették fia születéséről, ezért a ráadás már jóval éjfél felé örömzenélésbe csapott át – nem mintha addig szomorkodtunk volna. A hokimeccsen pedig szinte vissza nem adható hangulatú szurkolás segítette a mieinket. Mint mindenkit, engem is megdöbbentett, hogy a létesítmény leégett. Nigériában egy munkám kapcsán a magyar nagykövetségen tartózkodtam, amikor jött a hír, akkoriban még telexen.

A büszke tervező, Skardelli György a Papp László Budapest Sportaréna és a Puskás Aréna után újabb ékszerdobozzal gazdagította a magyar sportot
A büszke tervező, Skardelli György a Papp László Budapest Sportaréna és a Puskás Aréna után újabb ékszerdobozzal gazdagította a magyar sportot

– Eszébe jutott, hogy ön is tervezheti az új csarnokot?
– Egy fenét! De visszatérve még a megélt élményekre a Papp László Budapest Sportarénából: Sting-, Deák Bill-, Hobo-, LGT- vagy éppen Rúzsa Magdi-koncert ugrik be hirtelen. Tehát igen, megvolt a szubjektív szál, s ne tagadjuk, a BA megépítése jó iskola volt, nagyon szeretem azt az épületet, és a további pályámra is jelentősen hatott. Sok mindent már a Puskás Aréna építése során hasznosítottunk a tapasztalatokból, azt mondanám, amit a BA-nál nem ítéltem jónak, azt figyelembe vettük az új aréna tervezésekor.

– Mondana egy példát?
– A BA esetében egy külföldi cégtől komplett lelátórészeket kaptunk, amelyek elhelyezése egyes színpadállásoknál nem minden esetben volt szerencsés: a végszínpados kialakításnál százhuszonhárom olyan hely volt, ahonnan nem lehetett teljesen belátni a színpadot.

– Aztán ezt a számot a bulvársajtó felkapta...
– Igen. A másik, azt mondták, hogy tizenkét páholy elég, nem kell, hogy végig körben legyenek, mert nem lesz rájuk igény. Nos, ezt elvetettük, a Puskásban és a multiarénában is már körbevittük a sky boxokat, sőt, az új arénában már két sky club is van. A teljes csarnok egyébként a sporteseményeken 20 022 férőhelyes.

– A terv melyik részét volt a legnehezebb megvalósítani?
– Azt, hogy állandó versenyfutás volt az idővel. Például a tartószerkezetet a kivitelező azonnal építeni akarta, ahogy a helyszínt megkapta. Ez a napi munkában azt jelentette, hogy előbb nekünk, úgymond, „tisztába kellett tenni a házat” az új építtetői igények szerint.

– Mire a legbüszkébb az új létesítményben?
– Úgy, ahogy van, szeretem! Persze vannak olyan megoldások, amelyek jobban a szívemhez nőttek, ilyen például a sajátos, tízszázalékos dőlésű dinamikus homlokzatkialakítás, amely jól befogadható forma, akárcsak a Budapest-arénánál a kavicsalak. A belső arénatér eleganciája, amely nagy küzdelmek során jött létre. De ilyen a díszkivilágítás is: egyedi, mert nem kívülről világítja meg a létesítményt, hanem a homlokzati palástban találhatók a led világítótestek. Ez lehetőséget ad különböző színösszeállítások kialakítására. Az ötlet a Market Építő Zrt. alapító vezérigazgatójáé, Scheer Sándoré, ő Dubaiban látott hasonlót. De a megvalósítás többlépcsős építészeti és elektromos áttervezéssel járt, hogy úgy jelenhessen meg, ahogy láthatjuk minden este. Valóban páratlan megoldás, derekasan megdolgoztatta az elektromos szakembereket.

 

 

Nemcsak a tervezők, a kivitelezők sem pihentek, hiszen a 2019-es első kapavágás óta eltelt alig több mint két esztendőben felhúzták hazánk egyik legimpozánsabb épületét
Nemcsak a tervezők, a kivitelezők sem pihentek, hiszen a 2019-es első kapavágás óta eltelt alig több mint két esztendőben felhúzták hazánk egyik legimpozánsabb épületét

– Mennyi ideig tartott a tervezés?
– A mai napig tart. Komolyra fordítva: mindig adódott valami, ami miatt módosítani kellett az eredeti terven, a végén pedig minden adódó kérdésre azonnal reagálni kell, segítve a kivitelező munkáját.

– Mennyire kíséri majd figyelemmel a kézilabda Európa-bajnokságot?
– Elsősorban futballrajongó vagyok, de biztos, hogy a magyarok mérkőzésein ott leszek. Nagy örömmel töltene el, ha az aréna a magyar csapat szereplésére inspirálóan hatna. A Puskás Arénánál ez bejött!

– Fiatalkorában kosárlabdázott. Elképzelhetőnek tartja, hogy ebben a sportágban is nagy világversenyt rendezzünk?
– Talán nem hangzik nagyképűen, de az aréna adva van. Ráadásul a sporttechnológiai terveit egy kosaraslegenda, Judik Zoltán tervezte. Magam már régóta nem járok kosárlabda-mérkőzésekre. Egykor a mai Gerevich Aladár Sportcsarnokba kijártam a MAFC–Honvéd találkozókra, amelyek hangulata visszaidézhetetlen. Jegyet kapni szinte reménytelen volt. Zsúfolt nézőtér, még a lépcsőn is ültek. És ott is voltak kettős rangadók a Csepellel és a Ganz Mávaggal kiegészülve.

– Volt, hogy a tömeg betörte a kaput, hogy bejuthasson a sportág örökrangadójára.
– Bizony! Azt már csak halkan jegyzem meg, előfordult, hogy az öltözőablakon másztam be, hogy ott lehessek.

NS-grafika: Kristó Péter – A KÉPRE KATTINTVA NAGYOBB MÉRET ÉRHETŐ EL!
NS-grafika: Kristó Péter – A KÉPRE KATTINTVA NAGYOBB MÉRET ÉRHETŐ EL!

– A multiarénába is be lehet lógni?
– Á, dehogy! Teljesen megváltozott a világ. A mi időnkben nem voltak biztonsági emberek, manapság egész szolgálat őrködik, hogy illetéktelenek ne juthassanak be.

– „Be van fejezve a nagy mű... az alkotó pihen”?
– Szeretnék visszavonulni, letenni a ceruzát, de nem valószínű, hogy meg tudom tenni. Egyrészt a munkám a hobbim: az építésznek mindig jár az agya az aktuális munkán, és a hétvégék a nyugodt alkotás pillanatai. Ha egy problémára, amely jó ideje foglalkoztatott, valamilyen jó megoldást találtam, a szombat és a vasárnap ünneppé vált. S ugyan negyvenegy év munkaviszony után bejelentettem a „visszavonulásomat” a Középülettervező Vállalatnál, de a cég megnyerte a 2023-as atlétikai vébére felépülő stadion mellé megálmodott fedett atlétikai csarnok tervezésére kiírt közbeszerzési pályázatot, úgyhogy nyitva hagyom a kérdést... Valahogy segíteni akarom a projektet a tapasztalatommal.

– Van megvalósítatlan álma?
– Kicsit unalmas lehet már, hogy mindig a székesfehérvári Nemzeti emlékhellyel hozakodom elő. A keresztény magyar államiság legfontosabb helyszíne, és méltatlan állapotban van. Majd' ötszáz éve egy űr tátong a koronázási katedrális helyén, romok között botorkálunk, miközben ott harminchét királyt koronáztak és emeltek trónra Szent István óta. Se védőtető, se köztér nem való a szent hely fölé. Kortárs módon megfogalmazott katedrálist javasoltam oda, képzőművészetileg megfogalmazott zászlókon megjelenítve a harminchét királyt, ahogy külföldön látjuk a koronázási épületekben. Még filmet is készítettünk erről a vízióról. De komolyan gondolkozom azon, hogy megírom a könyvet az összes munkámról, ami megvalósult, és arról is, ami a fiókban maradt. Ezzel tartozom magamnak.

A kontinens legnagyobb sportcsarnokai – A KÉPRE KATTINTVA NAGYOBB MÉRET ÉRHETŐ EL!
A kontinens legnagyobb sportcsarnokai – A KÉPRE KATTINTVA NAGYOBB MÉRET ÉRHETŐ EL!
A kontinens legnagyobb sportcsarnokai – A KÉPRE KATTINTVA NAGYOBB MÉRET ÉRHETŐ EL!
A kontinens legnagyobb sportcsarnokai – A KÉPRE KATTINTVA NAGYOBB MÉRET ÉRHETŐ EL!
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik