Női kézilabda NB I: FTC–Győr rangadó a fair play szellemében?

– Mindkét csapat Bajnokok Ligája-vereséggel érkezik a szerdai rangadóra. Milyen lelkiállapotban vannak a játékosok? Sikerült a ráhangolás a következő kemény ütközetre?
Elek Gábor (Ferencváros): – Dolgozunk rajta, de nem könnyű feladat. Elég sok csapás ért minket az elmúlt időszakban a két CSM elleni meccsel és a sérülésekkel. A második BL-mérkőzés nem nézett ki jól, de hétfőn azért már lehetett mosolyt is látni az arcokon.
Ambros Martín (Győri ETO): – Készen állunk, és úgy gondolom, mindkét csapat alaposan felkészült erre az összecsapásra. Jó munkát végeztünk, és mindent megtettünk, ami a mérkőzés megnyeréséhez szükséges, de ez legutóbb sajnos nem sikerült. A szerdai meccs már másik történet.

– Akadnak hiányzók a Ferencvárosnál (Béatrice Edwige, Kisfaludy Anett, Kovács Anett) és a Győri ETO-nál (Ana Gros, Jelena Deszpotovics, Kari Brattset, Veronica Kristiansen) is. Ez mennyire nehezítette meg a felkészülést a kiemelkedően fontos találkozóra? Felboríthatta az erőviszonyokat vagy éppen emiatt lehet váratlan megoldásokkal kirukkolni és izgalmas meccset játszani?
E. G.:  – Erre nehéz válaszolni. A nyár óta rengeteg munkát fektettünk a védekezésünkbe, de ez teljesen felborult. Nyilván az ellenfélnek sem könnyű ez a helyzet, de nálunk a jobb szélen egy tizenhat éves kislány játszik, hármas védő posztra keressük az embereket, míg beállóban Dragana Cvijics annyit bír, amennyit mindenki lát, s ha már nem bírja, kényszermegoldásokkal kell dolgoznunk.
A. M.: – Nekünk mindenképpen megnehezítette a munkát a héten. Vannak gondjaink, nem tudunk teljes kerettel készülni, de ez nem mentségkeresés a rangadó előtt. Aki hadra fogható és pályára lép a meccsen, száz százalékot ad majd akkor is, ha esetleg több játékperc van már a lábában. Különleges lesz ez az összecsapás, így mindenkinek élesnek kell lennie a hatvan perc során.

– Hogyan látja, melyik csapat várja jobb formában és kedvezőbb előjelekkel a találkozót?
E. G.: – Egy Fradi–ETO mérkőzés esetében nem kell befolyásoló tényezőkről beszélni. Az ETO-ból is fontos játékosok hiányoznak – ők inkább a támadásból, míg mi a védekezésből veszítettük el az egyik meghatározó emberünket. Fontos kérdés lesz, hogyan tudjuk majd pótolni Edwige-t.
A. M.: – Ezeken a rangadókon nincsen favorit, nagyban függ a végkimenetele a napi formától, a játékosok hangulatától és egyéb más tényezőktől. A szerdai mérkőzésen pályára lépő játékosok közül például a legtöbben ott voltak a novemberi Európa-bajnokságon, és nincsenek a legjobb formában, de ez mindkét együttesre igaz.

– A két csapat találkozója mindig kuriózum, hiszen ilyen magas hőfokú, nemzetközi szinten is színvonalasnak számító mérkőzést ezen kívül nemigen játszanak a hazai élvonalban. Edzői szemszögből mekkora kihívás egy ilyen rangadó? Ilyenkor az edzőn is hasonló a nyomás, mint egy játékoson, vagy másképpen kell kezelni ezt a fajta stressz­helyzetet?
E. G.: – Éppen az előbb említettekből kiindulva, rajtunk minden körülmények között nyomás van. Nem tudom szebben mondani: toldozzuk-foltozzuk a csapatot, közben pedig rendkívül nagy elvárásokkal kell szembenéznünk.
A. M.: – Nem is emlékszem, hány ilyen mérkőzésen vettem már részt a Ferencváros ellen. Mindig öröm, mert izgalmas, jó hangulatú találkozókat játszik a két csapat, de még egyszer hangsúlyozom, az a legfontosabb, hogy a játékosok mennyire tudják kezelni a nyomást, és mennyire tudnak higgadtak maradni a kritikus pillanatokban.

– Jócskán maradtak mindkét csapatban olyan játékosok, akik emlékeznek az előző évad tavaszi, népligeti mérkőzésére, amelyen az első félidő vége előtt egy perccel egymásnak feszültek. Eltelt annyi idő, és sikerült úgy rendezni a kapcsolatukat azóta, hogy akár egy üveg sör mellett már elbeszélgessenek?
E. G.: – Utána volt egy Magyar Kupa-döntő, amelyen a mérkőzést megelőzően és utána is kezet fogtunk, úgyhogy ezzel nem kívánok többet foglalkozni. Büszke nem vagyok rá, szégyellem azt az esetet, de szeretném végre lezárni.
A. M.: – Remélem, hogy mindketten tanultunk a tavaly elkövetett hibánkból, és szerdán minden szempontból – a játékosok, az edzők és a szurkolók is – a fair play szellemében játsszuk végig a meccset.

– Mi lehet a döntő faktor a „bajnoki finálé” első mérkőzésén? Az előző meccseken tapasztaltakat figyelembe véve miben kell előrelépni ahhoz, hogy a csapata ezúttal győztesen hagyja el a pályát?
E. G.: – Jelenleg nincs olyan elem, amelyben ne tudnánk jelentősen javítani az elmúlt meccshez képest. A kapusteljesítmény és a védekezés befolyásolhatja leginkább a mérkőzés végkimenetelét.
A. M.: – Nekünk kell irányítanunk a mérkőzés döntő pillanataiban. Ha jól emlékszem, az előző idényben a nehéz kezdés után a második félidőre visszakapaszkodtunk, és megvolt rá az esélyünk, hogy lezárjuk a bajnoki meccset, amit végül nem tudtunk megtenni, s ki is kaptunk öt góllal. Többé-kevésbé hasonló, nehéz találkozót várok.

NŐI KÉZILABDA NB I
17.30: FTC-Rail Cargo Hungaria–Győri Audi ETO KC (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
18.00: Siófok KC–DVSC Schaeffler