Kézilabda: az utógondozási folyamatot fejlesztené az MKSZ

Erről Juhász István, az MKSZ sportszakmai igazgatója beszélt szerdán, a Sport és Innováció Konferencia első napján a Nemzeti Kézilabda Akadémián.

„Lehet, hogy nagy elvárással vagyunk az utánpótlásban szerzett eredményeket követően, és azt gondoljuk, hogy majd ugyanilyen jól megy a fiataloknak a felnőtt csapatban is. Pedig nagyon kevés játékosnak megy, a nagy többségnek szüksége van egy úgynevezett utógondozási folyamatra” – magyarázta.

A női szakágban a magyar válogatott 2019 óta sorozatban háromszor lett junior Európa-bajnok, az ifjúságiak 2015 és 2021 között kétszer bronz-, kétszer aranyérmet nyertek. A világbajnokságon a juniorok 2018-ban az első, tavaly a második helyen zártak, az ifjúságiak tavaly harmadikok lettek. A férfiaknál az ifjúsági Európa-bajnokságon tavaly negyedik, a junior világbajnokságon idén második lett a magyar csapat.

„Azt gondolom, az elmúlt években az utánpótlásban elért sikereket egy kicsit túlértékeltük. A játékosok is túlértékelték önmagukat, de lehet, hogy ez életkori sajátosság is. Még le vagyunk maradva abban az utógondozási folyamatban, aminek a klubcsapatokban kellene történnie” – vélekedett Juhász.

Szerinte van olyan fiatal, aki önmagától felfogja és megtanulja, mi a feladata a következő két-három évben, viszont van, akinek ehhez segítséget kell nyújtani, és az MKSZ szeretné ezt is támogatni a jövőben.

A sportszakmai igazgató leszögezte, utánpótláskorban képezni, felnőttkorban versenyeztetni kell, és bár az utóbbi években több korosztályos világversenyt megnyertek a magyarok, de a játékosok egy része olyan hiányosságokkal került a felnőtt mezőnybe, amiket nem tudnak pótolni, ezért az edzők felnőttkorban akarnak képezni, amikor már szerda-szombat rendszerben versenyezni kell.

„Amikor áprilisban megkaptam a bizalmat az MKSZ elnökeként, kiemeltem, hogy az utánpótlás-sikerek felnőtt győzelmekre váltása, ennek elősegítése lesz a legfőbb feladatom. Ez továbbra sincs másként” – hangsúlyozta Ilyés Ferenc.

Hangsúlyozta, az alapok biztosak, hiszen a TAO-források és más állami támogatások révén az elmúlt években kegyelmi állapotban volt a sportág, és van jelenleg is. A mennyiségi előrelépés után a minőségi feltételek is adottak, ezzel a kiemelt akadémiákra, illetve a korábban sok alapvető gonddal küszködő klubok létesítményhelyzetére utalt az elnök.

„A felnőtt csapatoknak előre kellene lépniük a fiatalok beépítésében, a játékosoknak pedig abban, hogy 20-21 éves koruk után a legjobbak között, felnőttként is tartsák a lépést a világelittel” – közölte a játékosként 229-szeres válogatott, kétszeres olimpiai negyedik helyezett Ilyés.

Golovin Vlagyimir, a női felnőtt válogatott szövetségi kapitánya elmondta, az elmúlt tíz évre jellemző, hogy nehezen tudták beépíteni a fiatal tehetségeket a felnőtt válogatottba. Mint kifejtette, amikor egy fiatal átkerül a klubcsapata felnőtt keretébe, a tudása még nem kész, és az edzők olyan teljesítményt kérnek tőle, amire még nem képes. Ennek hatására elvész belőle a győztes típus, nem érti, mi történik vele – hiszen eddig világ- és Európa-bajnoki érmes volt, de most már nem tudja ugyanazt nyújtani –, ebből következően a felelősségvállalása is visszaesik.

„Részben azért is vesznek el nálunk a tehetségek, mert azt akarjuk, hogy mihamarabb kész játékosok legyenek” – mondta Golovin, aki a közelmúltban világ- és Európa-bajnokságot is nyert a juniorokkal.

A kapitány a mentális, a fizikális és a szakmai felkészítést említette, ennek kapcsán Szilágyi Zoltán, a női juniorválogatott trénere, a Debrecen vezetőedzője hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy mindháromban fel tudjanak zárkózni a megfelelő szintre a kézilabdázók. Megjegyezte, sok játékos elkallódik és nem futja be a számára jósolt karriert, mert nem tudja megtenni ezt a lépést.

Szilágyi ezután az idén nyáron Eb-győztes juniorválogatottját említette példaként:

„Volt ennek a csapatnak egy olyan lelki ereje, önbizalma, győzni tudása, ami sok mérkőzésen átsegített bennünket a nehézségeken, de azt látom, hogy felnőtt korban ez valahogy megváltozik. Ezt a pozitív gondolkodást, önbizalmat kellene továbbvinnünk” – magyarázta.

Hozzátette, fiatalkorban nem taktikázni kell, de nagyon fontos, hogy gondolkodó, játékot értő képzést kapjanak a gyerekek, például minél kisebb korban el kell kezdeni a gondolkodó védekezést kialakítani, ez nem a felnőttkor feladata.

Szintén fontosnak tartja, hogy egy fiatal játékos megfelelő klubot találjon, ahol a tudásának megfelelő feladatkörrel van ellátva, és nincs alulversenyeztetve. Megjegyezte: nem jó, ha egy tehetséges játékos elkerül egy komolyabb NB I-es csapatba, ahol epizódszerepet kap, nem tanulja meg, milyen, ha rajta megy el egy mérkőzés, vagy nincs olyan kényszerpályán, amikor neki kell megnyernie egy meccset.

Juhász István szavaira reagálva azt mondta, az idei Eb-győzelmük egy életre szóló élmény volt, de nem szabad neki túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani. Meglátása szerint csak az utolsó korosztályos világverseny esetében érdemes arról beszélni, milyen eredményt ér el a csapat, mert az már tényleg a felnőtt korosztály küszöbe. Ott már érdemes „rámenni” az eredményességre, hiszen arról fog szólni az egész pályafutás. Addig válogatott és klubszinten sem szabad első helyen lennie az eredményességnek.

Sótonyi László, a férfi juniorválogatott edzője, a NEKA vezetőedzője nagyon fontosnak tartja, hogy ne szakadjon meg a fiatalok fejlesztése, hiszen számtalan példa van rá, hogy egy akadémiáról kikerülő játékos ül a kispadon, krízishelyzetben, végjátékban nincs a pályán, a kondicionális, a taktikai fejlesztése megszakad, így a sportág elveszít egy tehetséget.