Golovin Vlagyimir az MKSZ oldalán megjelent blogbejegyzésében elárulta, hogy természetesen kielemezték az olimpián lejátszott mérkőzéseket, és rengeteg emberrel találkozott azóta, akiket foglalkoztat ez a téma, soha ennyien nem szólították le az utcán. Elmondta, hogy volt, aki szerint a svédek elleni utolsó tizenöt másodpercet ki kellett volna bírni, amire azt felelte, hogy „a mérkőzés során folyamatosan születnek döntések, és ha az első tizenöt másodpercben hibázol, a végén az is ugyanolyan fontos lehet, mert ugyanúgy egy gólt ér”.
Az 54 éves szakember már inkább előretekint, hiszen november végén kezdődik az osztrák-magyar-svájci rendezésű Európa-bajnokság, és másfél hét múlva ki kell hirdetnie keretét a következő összetartásra. Ezzel kapcsolatban több szempontot is figyelembe kell venni szerinte, hiszen bár meg kellene kezdeni a hosszú távú építkezést, érthető igény, hogy az Eb-n a legjobb magyar csapat vegyen részt. Emellett az is fontos elem, hogy az idén többen külföldre szerződtek, ami kihatással lehet a játékosok teljesítményére. Ezért vasárnap Győrbe utazott, hogy beszéljen Emmanuel Mayonnade-dal, a Metz vezetőedzőjével arról, mik a francia tréner tervei Vámos Petrával és Szemerey Zsófival.
„Könnyen szót értettünk, és nem csak azért, mert a Metz orosz másodedzője fordított, abban is megegyeztünk, közös érdekünk, hogy még jobb játékosok legyenek, mert ezzel segítenek a Metznek és a magyar válogatottnak is” – írja Golovin, aki elmondta, szerencséje volt, hogy ez a találkozás Győrben létrejöhetett, azonban a többiek miatt el kell mennie Franciaországba, Németországba vagy épp Romániába, bár ez nem esik nehezére.
A szövetségi kapitány Kínát is megjárta az olimpia óta, mert kíváncsi volt az ifjúsági világbajnokságon a magyar csapatra, amelyet a juniorkorosztállyal ellentétben kevésbé ismer. Azért is utazott el a távol-keleti országba, mert szerinte egészen más élőben megnézni, ki mire képes, és örömmel tapasztalta, hogy a fiatalok nemcsak tehetségesek, de mentálisan is erősek.
Az ifista játékosokat látva vetődött fel benne, hogy talán érdemes lenne felállítani egy B-válogatottat, amely ugyanabban a rendszerben játszhatna, mint az A-csapat, és a tagjait motiválhatná, hogy figyelik őket.
„Pár éve, amikor ez az ötlet egyszer már felvetődött, elhangzott, minek nekünk B-válogatott, amikor A- sincs, de most már nem ez a helyzet. Magunk mellett tudhatnánk azokat, akik még az A-keretbe nem férnek be, így folyamatosan értékelhetnénk a munkájukat, elmondhatnánk nekik, mikor miben hibáztak, hol van elmaradásuk, miben kellene javítani” – olvasható Golovin blogbejegyzésében, aki hozzátette, ezt hívják tapasztalatnak, és erre lehet hosszú távon építeni, játékosnak és edzőnek egyaránt.