Hihetetlen végjátékban, az utolsó pillanatban kaptunk ki Norvégiától

KÉZILABDA 
FÉRFIAK
B-csoport
Norvégia–Magyarország 26–25 (11–13)
Párizs. Vezette: Lah, Sok (szlovénok)
NORVÉGIA: BERGERUD – Bjornsen 2, Reinkind 1, Grondahl 1, Overby 1, Sagosen 3, BLONZ 9 (2). Csere: Saeveras (kapus), Aga, GULLERUD, O’Sullivan, Setterblom 4, LYSE 5, Barthold. Szövetségi kapitány: Jonas Wille
MAGYARORSZÁG: PALASICS – Lékai 1, Ancsin G., Sipos A., BÁNHIDI 6, Szita 2, Bóka 2. Csere: Bartucz (kapus), Imre B. 6 (3), Fazekas G. 1, BODÓ 6, Ligetvári, Ilic Z. 1, Pedro Rodriguez. Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez
Az eredmény alakulása. 7. p.: 3–4. 12. p.: 7–5. 18. p.: 7–8. 21. p.: 8–10. 32. p.: 11–14. 37. p.: 14–14. 46. p.: 17–19. 49. p.: 20–20. 57. p.: 24–23. 59. p.: 25–25.
Kiállítások: 8, ill. 6 perc 
Hétméteresek: 3/2, ill. 3/3 
MESTERMÉRLEG
Jonas Ville: – A végén szerencsénk volt, a kapusunk megmentett minket, mi pedig góllal fejeztük be az ellenakciót. A magyarok kiválóan játszottak, jól lassították a tempót. Nem vagyok boldog a teljesítményünktől, de természetesen elégedetlen sem lehetek, hiszen ismét két pontot szereztünk.

ÖSSZEFOGLALÓ 

A dél-párizsi sportkomplexummal szemben, a pékségben kígyózott a sor, az eladó egyrészt dörzsölte a tenyerét, mert látta, busás bevétele lesz, egyébként meg egy pillanatra sem állhatott meg, főzte le a feketét, adta hozzá a péksüteményt, a korán kezdődő kézilabda-program előtt reggelizni akartak az emberek.

Ilyenkor az lenne a normális, hogy a finom falatok és kávé mellett egy teraszon elolvassa a sajtót, egy jót beszélgessen, utána indítsa be a napot. Ezzel szemben a magyar és norvég játékosok bőszen melegítettek a játéknap első összecsapására, és azért ilyenkor sokkal nehezebb beindítani a motort, mint mondjuk egy esti rangadón. Erre mondta Golovin Vlagyimir, női válogatottunk szövetségi kapitánya, hogy egy reggel 9-kor kezdődő meccsen minden előfordulhat.

Igen, minden, még az is, hogy az első mérkőzésén Egyiptom ellen alulmaradó, aztán az argentinokat legyőző férficsapatunk meglepi az eddig hibátlan, az előző fordulóban a házigazda franciákat öt góllal legyőző Norvégiát is.

Chema Rodríguez először cserélt a tornán, mégpedig kényszerűségből, Rosta Miklós helyett Pedro Rodríguez öltözhetett. A beálló kisebb megfázással küzd, de elkísérte a meccsre a csapatot, leült a másik két tartalék, Hanusz Egon és Mikler Roland közé, de tőlük eltérően nem rövidujjú pólóban, hanem melegítőben és maszkban figyelte a történéseket.

Azzal mindenki tisztában van, hogy egy ilyen összecsapást csak úgy lehet megnyerni, ha kiemelkedő a kapusteljesítmény. Nos, a matiné első félidejében a mieinknél Palasics Kristóf elképesztő teljesítményt nyújtott a kapufák között, kilenc lövést védett harminc perc alatt, 45 százalékos hatékonysággal tette a dolgát. A 20 méterrel a lelátón mögötte ülő Mikler is elismerően tapsolt minden egyes bravúrjánál, ahogy a többieket és a kispadon ülőket is magával ragadta produkciójával.

Ez pedig már megfelelő alap volt, hogy elöl is alkossunk valamit, ha már a védekezés és a kapusteljesítmény rendben volt. Az első félidő elején többnyire mentünk az eredmény után, aztán nagyon jól szálltak be a cserék, Bodó Richárd és Ilic Zorán is gyorsan gólt, gólokat szereztek. A fonalat igazán a hibáinkra alapozó, és gyors támadásbefejezésekkel operáló norvégok 7–5-s vezetésénél kaptuk el, a 12. és 22. perc között pont azokat az erényeket vonultattuk fel, amiket ők szoktak, 6–1-re nyertük ezt a szakaszt. Utána ugyan villámgyorsan egyenlítettek még egyszer az északiak, ekkor meg Chema Rodríguez húzott jót azzal, hogy emberelőnyben Palasicsot is lehozta, hét az öt elleni játékkal pedig két gólt is szereztünk, végül ennyi is volt a különbség a szünetben a két alakulat között.

Mi eladott labdával kezdtük a második játékrészt, a másik oldalon Sagosen lövését rúgta ki Palasics. Imre Bence találatával ismét három volt az előnyünk, egyértelműen úgy tűnt, mi vagyunk a koncentráltabbak, a norvégok álmosabbak. Imre a plusz négyért lőhetett a szélről, védett Bergerud, a másik oldalon viszont jött a szépítés. Sajnos a kezdősorunknak most nem igazán ment a játék, nem volt átütőerő, igazi ötlet a játékunkban, és a félhelyzetekből ellőtt labdák nem mentek, a másik oldalon viszont a norvégok elkezdtek bemelegedni és egyenlítettek. Bodó jött vissza a pályára és egyből be is talált.

Sikerült nekünk menni elöl, a védekezés továbbra is remekül működött, Ligetvári Patrik emberhátrányban mentette meg a csapatot blokkjával a góltól, veregették is bőszen a vállát a többiek a cserepadon.

Negyedórával a vége előtt egy góllal vezettünk, egyre gyakrabban pillantottunk fel az órára, nagyon jó lett volna villámgyorsan lepörgetni. Sikerült heteseket kiharcolni, a 21 éves Imre Bence vállán pihent a teher, de az ifjú jobbszélső keze nem remegett meg, szülei, a lelátón helyet foglaló Imre Géza és Kökény Bea oda sem mertek nézni az ítéletek végrehajtásánál. Emberelőnyben, Sipos Adriáné igen, kihagyta ziccerét, a norvégok meg indultak és ők nem tették meg ezt szívességet, a 49. percben egyenlő volt az állás.

Innentől ment a húzd meg, ereszd meg, a mieink vezetést szereztek, a norvégok válaszoltak. Bodó is nagyot játszott, fontos pillanatokban sült félelmetes jobb keze. Egy eladott labda és egy blokkban elhalt lövés után hosszú idő után a norvégok az 57. percben átvették a vezetést, Lysével nem bírtunk. A balátlövő kétszer is betalált, a másik oldalon Bánhidi előbb egyenlített, aztán kihagyta második ziccerét. Lékai Máté viszont nem. 

Harmincnyolc másodperc volt vissza (25–25), időkérés után a norvégok támadhattak, labdát szereztünk, Imre Bence egyedül törhetett kapura, de kihagyta a helyzetet, a kontrából meg a dudaszó pillanatában megkaptuk a végzetes találatot, 26–25-re nyert Norvégia.