Három góllal megvertük az osztrákokat, egy lépésre a vb-negyeddöntő!

KÉZILABDA
FÉRFI VILÁGBAJNOKSÁG
KÖZÉPDÖNTŐ, 2. FORDULÓ
II. CSOPORT (VARASD)
Magyarország–Ausztria 29–26 (12–13)
Varasd, 2600 néző. V: Kurtagic, Wetterwik (svédek). 
MAGYARORSZÁG: PALASICS – RODRÍGUEZ P. 8, Ilic Z. 2, Fazekas G. 1, BÁNHIDI 4, SZITA 4, BÓKA 4. Csere: Bartucz (kapus), Sipos A. 1, Ligetvári, Imre B. 2 (2), Lékai 2 (1), Bodó, Ónodi-Jánoskúti 1, Rosta M. Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez
AUSZTRIA: Kaiper – Lastro, Kofler 2, Herburger, HUTECEK 4, FRIMMEL 6 (3), BELOS 4. Csere: Möstl (kapus), Wagner 2, Damböck 3 (1), Mahr 2, Paulnsteiner 1, Nigg 2, Miskovez, Albek. Szövetségi kapitány: Ales Pajovic
Az eredmény alakulása. 4. p.: 2–0. 7. p.: 2–4. 14. p.: 6–6. 20. p.: 8–8. 23. p.: 8–11. 25. p.: 9–12. 35. p.: 15–14. 43. p.: 20–18. 47. p.: 21–20. 53. p.: 25–21. 58. p.: 28–24. Kiállítások: 6, ill. 6 perc. Hétméteresek: 4/3, ill. 4/4

ÖSSZEFOGLALÓ

KÉT FONTOS DOLOG IS TÖRTÉNT a Magyarország–Ausztria férfi kézilabda-világbajnoki középdöntős összecsapás előtt, előbb Chema Rodríguez kapust váltott, és Mikler Roland helyére Bartucz Lászlót rakta be a meccskeretbe, másrészt plusz motivációt adhatott a játékosainknak, hogy a mi találkozónk előtt Franciaország simán legyőzte Hollandiát, ami azt jelentette, hogy ha mi is megverjük az osztrákokat, fél lábbal már a zágrábi negyeddöntőben érezhetjük magunkat.

Rodríguez Pedro gyors gólja és Imre Bence értékesített hetese után úgy nézett ki, ezúttal jól kezdünk, ám korai volt örülni, mert kisebb izgalmakat okozva ezután két és fél percen belül egymás után négy gólt kaptunk úgy, hogy nem tudtunk rá válaszolni. Sokat hibáztunk, de az volt a szerencsénk, hogy ők is, gyengébben lőttek nálunk, a jobbszélső Franko Lastro például egy lerohanás végén szemtől szembe vezethette a labdát Palasics Kristófra, azonban csúnyán fölé durrantotta a százszázalékos ziccert.

Tízpercnyi játék után meghúzódott Fazekas Gergő, a kispadon kellett ápolni, a helyére egy ideig Lékai Máté állt, az osztrákok viszont lépéselőnyben maradtak, leginkább azért, mert a szervezett védekezésük valahogy nem ízlett nekünk, a labdákat pedig Florian Kaiperbe lövöldöztük. Szerencsére Palasics is elkezdett védeni, Pedro pedig nemcsak jól védekezett, hanem remekül is indult, négyből négy gólt szerzett az első húsz percben, így az ellenfél sarkában tudtunk maradni.

Sőt, meglett volna az esélyünk a fordításra is, ha ugyanennyi idő alatt nem adjuk el nyolcszor a labdát, nem passzolunk és nem lövünk kapura bántóan pontatlanul, és a védelmünk nem szenved legalább annyit a jó húsban lévő beállójukkal, Tobias Wagnerrel, mint az egy évvel ezelőtti Európa-bajnokságon. Háromgólos osztrák előnynél időt kértünk, ami sajnos nem járt a játék javulásával, továbbra is a védekezés dominált mindkét oldalon.

Kész csoda volt, hogy még így is a döntetlen közelében tudtunk maradni a szünetre, sőt, iksz is lehetett volna, ha az utolsó másodpercekben az amúgy jól védő Palasics nem akarja túl gyorsan indítani Pedrót, és az elég kiszámítható, ráadásul rövid passzát nem füleli le könnyedén a visszafutó Lukas Hutecek. Az osztrákok így is csak 13–12-re vezetettek az első félidő után, aminek mi örülhettünk, mert tizenegy labdát szórtunk el, és leginkább saját magunknak köszönhettük, hogy hátrányban mentünk pihenőre – az ellenfél semmivel sem játszott jobban.

A folytatásban az osztrákok továbbra is remekül védekeztek, de a második játékrész ötödik percében Szita Zoltán góljaival újra mi vezettünk, Palasics akkor védett, amikor kellett, és Pedro is nyerőember maradt, labdát szerzett, gólt lőtt, zavaróként védekezett, mindenhol ott volt, ahol szükség volt rá. Kicsit feljavult a játékunk erre a félidőre, főleg néhány egyéni teljesítmény miatt, Bánhidi Bence többször is beforgatta a védőit úgy, ahogy csak ő tudja, azt pedig élmény volt nézni, ahogy Szita újra és újra ugyanazzal a csellel helyben hagyta a védőket, megcsinálta maga előtt a területet, és a kapuba bombázott.

Az osztrákok az utolsó negyedórára vetették be a hét a hat elleni támadójátékot, amiből mi jöttünk ki jobban, azonnal labdát szereztünk, kár, hogy Fazekas Gergő egész pályás lövése nem találta el az üres kaput. Az volt a szerencsénk, hogy a játékvezetők hetest ítéltek nekünk egy, a mi térfelünkön elkövetett szabálytalanság miatt, amit Lékai értékesített is. Sokáig nem tudtunk egy-két gólnál többel meglépni, az azonban Fazekas betörésénél jól látszott, hogy akármennyire is fegyelmezett a védekezésük, megzavarhatóak, túl lehet járni az eszükön.

Bánhidi találatánál a meccsen először mentünk hárommal, ami lehetett volna négy is, de Szita egész pályás lövését az utolsó pillanatban kotorta ki a lélekszakadva visszafutó osztrák kapus. Szerencsére akkor lendültünk játékba, amikor a legjobban kellett, ugyanis a táró percekben tartottuk a négygólos előnyünket. Az utolsó percekben kijöttek nyitott védekezésre, már félpályánál felvették az embereinket, amivel egy kicsit meg is leptek minket, villámgyorsan feljöttek kettőre, és csak akkor vált biztossá a győzelmünk, amikor az utolsó percben Hutecek lövése elakadt a magyar blokkban.

Megizzadtunk érte, ám a végén jobban harcoltunk az osztrákoknál, megérdemeltük a 29–26-os sikert, ami azt jelenti, hogy újra csakis a saját kezünkben van a sorsunk, és ha szombaton legyőzzük Katart, akkor ott vagyunk a világbajnokság legjobb nyolc csapat között.

Korábban
Észak-Macedónia–Katar 39–34 (21–17)
Ld: Kuzmanovszki, Pesevszki 6-6, ill. Marzo 12

Franciaország–Hollandia 35–28 (19–13)
Ld: Mem 7, Richardson 7, Remili 4, Prandi 4, ill. Baijens 6, Kooij 5, Steins 3, Ten Velde 3

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Bartucz László (Tatabánya), Palasics Kristóf (Benfica – Portugália)
Jobbszélsők: Imre Bence (THW Kiel – Németország), Rodríguez Pedro (Tatabánya)
Jobbátlövők: Ilic Zoran (Hamburg – Németország), Ónodi-Jánoskúti Máté (FTC)
Irányítók: Lékai Máté (FTC), Fazekas Gergő (Wisla Plock – Lengyelország)
Beállók: Bánhidi Bence (Szeged), Rosta Miklós (Dinamo Bucuresti – Románia), Sipos Adrián (Melsungen – Németország)
Balátlövők: Bodó Richárd (Szeged), Ligetvári Patrik (Veszprém), Szita Zoltán (Wisla Plock – Lengyelország)
Balszélsők: Bóka Bendegúz (Balatonfüred), Krakovszki Bence (Tatabánya)
Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez
Tartalékok: Mikler Roland (Szeged), Hanusz Egon (Benfica – Portugália)