Hollandia ellen már nem férnek bele a buta hibák – jön a legfontosabb vb-csoportmeccs férfi kéziseinknek

Egészen más meccs a magyar férfi kézilabda-válogatottra vasárnap, mint Észak-Macedónia vagy Guinea ellen, és nem csak azért, mert mindhárom ellenfél teljesen más játékstílust képvisel. Azért is, mert a középdöntő szempontjából a Hollandia elleni mérkőzésnek van a legnagyobb tétje, hiszen nem mindegy, hány pontot viszünk magunkkal a D-csoportból. Ezúttal is kulcsfontosságú a védelem, amelybe a második összecsapásra visszatért Ancsin Gábor, miután az elsőt kihagyta.

„Nem ért váratlanul, hogy kimaradtam a kisebb betegségem miatt, és én sem voltam megelégedve magammal, éreztem, még nem vagyok abban az erőben, ami elvárható egy világbajnokságon. A kapitány megnyugtatott, kért, hogy legyek türelmesebb, ami ilyenkor nehéz, de érzem magamon, hogy lépésről lépésre javulok – mondta a Nemzeti Sportnak Ancsin Gábor. – A hollandok kulcsfigurája támadásban továbbra is az irányító Luc Steins, őt kell hatástalanítani, hogy ne tudja mozgatni a csapatot, és akkor előnybe kerülhetünk, de ez borzasztó nehéz lesz, a Bajnokok Ligájában a világ legjobb védőinek is meggyűlik vele a bajuk.”

Három évvel ezelőtt, a részben hazai rendezésű Európa-bajnokságon ez nem sikerült, ki is kaptunk és nem jutottunk tovább a csoportból. Bár Steins stílusát mára kiismerték az ellenfelek, ez nem jelenti azt, hogy könnyebb lenne ellene védekezni, mert semmivel sem lett lassabb és kevésbé kiszámíthatatlan. Guinea külön védőt állított rá, ami egy ideig működött is, de nem biztos, hogy a semlegesítésére ez a legjobb megoldás.

– Van gyenge pontja utolsó, vasárnapi csoportellenfelünknek, a holland csapatnak? – Nem nagyon, talán az lehet az esélyünk, hogy kevesebben vannak védekezésben – válaszolta a magyar szövetségi kapitány. – Az első soruk nagyon erős, gyorsak a váltásaik, gyorsan tudnak egymásnak besegíteni, de nekünk is megvannak a fegyvereink, és próbálunk mindent bevetni, hogy megnyerjük a mérkőzést. – Három éve nem sikerült. Most hogyan tudjuk megállítani a csapat motorját, az irányító Luc Steinst? – A holland csapatban már nem csak rá kell figyelni, az átlövői mellett a szélsői csak úgy lövöldözik a gólokat, és talán nem kerülnek annyiszor helyzetbe, de a beállóik is jól mozognak a falban. Már nem szabad csak egyetlen játékosra figyelni, a macedónok például rendre kiléptek Steinsre, aminek az lett az eredménye, hogy más csinálta meg eredményesen az egy-egyeket. Már az egész csapatra kell koncentrálni, mert hiába van Steinsnek jó meccse, ha a többieknek nem, akkor meg fogjuk nyerni a találkozót. Ha viszont sikerül mindenkit magával húznia, és a többiek is jól játszanak, akkor sok bajunk lesz. – Az elmúlt három évben miben fejlődtek a hollandok, és miben lettünk mi jobbak? – A vasárnapi teljesen más meccs lesz, mint három éve, akkor kevésbé ismerték őket, így készülni is nehezebb volt rájuk, most viszont már mindenki tudja, hogy Hollandia erős csapat. Hasonló stílusban játszik, mint három éve, igaz, azóta edzőt váltott, de tapasztaltabb lett, és már minden poszton veszélyes. Van egy összeszokott társaság, amelyben mindenki nagyon jól ismeri a másikat, de ugyanez mondható el rólunk is. A holland válogatott hasonló játékerőt képvisel, mint mi, a győzelemre ötven-ötven százalék az esély, és mint ilyenkor lenni szokott, az apró részletek dönthetnek, már győzelmet érhet akár egy-egy jobban sikerült helyzet is.

„Már a felcsúti edzőtáborban több videófelvételt néztünk meg róla, és nekünk nem az a legjobb, ha miatta megnyitjuk a falat – fogalmazott a Fradi jobbátlövője. – Minden erőnkkel figyelni kell rá, de már nem elég, ha őt próbáljuk kivenni a játékból. Mindkét válogatott sokat változott az elmúlt három évben, mi csapatként sokkal jobban funkcionálunk, nagyobb az egység, mint akkor, és voltak kisebb-nagyobb változások is a keretben. A hollandoknak pedig azóta rengeteg kiváló játékosuk lett, akik a legmagasabb szinten, a legjobb európai csapatokban játszanak, akikkel szemben ugyanolyan elánnal kell védekeznünk. Arról nem beszélve, hogy Hollandia három éve amolyan meglepetéscsapat volt. Ma már nem az.”

A svéd Staffan Olsson irányította narancsmezesek felgyorsultak és rengeteget erősödtek, a csapat fele a német Bundesligában játszik, a balszélső Rutger ten Velde két forduló után húsz találattal a vb-góllövőlista élén állt, és bár az eddigi két csoportmeccsen még nem mutatta meg a legjobbját, a jobb­átlövő Kay Smitsre is mindig figyelni kell.

Ilyen kaliberű játékosok ellen csak agresszív és határozott védekezéssel lehet eredményt elérni, ami elegendő magabiztosságot adhat. A cél az, hogy ne tudjanak labdát szerezni, illetve lerohanni minket, hanem felállt fal ellen kelljen támadniuk és „vért izzadniuk” minden labdáért, helyzetért, gólért. Az eladott labdák számának minimálisra redukálása azért is lenne fontos, mert az amúgy valóban kőkemény magyar védelem leggyengébb pontja még mindig a visszarendeződés, és könnyebb az ellenfelet a saját hatosunkon, felkészülten várni, mint kétségbeesetten loholni utána.

„Most nem férnek bele az eladott labdák és a buta hibák, mert abból villámgyorsan ott vannak a kapunk előtt. Hollandia ellen már fel kell pörögnünk, ami az első meccsen még nem sikerült, de nem is szokott, talán mert kicsit stresszesebb mindenki, Guinea ellen pedig nem volt szükség rá, hogy száz százalékon járassuk magunkat. Talán lehet, hogy jól is jött a kicsit könnyebb ellenfél, mert a hollandok ellen hatvan percen át kell kőkeményen összpontosítani, másképp nem fog menni. Mindenki erre koncentrál, pontosan tudjuk, mennyire számít ez a mérkőzés, mi a tét, és biztos vagyok benne, hogy mindenki így fog hozzáállni” – tette hozzá Ancsin Gábor.

– Guinea ellen lőtte a második gólját a válogatottban. Emlékszik az elsőre? – Hú, megfogott, most meg nem tudnám mondani. – 2021 márciusában szerezte Szlovákia ellen. – Fogalmam sem volt, de erre szoktam mondani, nagy szerencse, hogy nem nekem kell lőnöm a gólokat… Ha nekem kellene, az nagy baj lenne. Bár a magyar bajnokságban eddig háromszor is betaláltam az idényben, úgyhogy lassan elmondhatom, hogy benne van a kezemben a gól. – Guinea ellen nem is habozott. – Mivel a labdákat nekem védenem kell, a lövésre nem is készülök soha, de óriási helyzet volt előttem. Összeszedtem a lepattanót, felnéztem, nem indult senki, a kapu viszont üres volt. Ellőttem, gól lett belőle. – Pénteken 250. alkalommal öltötte magára a magyar válogatott mezét. Számon tartja? – Csak a mérkőzés után mondta valaki, hányadik volt. Örültem, hogy góllal ünnepeltem. Nagyon-nagyon büszke vagyok rá, hogy ennyiszer szerepelhettem a válogatottban. – Az olimpia után vissza akart vonulni a válogatottól, de továbbra is fantasztikusan játszik Szegeden és a nemzeti csapatban is. Mi lesz a világbajnokságot követően? – Az olimpia nehéz volt nekem, de az a két mérkőzés, amin lehetőséget kaptam, jól sikerült, ez megnyugtatott és jólesett a lelkemnek. Az új idényben aztán megint főszerepet kaptam, és ilyenkor megjön az ember étvágya. Úgy voltam vele, ha fizikailag és mentálisan is jól érzem magam, élvezem, amit csinálok, a teljesítményem is olyan és a mester is számít rám, akkor miért ne? Jelen pillanatban csak ezzel a vébével foglalkozom, klubszinten pedig a legfontosabb szakasza jön az idénynek. Nem gondolkodom többéves távlatban, tudom, hogy már nem az enyém a jövő, negyvenévesen nem én leszek a főszereplő, de még tudok és szeretnék is helytállni.

Bár ez bármikor változhat, a holland kapusok eddig nem villogtak a világbajnokságon, noha Guinea ellen Bart Ravensbergen ötven százalékkal védett, Észak-Macedónia ellen Rob Goudriaan és Matthias Dorgelo is szinte észrevétlen maradt, előbbi egy, utóbbi három védést mutatott be összesen, az, mondjuk, más kérdés, hogy a holland csapat ilyen gyenge kapusteljesítménnyel is meg tudott nyerni egy fontos csoportmeccset.

Vasárnap 20.30-tól Hollandia ellen az ellenfélre kell kényszeríteni a játékunkat, és bármennyire is fontos a csapatmunka, nem biztos, hogy elég lesz. Ezúttal szükség lenne arra, hogy egy vagy több játékosunk kiugró egyéni teljesítményt nyújtson, ami az elmúlt években is mindig kellett a nagyobb sikerekhez, és meg is vannak hozzá a klasszisaink.

Három évvel ezelőtt nagy árat fizettünk a Hollandiától elszenvedett egyetlen vereségünkért. A telt házas MVM Dome-ban az első Európa-bajnoki mérkőzést játszottuk a narancsmezesek ellen, akik érett, gyors játékukkal nagyon meglepték a magyar válogatottat, és a 31–28-as vereségnek óriási szerepe volt abban, hogy a csoportkörben ragadtunk a részben hazai rendezésű kontinensviadalon. A 2020-as évek egyik feltörekvő csapata már mindenkire veszélyes, hiszen legjobbjai vagy a Bundesligában vagy a francia Paris Saint-Germainben kézilabdáznak. A 29 éves irányító, a mindössze 173 centiméter magas Luc Steins számít a csapat eszének, de nem kisebb klasszis a Flensburg-Handewitt jobbátlövője, Kay Smits sem, és az idei első két vb-fellépésén tíz gólt átlagoló balszélsőre, Rutger ten Veldére is érdemes figyelni. A gyenge pontjának a kapusposzt tekinthető, igaz, Bart Ravensbergen is képes jó teljesítményre. Az egykori svéd aranygeneráció legendája, Staffan Olsson a szövetségi kapitány, akinek a Chema Rodríguezzel vívandó taktikai csatája igazi csemegének ígérkezik vasárnap este. Olimpia: nem szerepelt Vb: 11. (1961), 14. (2023) – 2 részvétel Eb: 10. (2022), 12. (2024), 17. (2020) – 3 részvétel Egymás elleni mérleg: 21 mérkőzés, 20 győzelem, 1 vereség, 504–395-ös gólkülönbség Legutóbb egymás ellen: 2022. január 13., Európa-bajnokság, B-csoport, MVM Dome. Hollandia–MAGYARORSZÁG 31–28 (13–10). Ld: Lékai 8, Bodó 6, Máthé 5

FÉRFI KÉZILABDA-VILÁGBAJNOKSÁG
CSOPORTKÖR , 3. FORDULÓ
A-CSOPORT (HERNING)
15.30: Lengyelország–Svájc (Tv: M4 Sport) 
18.00: Németország–Csehország 
D-CSOPORT (VARASD)
18.00: Észak-Macedónia–Guinea (Tv: M4 Sport) 
20.30: Magyarország–Hollandia (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
E-CSOPORT (OSLO)
18.00: Brazília–Egyesült Államok 
20.30: Norvégia–Portugália 
H-CSOPORT (ZÁGRÁB)
18.00: Argentína–Bahrein 
20.30: Egyiptom–Horvátország (Tv: M4 Sport, 22.30, felv.) 

A MAGYAR VÁLOGATOTT KERETE
Kapusok: Mikler Roland (Szeged), Palasics Kristóf (SL Benfica – Portugália)
Jobbszélsők: Imre Bence (THW Kiel – Németország), Krakovszki Zsolt (Wetzlar – Németország)
Jobbátlövők: Ancsin Gábor (FTC), Ilic Zoran (Hamburg – Németország), Ónodi-Jánoskúti Máté (FTC)
Irányítók: Lékai Máté (FTC), Fazekas Gergő (Wisla Plock – Lengyelország), Hanusz Egon (Benfica – Portugália)
Beállók: Bánhidi Bence (Szeged), Rosta Miklós (Dinamo Bucuresti – Románia), Sipos Adrián (Melsungen – Németország)
Balátlövők: Bodó Richárd (Szeged), Ligetvári Patrik (Veszprém), Szita Zoltán (Wisla Plock – Lengyelország)
Balszélsők: Bóka Bendegúz (Balatonfüred), Krakovszki Bence (Tatabánya)
Szövetségi kapitány: Chema Rodríguez