AZ EGYIK LEGVICCESEBB JELENET VOLT a magyar–holland férfi kézilabda világbajnoki csoportmeccsen, amikor az utolsó percben Lékai Máté úgy tett, mint aki egész pályás gólt akar szerezni, Bóka Bendegúz pedig szinte lefogta a kezét, hogy ne tegye. A dolog persze nem volt komoly, a rutinos irányító mosolyogva mondta a balszélsőnek, hogy nyugi, nem akarta rádobni.
„Tényleg megijedtem kicsit! – emlékezett vissza az esetre Bóka Bendegúz a magyar szempontból hétfői szünnapon. – Máté persze rögtön mondta, hogy esze ágában sem volt kapura lőni, de olyan jól csinálta a mozdulatot, hogy elhittem, bár kissé talán túlreagáltam a dolgot, gyakorlatilag lefaultoltam, ezúton is elnézést kérek tőle! Ha az első két mérkőzésen döcögött is a szekér, és nem úgy ment a játék, ahogyan előzetesen elképzeltük, amikor nagyon kellett a győzelem és a csoportelsőség volt a tét, illetve az, hogy hány pontot viszünk tovább a középdöntőbe, akkor játszottunk a legjobban.”
A Balatonfüred játékosa szerint már a bemelegítésnél látszott minden magyar kerettag arcán, hogy nagyon motivált és koncentrál, pontosan tudja, mi a tét, és érezte, hogy ebből csak jó mérkőzés sülhet ki. Bóka a Hollandia elleni találkozó egyik legjobb játékosa volt, hét lövésből hat gólt szerzett, védekezett, labdát szerzett, és egy gólpasszt is feljegyeztek a neve mellé. Pedig a szövetségi kapitány nem kért tőle többet, mint máskor, az viszont szerepet játszhatott a kiugróan jó teljesítményében, hogy Guinea ellen nem nevezte őt a meccskeretbe Chema Rodríguez, így kicsit többet pihenhetett, frissebb volt, újra bizonyítani akart, és ezen felül jó napot fogott ki.
„Mindenki tudta, hogy hatalmas lehetőség van a kezünkben, és szerettünk volna élni vele, hogy továbbra is mi irányítsuk a sorsunkat, ne kelljen már számolgatnunk, hogy a középdöntőben kinek kit kellene megvernie ahhoz, hogy mi is odaérjünk a továbbjutó helyekre” – fogalmazott a balszélső, akinek csak három meccs hiányzik a századik válogatottságához, amit akár már ezen a világbajnokságon elérhet, és január 25-én, Katar ellen ünnepelhet – már ha mind a három középdöntős találkozón lehetőséget kap.
Bóka szerint minden esélyük megvan rá, hogy elérjék a céljaikat, és ott legyenek a negyeddöntőben, amit a francia–osztrák–katari ágon nem is tart lehetetlen feladatnak. Szeretnének nagy sikert elérni, és úgy érzi, készen is állnak rá.
A hollandok elleni összecsapás bizonyította, hogy a nemzeti csapat folyamatos fejlődésen ment át a három varasdi csoportmeccsen, ezen kívül a játékosok legutóbb már olyan mentális erőt mutattak, ami ahhoz szükséges, hogy felvegyék a versenyt a legjobbakkal is. Bár a hollandok folyamatosan ott lihegtek a nyakukban, és nyomás alatt tartották őket, még akkor sem veszítették el a fejüket, amikor a hajrában az ellenfél egy gólra visszakapaszkodott. Ez pedig kedden, Franciaország ellen sem lesz másképp.
Nikola Karabatic nélkül sem lettek gyengébbek A 2024-es párizsi olimpia után új korszak kezdődött a francia válogatott életében. Minden idők egyik legnagyobb játékosa, Nikola Karabatic tavaly nyáron befejezte pályafutását. A hazai ötkarikás játékokon kudarcot jelentő negyeddöntős kiesés után Guillaume Gille szövetségi kapitány továbbra is az aranyéremért harcol együttesével. Két extraklasszis átlövője, Dika Mem és Elohim Prandi a vb előtti vállsérüléséből felépülve részfeladatokat már kapott a csoportkörben. Biztató lehetne, hogy még nincsenek csúcsformában, ha nem láttuk volna Thibaud Briet és Aymeric Minne lehengerlő teljesítményét. A két veszprémi sztár, Nedim Remili és Ludovic Fabregas szintén a franciák erőssége. Ugyanez a kapusposztról nem mondható el, Thierry Omeyer (és Vincent Gérard) után továbbra sem tűnt fel olyan klasszis, aki egy nagy tornán végig stabil teljesítményre képes. Legutóbb Párizsban nagyon megszorongattuk az Európa-bajnokot, ahogyan a 2021-es vb-negyeddöntőben is hosszabbításra tudtuk kényszeríteni. Érik az a bravúr! Olimpia: 1. (2008, 2012, 2021), 2. (2016), 3. (1992), 4. (1996), 5. (2004), 6. (2000), 8. (2024) – 9 részvétel |
„A második félidőben végig kézben tartottuk a meccset, három-négy góllal vezettünk, és éreztem, hogy nem fogunk veszíteni. Még az utolsó percekben sem, amikor közel voltak az egyenlítéshez, rögtön tudtunk váltani, kivédekeztük a támadásaikat, valahogy újra találtunk egy gólt, és nem tudtak egyenlíteni. Én személy szerint a hajrában egy pillanatra sem aggódtam – tette hozzá Bóka, aki biztos benne, hogy ilyen mentalitásra lesz szükség a középdöntőben is. – Tisztában voltunk vele, hogy Luc Steins mozgatja a holland csapatot, ezért megpróbáltuk minél jobban kikapcsolni a játékból, ami főleg Sipos Adrián és Ligetvári Patrik feladata volt. Ők lekövették, kemények voltak, végig a szabálytalanság határán védekeztek, de nem volt más választásuk. Sikerült is elbizonytalanítani a második félidőben, olyan dolgokat művelt, amiket nem szokott, kétszer indult, volt nyolc technikai hibája, ritkán látni tőle ilyesmit.”
Ha lehet, most még nehezebb összecsapás jön, de az Európa-bajnok Franciaország ellen nem lehet lejjebb adni, nem szabad kiengedni, mert legalább akkora lelkierőre lesz szükség, mint Hollandiával szemben. A védekezésünk talán jobban passzol a francia csapathoz, a magasabb és erőteljesebb játékosokhoz, de a visszarendeződésre ugyanúgy nagy gondot kell fordítani. A franciák mindhárom csoportmeccsüket megnyerték, de nem volt nehéz dolguk, és még nem ütköztek nagyobb ellenállásba.
Annyiban azonban mindenképpen nagyobb figyelmet követel az újabb vb-találkozó a magyar kerettagoktól, hogy amíg a holland együttes esetében elég volt Luc Steinst kikapcsolni a játékból, addig a franciák ellen egyik pályán lévő kézilabdázót sem szabad szem elől téveszteni, és egy időben akár Ludovic Fabregas, Elohim Prandi, Nedim Remili, Dika Mem, Melvyn Richardson és Benoit Kounkoud is szembe kerülhet a magyar védelemmel.
Viszont ha válogatottunk olyan összeszedetten kézilabdázik, mint a hollandok ellen tette, még esélye is lehet a bravúrra. Egyelőre a franciákkal kapcsolatos legnagyobb rejtély az, hogyan sikerült kilobbizniuk a nemzetközi szövetségnél a kedd este kilenc órás meccskezdést…
„Eddig két védő ugrott rám, most már három-négy”
– Mennyivel lett nehezebb a helyzete az évek alatt, mennyivel kell többet küzdenie az ellenfél védőfalában?
– Ezen a világbajnokságon érzem a leginkább, hogy már sokkal jobban figyelnek a beállójátékunkra – eddig két védő ugrott rám, most már három-négy. Teljesen másképp készülnek ellenem, alig hagynak levegőt venni, labdához jutni, de ameddig ezt ki tudjuk használni, és az átlövőinknek úgy sül a keze, mint Hollandia ellen, addig ezzel nincs gond, mert meccseket tudunk nyerni.
– Mondhatjuk, hogy ez a taktikájuk része lett?
– Abszolút, hiszen mindenki tisztában van vele, hogy az elmúlt években nagyon sokszor játszottak meg, sok labdát kaptam, a csapatok pedig videóznak, látják és készülnek erre. De a csapattársaim is tudják, hogy rajtam két ember lóg, és ha valaki üresen marad, akkor tovább kell neki játszani.
– A hollandok ellen mire figyeltek a legjobban?
– Hogy támadásban labdabiztosan játsszunk, ne adjuk el a labdákat, mert máris indítják a lerohanásokat, és nagyon sok gyors gólt lőnek. Szerintem megoldottuk. Az utolsó percben folyamatosan azt éreztem, mint a pióca, tapadtak ránk, egy másodpercre sem adták fel, és amikor négy góllal vezettünk, akkor is vért kellett izzadnunk minden találatért.
– A középdöntőben a franciákkal kezdenek. A hollandok elleni meccs mennyit vett ki önökből?
– Fizikailag nehéz mérkőzés volt, nagy intenzitással, sok harccal és futással, ami tényleg sokat kivett belőlünk, de egy világbajnokságon minden másnap mérkőzés van, egy profi játékos pedig tudja, hogyan tud ennyi idő alatt regenerálódni.
„Néha megtörténhet az is, amire senki sem számít”
– Utólag úgy tűnik, mintha végig Hollandia ellen készültünk volna a legjobban. Van benne valami?
– Készen álltunk az első kettő csoportmérkőzésre is, de az első meccs mindig olyan, amilyen. Észak-Macedónia ellen rengeteg könnyű lövést hibáztunk, Hollandia ellen viszont szinte az összes ilyen kísérletből gólt szerezünk. A fejünkben talán tényleg végig a holland meccs járt, hiszen a középdöntő szempontjából az volt a legfontosabb, ezért volt jobb ellenük a csapat is.
– Mi volt a taktika az irányító Luc Steins ellen?
– Rengeteg videót néztünk meg róla a válogatottban és a PSG-ben is, ami alapján úgy döntöttünk, jobb, ha nem megyünk ki rá túl messzire, mert olyan jól mozog az üres területekre, hogy rengeteg gondot okozhat. Inkább zárt és egységes maradt a fal, nem nyitottuk meg, a srácok pedig besegítettek egymásnak, hogy Steins ne tudja felgyorsítani a játékot, úgy voltunk vele, lőjön csak bátran kintről. Közben pedig igyekeztünk nyomást gyakorolni a többiekre.
– A következő ellenfelünk Franciaország lesz. Jó a legerősebb ellenfél ellen kezdeni a középdöntőt?
– Sosem panaszkodom a menetrend miatt, mert mindent lehet jól és rosszul is alakítani. Néha szerencsénk van, és megnyerjük azt a meccset, amelyiket meg kell, néha pedig nem. Néha az utolsó mérkőzés dönt mindenről, néha pedig már nincs is tétje, annyi minden történhet addig. Úgyis az a lényeg, hogy bejutunk-e a negyeddöntőbe, és annak megfelelően lehet utólag elemezgetni, jó volt-e a sorsolás. A franciák másképp játszanak, mint az eddigi ellenfeleink, nemcsak erősebbek, mint bármelyik csapat a vébén, de gyorsak és technikásak is, nincs gyenge pontjuk. De ha kicsit rosszabb napot fognak ki, mi pedig kihozzuk magunkból a legjobbat, akkor ki tudja. Néha megtörténhet az is, amire senki sem számít, nem igaz?
KÉZILABDA
FÉRFI VILÁGBAJNOKSÁG
KÖZÉPDÖNTŐ, 1. FORDULÓ
I. CSOPORT (HERNING)
15.30: Svájc–Tunézia
18.00: Csehország–Olaszország
20.30: Dánia–Németország
II. CSOPORT (VARASD)
15.30: Ausztria–Észak-Macedónia (Tv: M4 Sport)
18.00: Katar–Hollandia (Tv: M4 Sport)
21.00: Magyarország–Franciaország (Tv: M4 Sport) – élőben az NSO-n!
A II. CSOPORT ÁLLÁSA | |||||||
1. Franciaország | 2 | 2 | – | – | 72–46 | +26 | 4 |
2. MAGYARORSZÁG | 2 | 1 | 1 | – | 63–59 | +4 | 3 |
3. Hollandia | 2 | 1 | – | 1 | 69–68 | +1 | 2 |
4. Ausztria | 2 | 1 | – | 1 | 55–61 | –6 | 2 |
5. Észak-Macedónia | 2 | – | 1 | 1 | 59–64 | –5 | 1 |
6. Katar | 2 | – | – | 2 | 45–65 | –20 | 0 |