Az ETO akárcsak a Valcea elleni második mérkőzésen Andrea Lekiccsel kezdett irányítóban, míg Görbicz Anita támadásban a balszélső pozícióját foglalta el. Az ETO első két gólját ők szerezték, a meccs eleje mégsem róluk szólt, hanem Katrine Lunde Haraldsenről, akinek a kapuját az első nyolc percben nem tudták bevenni a podgoricaiak, sőt a rivális két legnagyobb ászának, Bojana Popovicsnak és Katarina Bulatovicsnak a hetesét is megfogta!
Karl Erik Böhn, a Győr vezetőedzője: – Csalódott vagyok, hogy csak két góllal nyertünk, noha vezettünk öttel is. Nem játszottunk jól, csak Görbicz és Lunde Haraldsen emelkedett ki teljesítményével. Sok mindent jobban tudunk csinálni a jövő héten. Nagyon nehéz lesz a visszavágó, de meg fogjuk találni, hol tudunk fejlődni. Sajnos Popovicsot több ízben csak szemmel követtük, és hagytuk közelről lőni. |
Dragan Adzsics, a Podgorica vezetőedzője: – Gratulálok a győrieknek, jobbak voltak. Van egy hetünk a hibák kijavítására, bízom benne, hogy több mint két góllal fogunk nyerni. |
Ana Djokics: – Várható volt, hogy nehéz meccs lesz. Minden meccsen vannak hullámvölgyek, de a mi rossz periódusunk most hosszabb ideig tartott, mint ahogy várni lehetett. Jobbak vagyunk, mint ahogy ma játszottunk. Főleg védekezésben fejlődhetünk. |
Görbicz Anita: – Örülök, hogy győztünk, mivel nehéz meccsre számítottunk. Ugyanakkor nagyon szomorú vagyok, hogy csak két góllal nyertünk. Ha sikerült volna az ötgólos előnyt tovább növelnünk, könnyebb helyzetből várhatnánk a második mérkőzést. Bízom benne, hogy a visszavágón mindenki csúcsformában lesz, hiszen az a találkozó következik, amelyre egész évben készültünk. Tudjuk, mi vár ránk Podgoricában, az ottani csarnokban. Nagyon remélem, hogy a születésnapomon majd magasba emelhetem a BL-trófeát. Életem legszebb szülinapi ajándéka lenne. |
MTI |
Három góllal rögtön az elején meglépett az ETO, ám a különbséget annak ellenére nem tudta stabilizálni, hogy többet játszhatott emberelőnyben (Dragana Cvijicset az első negyedórában kétszer is kiszórták), mert a Buducsnoszt védekezése – olykor a durvaság határát is súrolva – masszívabb és hatékonyabb volt.
A győriek védekezésben nem tudtak labdát szerezni, a podgoricaiak pedig gyorsabban visszazártak, így elmaradtak a gyors indítások, ezzel szemben a túloldalon Clara Woltering hiába találkozott ritkábban a labdával, mint Lunde, az adódó lehetőségek után sokkal jobban kihasználták a leindításból adódó lehetőségeket, mert a magyar csapat visszarendeződése erősen hagyott kívánnivalót maga után.
Görbicz hibátlanul dobálta a heteseket, majd Lekicstől átvéve a karmesteri pálvát, remekül irányított, de miután Popovicsot képtelen volt tartani az ETO háromnál egyszer sem volt nagyobb a különbség (6–3, 10–7). A visszarendeződés nehézségei mellett némileg talán meglepő volt, hogy az első félidőben a Podgorica jobban tudta megjátszani a beállót, és ugyan Ana Djokicsnak is meggyűlt a baja Lundével, többet tudott hozzátenni a támadójátékhoz, mint Löke.
A félidő hajrájában Radmila Miljanics kiegyenlített (12–12), ám Amorimnak köszönhetően egy gól előnnyel a zöld-fehérek vonulhattak előnnyel a szünetre.
Az összecsapás krónikájához tartozik, hogy a 20. perc táján a vendégdrukkerek egy csoportja egyre agresszívabban viselkedett, néhányan át akartak jutni a hazai szurkolók szektorába, ám a rendőrök feltartóztatták őket. Ebből kisebb verekedés kerekedett, és néhány percbe telt, amíg helyreállt a viszonylagos béke.
A második játékrészre egyértelműen keményebb védekezéssel jött ki az ETO, Eduarda Amorim össze is szedett gyorsan két kiállítást, Bulatovics sem jelentett különösebb veszélyt, annál inkább Popovics, akit külön emberfogással sem sikerült kivonni a játékból (17–16).
Emberelőnyben aztán – miután Görbicz továbbra is hibátlanul dobta a büntetőket, azaz tartotta a lépést a különpárbajban Popoviccsal – meglépett három góllal az ETO. Ekkor sikerült talán először igazán elbizonytalanítani a Podgoricát, meg is lépett három góllal a magyar bajnok, Dragan Adzsics időt is kért (23–18).
Amorim és Görbicz fantasztikus megoldásokat produkált támadásban, a túloldalon viszont sorra jöttek a – tegyük hozzá: jogos – hetesek, miután a beállót rendre sikerült megjátszani, így állandósult a különbség (28–23).
A hajrában a Buducsnoszt remekül gazdálkodott az idővel, miközben a győriek elhibáztak néhány bejátszást, az utolsó percekben pedig a játékvezetők ítéletei (avagy nem ítéletei) is a Böhn-csapatot sújtották. Két gól különbség maradt a mérkőzés végére, így a Győri ETO sovány előnnyel utazik a Moracsa-csarnokba. Győri ETO–Buducsnoszt Podgorica 29–27.
DÖNTŐ, 1. MÉRKŐZÉS |
GYŐRI AUDI ETO KC–BUDUCSNOSZT PODGORICA (montenegrói) 29–27 (13–12) |
Veszprém, 5000 néző. Vezette: Fleisch, Reiber (németek) |
GYŐRI ETO: LUNDE HARALDSEN – Radicsevics 4, Hornyák Á., Lekics 2, LÖKE 4, AMORIM 4, GÖRBICZ 12 (7). Csere: Pálinger (kapus), Vérten 3. Edző: Karl Erik Böhn |
PODGORICA: WOLTERING – Miljanics 2, K. Bulatovics 3 (2), Radovics 1, Cvijics, POPOVICS 14 (3), Szavics 2. Csere: Barjaktarovics, M. Vukcsevics (kapusok), DJOKICS 3 (1), M. Knezevics 1, Jovetic 1, Gjeorgjijevszka. Edző: Drafan Ardzsics |
Az eredmény alakulása. 5. perc: 3–0. 9. p.: 3–2. 14. p.: 6–3. 16. p.: 7–6. 20. p.: 10–7. 25. p.: 11–10. 29. p.: 12–12. 34. p.: 16–14. 42 p.: 19–18. 47. p.: 23–18. 52. p.: 26–21. 58. p.: 29–24 |
Kiállítások: 4, ill. 10 perc |
Hétméteresek: 7/7, ill. 11/6 |
A visszavágót jövő vasárnap 19 órától rendezik. |
SZEZON | ELLENFÉL | EREDMÉNY | |
FÉRFIAK | |||
Bp. Honvéd SE | 1965–1966 | DHFK Lipcse (keletnémet) | 14–16 |
Bp. Honvéd SE | 1981–1982 | St. Gallen (svájci) | 25–16, 24–18 |
Fotex KCV | 2001–2002 | SC Magdeburg (német) | 23–21, 25–30 |
NŐK | |||
Bp. Spartacus SC | 1964–1965 | HG Koppenhága (dán) | 6–14, 10–7 |
Ferencváros | 1970–1971 | Szpartak Kijev (szovjet) | 9–11 |
Vasas SC | 1977–1978 | TSC Berlin (keletnémet) | 14–19 |
Vasas SC | 1978–1979 | Szpartak Kijev (szovjet) | 17–13, 9–14 |
Vasas SC | 1981–1982 | Radnicski Beograd (jugoszláv) | 21–24, 29–19 |
Vasas SC | 1992–1993 | Hypobank Südstadt (osztrák) | 14–17, 11–23 |
Vasas-Dreher | 1993–1994 | Hypo Niederösterreich (osztrák) | 18–20, 21–25 |
Dunaferr SE | 1998–1999 | Krim Electa Ljubljana (szlovén) | 25–23, 26–26 |
Herz-FTC | 2001–2002 | Kometal Szkopje (macedón) | 27–25, 22–26 |
Győri Audi ETO KC | 2008–2009 | Viborg HK (dán) | 26–24, 23–26 |
Vastag betűvel a kupagyőztes csapatokat szedtük |