Férfi kézi: Az Eb előtt magunkat tévesztettük meg – Skaliczki

„A kapitány Eb előtti nyilatkozatait az aranyéremről, a nyolc döntőről, a tizennégy százalékos esélyről az olimpiai kvalifikációra kommunikációs problémának tartom – mondta Skaliczki. – Láttam a tüzet a szakemberen, amit a keret tagjaiban a meccsek előtt vagy akár közben is meg akart gyújtani, de nem minden személyiség egyformán vevő erre. Mint ahogyan az sem mindegy, hogy az egyszerre pályán lévő játékosok személyisége éppen felerősíti vagy kioltja egymást. Nem volt tapasztalatunk, hogy az egyik meccsről hogyan álljunk át a másikra, miként arra sem, hogy már a mérkőzés alatt, az eredmény függvényében hogyan váltsunk. Ez több dologra vezethető vissza. Dujsebajev nem ilyen szinten lévő játékosokkal dolgozott korábban, és az Eb előtti időszakban rosszul mérte fel az erejüket.”

„A selejtezőcsoportunkat megnyertük, ami az Eb-n látottak ismeretében éppen olyan megtévesztő lehetett számára a csapat erejét illetően, mint a gyengébb ellenfelekkel vívott felkészülési találkozók. Nem futottunk össze a legjobbakkal, nem mérhettük fel, hogy ellenük mire vagyunk képesek, hol is tartunk valójában. Márpedig az Eb-n velük kellett meccselnünk, méghozzá sorozatban. A magyar kézilabda másik nagy kérdőjele az egyéni képzés. Ezt már akkor is megtapasztalhattam, amikor ifikapitány voltam, pedig az nem ma volt. Az egyéni képességeket nem fejlesztettük maximumra, hiszen megfelelő csapatmunkával, taktikai elemekkel már a fiataloknál is ellensúlyozni tudtuk. Így viszont egy az egyben mindig lemaradásban voltunk és vagyunk is a világ legjobbjaival szemben.”

A magyar szövetség jövő héten értékeli az Eb-t, és dönthet a kapitány jövőjéről.

„Dujsebajev igyekezett új utakat bejárni, valamit elindított, de a folytonosság, ami az Eb előtt megvolt, a kontinensbajnokságon megszakadt. Mérlegre kell tenni az erényeit és a hátrányait, és annak ismeretében meghozni a döntést. Lehet, hogy kell módosítani a stratégián, esetleg a keret összetételén. Van merítési lehetőség, vannak fiatal beszállók, a rutinosabb játékosok maradnak. Nincs kényszerhelyzet, ami tömeges visszavonulásból, lemondásból adódna. Ki kell elemezni, hogy az újoncok éltek-e a lehetőséggel. Utolérték-e azokat a rutinosabb játékosokat, akik kimaradtak a keretből. Dujsebajevvel ellentétben nem dolgoztam velük az elmúlt időszakban, nem tudhatom, hogy milyen benyomások alapján döntött végül a kapitány a keret kijelölésénél. Az viszont biztos, hogy Császár Gábor és Zubai Szabolcs játékkapcsolata működött, valamint Ilyés Ferenc védőmunkája is meghatározó volt.”

„A mostani újoncaink közül a beálló Bánhidi Bence egyértelműen igazolni tudta a karakterét, még az Eb-mezőnyben is. Nem véletlenül lehet rá szavazni mint a torna legjobb beállójára. A kapuban Bartucz László igyekezett megoldani a rá kirótt feladatokat, a szenvedély megvolt benne. A szélsőkön viszont nem éreztem igazán, hogy be tudtak volna lépni ebbe a folyamatba. Persze ez mindig kétélű dolog, hiszen ha a belső emberek nem foglalkoztatják őket, akkor eleve korlátok közé vannak szorítva. De ebben már az is közrejátszhatott, hogy a kihagyott büntetők vagy első helyzetek után a társak bizalma megcsappant irányukban, és inkább őket kihagyva, másik megoldásban bíztak.”

„Ez az Eb-teljesítmény azonban nem kizárólag a kapitány és a játékosok felelőssége, hanem az egész magyar kézilabdáé. Mindenkinek megvan benne a saját maga része. Az enyém is, és mindenki másé. Ugyanakkor világosan megmutatta, hogy dolgoznunk kell a hibáink kijavításán. Viszont mi a távlati célok elérése érdekében nem vagyunk képesek beáldozni a jelent. Évek óta igyekszünk megőrizni a helyünket a legjobbak mögött, így azonban talán elveszítjük annak a lehetőségét, hogy igazán nagyot dobjunk. Például a norvégok a legutóbbi Eb-n a 14. helyen végeztek, de nem öntötték ki a fürdővízzel a gyereket, most pedig elődöntőt játszanak.”