Az oroszok még mindig lőnek. Ezt állapíthattuk meg a bemelegítés során, amikor egy kósza labda a sajtórész felé tévedt, és mit szépítsük, irgalmatlanul fejbúbon verte az NSO klaviatúrára összpontosító helyszíni tudósítóját, vagyis engem. A labda szép ívben visszapattant a pályára – azért ez sokat elárul annak erejéről –, de egy pillanatig azt sem tudtam, mi történt velem. Meglepődve felnéztem, és az orosz csapat pár játékosának, valamint néhány rendezőnek az aggódó tekintetét láthattam magamon. Van annak valami diszkrét bája, ha az embertől egy olyan sportági nagyság kér elnézést a véletlenért, mint Eduard Koksarov. Felejtsük el… Mint ahogyan a bevonulást is. A műsorközlő felkonferálta először az orosz csapatot, erre befutott a francia. Így nem volt mit tennie, másodszor is behívta az oroszokat, akik ezúttal meg is érkeztek. Ahhoz képest, hogy most a második hívásra érkeztek, volt olyan időszak a történelemben, amikor hívás nélkül is jöttek, és maradtak… A franciákat kéttucatnyi, az oroszokat maroknyi szurkoló biztatta, a lelátót – amely kezdésnek szűken fél ház volt, és csak a második félidőben nőtt kétharmadra – döntően magyar drukkerek töltötték meg. |
1. félidő
Próbálták lassítani a játékot az oroszok – bár lehet, ez nem tudatos volt tőlük –, a franciáknak is kellett pár perc, amíg elkapták a ritmust. Akkor aztán elhúztak 5–0-ra, az oroszok a 11. percben szerezték első góljukat, büntetőből... Nikola Karabatic csak a 15. percben szállt be – helyette Daniel Narcisse vitte a prímet –, de addigra már pályán volt az ellenünk is jól mozgó Pavel Atman, aki átvette az irányítást. Osztogatta a gólpasszokat, bátran betört, mindkettő hiánycikk volt korábban tőlük. Az oroszok is elkezdték termelni a gólokat, próbáltak felzárkózni, ami sikerült is volna, ha nincs egy újabb, 4–0-s rövidzárlat. De jött, a franciák előnye megnőtt (12–5), a 22. perc végén Vlagyimir Makszimov szövetségi kapitány időt kért. Ezután 5–3-ra övék volt a szünet előtti hajrá, de hátrányuk is így soknak tűnt (11–16).
2. félidő
A 40. percig felváltva potyogtak a gólok, a különbség csak eggyel változott (15–21). A gyors franciák viszont egyre többször állították megoldhatatlan feladat elé a rivális védelmét. Thierry Omeyer három ziccer hárításával jelezte, ezen az estén az oroszoknak rossz lapokat és kevés gólt osztottak. Mármint a dobottból... Ellenünk az első félidőben harminc perc alatt szereztek tizenkilencet, ezúttal ötven perc kellett hozzá, de így is megvolt a közte öt (19–24). A végére a bal szélen pattogó csereember, Arnaud Bingo is megszórta magát – egyszer izomból dobta fejbe Vagyim Bogdanov kapust, akit le is cseréltek azonnal –, a francia siker egy pillanatig sem forgott veszélyben a hajrában (24–28).
C-CSOPORT, 2. FORDULÓ |
Oroszország–Franciaország 24–28 (11–16) G: Csipurin 6, Igropulo 5, Kovaljov 3, Atman, Koksarov, Selmenko 2-2, Rasztvorcev, Aszlanyan. Dibirov, Sztarih 1-1, ill. Narcisse 6, Barachet, Bingo, Joli 4-4, Fernandez, B. Gille 3-3, Abalo 2, Karabatic, Guigou 1-1 |
KÉSŐBB |
Magyarország–Spanyolország – 20.15 óra |
1. Spanyolország | 1 | 1 | – | – | 29–26 | 3 | 2 |
2. Franciaország | 2 | 1 | – | 1 | 54–53 | 1 | 2 |
3. MAGYARORSZÁG | 1 | – | 1 | – | 31–31 | 0 | 1 |
4. Oroszország | 2 | – | 1 | 1 | 55–59 | –4 | 1 |