Női kézi: Nincs félnivalónk, nem is vagyok ijedős – Danyi Gábor

– Olcsó poénnal azt is mondhatnánk, hogy az EHF-kupa-címvédő Siófok elleni pénteki felkészülési mérkőzésen aratott 29–27-es győzelemmel megnyerték az európai Szuperkupát, de a viccet félretéve: szakmailag milyen volt a meccs?
– Stine Oftedal korán kiesett a csapatból kisebb szájsérülés miatt, de jól jöttünk ki a helyzetből, Estelle Nze Minko jól szállt be a helyére – válaszolta Danyi Gábor, a bajnoki, Magyar Kupa- és Bajnokok Ligája-címvédő Győri Audi ETO KC edzője. – Másik arcát mutatta a csapat, úgyhogy rendkívül pozitív a Siófok elleni meccs összképe. Azt kértem a lányoktól, figyeljenek a kezdésre, koncentráljanak, szigorúan védekezzenek, domináljanak, és így is volt. Ha két-három ziccerünk bemegy a szélről, akkor hat-nyolc gólos előnnyel is fordulhattuk volna a szünet után.

– Viszont a második félidőben jóval kiélezettebb volt a küzdelem.
– Összességében jó meccs volt. Megint bebizonyosodott, hogy ha egy-két emberünknek – ezúttal Eduarda Amorimnak és Anne Mette Hansennek – nem úgy megy a játék, nem annyira stabilan teljesít, ahogy tőlük megszokhattuk, akkor a többiek többet vállalnak. Hála istennek ismét igazi csapatként működtünk, részemről ez a legmegnyugtatóbb fejlemény.

– Két balatonboglári edzőtábor és öt felkészülési meccs után, az utolsó nyári alapozó hétre fordulva hogyan összegezne?
– Ott tartunk, ahol terveztük a szakmai stábbal. Tízhetes felkészülést raktunk össze, ez nem megszokott, viszont a szeptemberre halasztott, aztán mégis törölt BL-végjáték miatt korán kellett kezdenünk. Ennek szellemében kötöttük le az edzőmeccseket is és játszottunk, játszunk erős ellenfelekkel, mint az FTC, a Siófok és idesorolom a Debrecent is. A legfontosabb, hogy eddig a sérülések is elkerültek minket – egyébként nagy gondot fordítunk a pihenésre és a regenerációra is. Nagyon várjuk, hogy szeptember első hétvégéjén elkezdődjön a magyar bajnokság, egy héttel később pedig a BL.

– Biztos benne, hogy elkezdődik a következő idény?
– Nagyon bízom benne. Nyilván nem mi határozzuk meg, hogy a koronavírus-járvány éppen milyen méreteket ölt és az egyes országokban milyen szabályozások és korlátozások vannak érvényben, ám úgy készülünk, hogy mindkét versenysorozat elindul. Arra nincs hatásunk, hogy menet közben hogyan alakul a helyzet, egyszerűen megpróbálunk alkalmazkodni.

– A más csapatsportágakból – labdarúgásból, jégkorongból, vízilabdából – érkező hírek a pozitív vírusteszt-eredményekről milyen hatással van a csapatra?
– Ezek nem jó hírek, nem örülünk ilyenkor, hiszen az emberben ott vannak a kétségek és a kételyek, de igyekszünk minden szabályt betartani, vigyázni magunkra és egymásra. Meg kell tennünk minden lehetséges intézkedést, főleg ha azt nézzük, hogy az első BL-csoportmeccsünket Moszkvában vívjuk szeptember 12-én. Ugyanakkor a klub menedzsmentje van olyan profi, hogy mindent rendben előkészítsen. Ettől függetlenül nem azzal kelünk és fekszünk, hogy közülünk, a játékoskeretből vagy a stábból ki kapja el a betegséget.

– Az elmúlt hetekben több fórumon is leszögezte, sohasem dolgozott még ilyen jól az együttes. Ez minek köszönhető?
– A hosszú kényszerszünetnek és kihagyásnak. Minden kerettag várta már a kezdést, mindenki ki volt éhezve a mozgásra és a kézilabdára, ugyanakkor azt is el kell mondani, hogy a hozzáállással eddig sem volt soha gond. A játékosoknál az elmúlt időszakban mért fizikai adatok és mutatók sokkal jobbak, mint a korábbiak. A munkamorál, amely a mostani edzéseken és meccseken jellemez minket, még sohasem volt ilyen egységes és összetartó. Minden egyes nap tennünk kell azért, hogy ez így is maradjon, és nem szabad, hogy egy-egy rosszabb periódus vagy gyengébb teljesítmény eltántorítson minket. Egyébként teljesen normális, hogy nálunk is vannak hullámvölgyek.

– Tavaly nyáron azt nyilatkozta nekünk, hogy még többet szeretne kihozni a csapatból, ötven százalékot még lehet srófolni a teljesítményen. Az idő előtt és végeredmény nélkül befejezettnek nyilvánított legutóbbi idényben ez aligha teljesedhetett be, de tartja ezt az állítását?
– Tartom. A legutóbbi idényben nem tudtuk lemérni, mennyit léptünk előre, hiszen nem tudtuk befejezni az idényt, ám továbbra is úgy hiszem és vallom, hogy harminc-negyven százaléknyit még javulhatunk. Ez a javulás az eddigi teljesítményünk hatékonyságának növelésével és az új elemek, variációk beépítésével érhető el. Bennünk kell, hogy legyen a további előrelépés, mert ami az előző két idényben elég volt, az új kiírásban már nem lesz az. A magyar mezőnyben is látszik, hogy a Ferencváros és a Siófok is kiválóan erősített, jönnek fel játékban, két egyforma, nemzetközi szinten jegyzett soruk van és más csapatok ellen is kemény meccsek várhatnak ránk itthon. A nemzetközi színtéren pedig sorra csatlakoznak a szorosan tömörülő élcsapatokhoz újabb klubok, akiket eddig a középmezőnyhöz sorolhattunk, a Metz, a Brest, a CSZKA Moszkva, a Podgorica is feljövőben van. Mindenkivel szemben nagy erőpróba elé nézünk, nemcsak idegenben, hazai pályán is.

– A végén még kiderül, hogy a Győrnek lehet félnivalója?!
– Szó sincs erről, nem ezt kívántam sugallni, még kevésbé állítani. Nincs félnivalónk, nem is vagyok ijedős, nem kezdek el pánikolni soha. Viszont a kellő tiszteletet mindig megadjuk az ellenfeleinknek.