„Őrület az egész” – nem tudott nemet mondani a Győrnek az olimpiai bajnok

„Tudtam, hogy már egy hete új kapus után kutat a Győr, de nem számítottam rá, hogy engem is megkeresnek. Őrület az egész” – kezdte a Nemzeti Sport Online-nak az Esbjergtől azonnali hatállyal kivásárolt Kari Aalvik Grimsbö.

„Egyből azt gondoltam, hogy ez egy nagy lehetőség a számomra. Már régóta szerettem volna magam kipróbálni egy erős BL-csapatban, így nehéz is lett volna nemet mondani a lehetőségre. Szerencsére a két klub is meg tudott egyezni egymással. Tisztában vagyok vele, hogy a Győr egy nagy tradíciójú klub, csupa jót hallottam róla, megtiszteltetés lesz a csapathoz tartozni. Nagyon izgatott vagyok, alig várom, hogy újra a Bajnokok Ligájában játszhassak.”

Mint ismert, a Győrnél azután vált égetően szükségessé új kapus igazolása, hogy az anyai örömök előtt álló Katrine Lunde pótlására szerződtetett Jelena Grubisic súlyos térdsérüléssel fél évre kidőlt, majd a szintén hosszas rehabilitáció után játékra jelentkező Csapó Kyra bokasérülést szenvedett. Ez azt jelentette, hogy a válogatott Herr Orsolyával és a 17 esztendős, ifista Wéninger Alexával a fedélzeten várta a szezon folytatását az ETO. A BL miatt csak olyan kapus jöhetett szóba, aki nem játszott a BL-főtáblán az idei kiírásban, ráadásul az idő is szorított, Grubisic csupán egy héttel a BL nevezési határideje előtt esett ki.

„Minden olyan gyorsan történt, így a döntésem előtt közvetlenül nem tudtam beszélni Heidivel és Katrinével, csak Ambros Martínnal. Katrine világklasszis kapus, igyekszem felnőni a feladathoz. Szerettem volna több éles, nemzetközi meccset játszani, erre Győrben meglesz a lehetőségem. Persze szeretnék trófeákat is nyerni az ETO-val, meglátjuk, hogyan alakulnak a következő szezonok” – folytatta Grimsbö. A játékos ráadásul két és fél évre írt alá, így egy csapásra a szezon végén távozó Lunde pótlását is sikerült megoldani. Már csak az a kérdés, hogy a lejáró szerződésű Grubisic és Herr közül ki marad a következő szezonra, vagy esetleg az idei tapasztalatok alapján több kapussal vágnak neki az új idénynek.

Grimsbö elmondása szerint nem az anyagi megfontolások voltak az elsődlegesek a váltásnál, és fájó szívvel hagyja ott az Esbjerget.

„Nagyon nehéz lesz szezon közben itt hagyni a klubot és a társaimat, remélem, nélkülem is sikerül kiharcolniuk a bajnoki címet. A lányok megértették, mekkora lehetőséget kaptam, nem nehezteltek rám, azt mondták, ők is hasonlóan cselekedtek volna” – tette hozzá a 30 éves norvég válogatott kapuvédő, akivel szezon végén az a rendhagyó eset is előfordulhat, hogy két országban is aranyérmesnek vallhatja magát.

A sportággal már korán kapcsolatba került. „Ötévesen ismerkedtem meg a kézilabdával, akkor még nem voltak kötött posztok. Nyolcéves lehettem, amikor beálltam a kapuba, és azóta ott ragadtam. Három norvég klubom volt, majd azért igazoltam 2010-ben Dániába, hogy kipróbáljam magam egy új bajnokságban, és még tovább fejlődjek. A legszebb éveimet eddig az Esbjergben töltöttem, sokat köszönhetek a klubnak. Innen lettem világbajnok, majd olimpiai bajnok. A kapusok általában egyre jobbak lesznek, így remélem, még én sem értem fel a csúcsra.”

Grimsbö a négy és fél év alatt 128 meccset játszott az Esbjergben, amely jelenleg 16 forduló után négy ponttal vezeti a dán bajnokságot a Midtjylland előtt. A norvég válogatottban 114 meccsen kapott szerepet, kétszeres olimpiai bajnoknak, világbajnoknak és négyszeres Európa-bajnoknak vallhatja magát.

Lunde volt az első ismertebb skandináv játékos 2010-ben, aki Európának ebbe a részébe igazolt, de a trendek azt mutatják, egyre több északi játékos követi.

„A női klubkézilabda is változik, már nem Észak-Európa számít a centrumnak, nem meglepő, hogy egyre több skandináv játékos igazol Közép- és Kelet-Európába, én is más kihívásra vágytam. A Győr több BL-meccsét láttam tavaly az interneten, és úgy tűnt, hogy a gondok ellenére is nagyon erős csapat. Több játékosát nem ismerem személyesen, úgyhogy érdekes lesz az első találkozás. Egyszer voltam a városban, még amikor a Byaasen csapatával jöttünk ide játszani, de már elég régen, így várom, hogy újra ott lehessek” – mondta a kapus, aki nem egyedül érkezik Győrbe.

„A férjem, a másfél éves kisfiam, Sindre és később a kutyánk is velünk tart Magyarországra. Vasárnap érkezünk, így a Larvik elleni BL-meccset már a helyszínen tudom követni. A férjem utána visszamegy, hogy intézze a költözést, de remélhetőleg a szüleim be tudnak segíteni ezalatt.”

A legaktuálisabb kérdés persze az, milyen állapotban van a decemberi Európa-bajnokságon megsérült térde.

„A rehabilitációm a terveknek megfelelően zajlik, a hét végén még lesz egy kontrollom Oslóban, de egyre erősebbnek érzem a lábamat. Egy fizioterapeuta segítségével edzettem Dániában, fokozatosan növeltük az edzések intenzitását. A múlt héten már a kapuba is beálltam, és semmi fájdalmat sem éreztem. Remélhetőleg egy-két héten belül százszázalékos leszek és mérkőzést is játszhatok."

Tehát ha a hétvégén még nem is, de a BL-középdöntő későbbi szakaszában Grimsbö már új csapata segítségére lehet. Végezetül arra is kíváncsiak voltunk, hogyan jellemezné saját magát.

„A pályán kívül nyugodt vagyok, általában nem én vagyok a társaság központja, de a meccsek egészen mások, mondhatjuk, olyankor eléggé agresszívvé válok, szerintem mindenki hallja, amikor én állok a kapuban. Megvan tehát a magam stílusa, nagyon szeretek védeni és persze nyerni.”