Szabó Edina: Óriási eredmény volna az NB I-ben maradás

– Hogy jutottak oda, hogy – jelenleg – csupán három fiatal játékosa van az Érdnek?
– Összetett kérdés… – kezdte vázolni a helyzetet Szabó Edina, az Érd női kézilabdacsapatának vezetőedzője, miután a klub korábban szerződést bontott a játékosokkal, és csak három, az idényt budaörsi kölcsönben töltő kézilabdázója maradt. – A közvélemény is értesült róla, hogy az önkormányzat magasnak tartotta a bérköltséget, és úgy döntött, csökkenti a támogatást. Rácz Marianne-nal összeállítottunk egy minimál költségvetést, hogy a csapat megmaradhasson, és legyen átmeneti év, amelyben átszervezik a klubot, de ez sem fért bele az elképzelésekbe. Ez a Debrecen elleni, március hatodikai meccs előtt derült ki. Most ott tartunk, hogy a múlt hét szerdán a polgármester úr megbízott minket azzal, készítsünk tervet, milyen játékosokból állhatna össze az NB I-es csapat.

– Milyen lehet ez az együttes?
– Elhangzott, hogy mindenképpen élvonalbeli csapatot szeretnének, és – érthetően – az is, minél több fiatal magyar, lehetőleg érdi játékos kapjon helyet benne. Néhány korábbi kézilabdázó jelezte, szívesen visszatérne, egy-kettővel fel is vettük a kapcsolatot. Továbbá több nagy klub kölcsönadja tehetséges, már élvonalbeli tapasztalattal felvértezett fiatalját. A szűk büdzsé miatt – ha nem is a legszebb kifejezés – a legolcsóbb megoldás a kölcsönben érkező fiatal játékosok szerepeltetése. Egy kézilabdázóval tárgyalunk a legutóbbi idény keretéből, és persze többen érkeznének az utánpótlásunkból.

– Lesznek tapasztalt kézilabdázói?
– Nagy szakmai felelősség mély vízbe dobni az NB I-ben a fiatalokat, szerepeltetésük legalább annyi veszéllyel jár, mint előnnyel. A tervek szerint két tapasztaltabb kézilabdázónk lesz, az egyikük legutóbb is az Érdet erősítette, a másikuk korábban játszott nálunk.

– Térjünk vissza a mostani játékosok távozásához. Milyen utakat kerestek, hogy megtartsák őket?
– Fájó hasogatásba fogtunk: lemondtunk volna edzőtáborokról, hogy mérkőzés előtti napon utazzunk el a meccsre, a stábot csökkentettük, letettünk az európai kupaindulásról, még az edzőpólókról is. Miután ez nem volt elég, az ügyvezetők folytatták a tárgyalást, ez már nem az edző feladata. Megértem a játékosokat, ez csapatsportág, és ahogy hallották, hogy egyre-másra távoznak a többiek, ők is mentek. Ráadásul rögtön lecsaptak rájuk a klubok, már a Debrecen elleni meccs után, a hazautazás közben nagyon jó ajánlatokat kaptak.

– Ön hogyhogy és milyen feltételek mellett maradt?
– Még élő szerződésünk van Marianne-nal.

– Volt néhány játékosnak is.
– No igen, de ők találtak csapatot – igaz, mi nem is nagyon kerestünk, a járvány miatt még nehezebbé vált minden. Tudom, van olyan megközelítés, minek maradtunk, nem lesz olyan jó az együttes, mint eddig. Marianne-nal azonban úgy döntöttünk, ha már megbíztak minket, a következő évet arra akarjuk felhasználni, hogy ha ilyen fiatal együttessel is, de sikerrel szerepeljünk. Aztán meglátják, hogyan folytatják.

– Meglátják? Ön nélkül?
– Mostanság a következő napra sem lehet tervezni, nemhogy a távoli jövőre. Ugyanakkor elképzelhető, hogy nélkülünk. Ha sikeresen végigvisszük az idényt, talán jó lesz váltani, új kihívások után nézni. Eddig voltak mélypontok, de múlt szerdán elkezdődtek az egyeztetések a játékosokkal, motivált vagyok.

– Feltételezem, jóval olcsóbb csapat lesz.
– Igen, ez jóval alacsonyabb költségvetés, az eddigihez képest nagyon sokkal kisebb.

– Hogyan éli meg, hogy érmek és nemzetközi kupaszereplés helyett szerényebb célokért küzdenek?
– Ketté kell választani. A szívünkhöz nőttek az előző idény játékosai, emberileg is remek kézilabdázókkal szakadt meg hirtelen a munkafolyamat. Ez fájó, ugyanakkor megnyugtató, hogy jó csapatokat találtak maguknak, remek edzőkkel dolgoznak majd, nem következik be törés a fejlődésükben. Ez fontos, hiszen későn tudták meg, hogy nem Érden folytatják. A másik része az, hogy roppant tehetséges társaság lesz a következő idény kerete, mindig, így most is hiszek a csapatomban. Rengeteg támogató üzenetet kapunk a szurkolóktól, a szakmától, klassz megélni a klubok szolidaritását. Kellenek a jó ellenfelek, egy jó Érd, ráadásul mások is tudják, vannak ciklusok, sok egyesület élt már meg törést. A Debrecen elleni meccs nekem ezért is szimbolikus, hiszen a hajdúságiak is voltak nehéz helyzetben, most pedig várhatóan ők küzdenek az éremért.

– Ön szerint mi lenne a siker a következő idényben?
– Óriási eredmény volna az NB I-ben maradás, továbbá sikernek tartanám, ha úgy átszervezik a klubot, hogy a játékosoknak hosszú távon legyen lehetőségük fejlődni. Sokat dolgoztunk az Érdért, nemcsak mi, mások is.