Egyedül Csontos Eszter nyújtott jó teljesítményt szombaton a magyar válogatottból (Fotó: Pluzsik Tamás)
Egyedül Csontos Eszter nyújtott jó teljesítményt szombaton a magyar válogatottból (Fotó: Pluzsik Tamás)
Egyedül Csontos Eszter nyújtott jó teljesítményt szombaton a magyar válogatottból (Fotó: Pluzsik Tamás)
Egyedül Csontos Eszter nyújtott jó teljesítményt szombaton a magyar válogatottból (Fotó: Pluzsik Tamás)
Korán volt az ébresztő szombaton a magyarok szállásán, egészen pontosan fél hétkor keltcsapatunk, mivel a második nap nyitó találkozójáta mieink játszották a torna toronymagas esélyese, az orosz válogatott ellen. A toronymagas szót itt most tessék szó szerint érteni, hiszen a riválisazEurópa-bajnokság legmagasabb együttesét mondhatja magáénak, soraiban a már felnőttválogatottsággal is büszkélkedő kétméteres Podkovalnyikovával, akinek nevét vélhetően rövidesen már nem csak a Zágrábban sürgölődő játékosügynökök hada fogja áhítozva emlegetni. Nos, az oroszok hírnevükhöz méltóan kezdtek, pillanatnyi kétséget sem hagyva afelől, hogy nekik bizony nem számít, mikor kell pályára lépni: kora reggel vagy éppen késő este. Az eredmény számunkra felettébb kedvezőtlen alakulása folytán Buttás Pálnak megint hamar, már a harmadik percben ki kellett kérnie első idejét. Sajnos ez sem használt. Lányaink képtelenek voltak megtartani a nagy nehezen megszerzett labdákat, dobásaik sorra kiszédültek a gyűrűből, a lepattanók pedig rendre a náluk egy fejjel magasabb oroszok kezében landoltak, akik végigvágtázva a pályán könnyű kosarakkal fejezhették be támadásaikat. A második negyed közepén akadt ugyan egy jó periódusa válogatottunknak, ám ez csak arra volt elegendő, hogy a félidőre átléphessük a kritikus húsz dobott pontot. A fordulás után Csontos eredményes játékának köszönhetően egy ideig stabilizálta az eredményt együttesünk. Az oroszok is engedtek a korábban oly nagy nyomásból, fokozatosan kerültek pályára mindkét oldalon a cserék, és így már nem volt olyan nyomasztó ellenfelünk fölénye, sőt ha centereink kicsit jobb százalékkal értékesítik a számukra kialakított helyzeteket, csökkenthettük is volna a tetemes hátrányt. Nem így történt. Elkeseredésre azonban még nincs ok, hiszen bár a vereség ténye nagyon fájó, a horvátok és a szlovákok elleni sorsdöntőnek ígérkező összecsapáson még minden jóra fordulhat. Remélhetőleg addigra végre megtalálja a magyar válogatott azt a formáját, amelyet a felkészülési mérkőzéseken mutatott.
Mestermérleg Buttás Pál: – Ezt a mérkőzést megpróbáltam felhasználni a következő, számunkra nagyon fontos találkozókra való felkészülésre. Sajnos csak a harmadik negyedben sikerült biztató teljesítménnyel előrukkolnunk.