Góbi Henrik: feltartóztathatatlanul

Még fel sem dobják a labdát, és Fehérvár máris ünnepel. Egy rég nem látott kedves ismerős a pályán, újra gazdára talál a
12-es mez.
Bencze Zoltán rövidre nyírt frizuráján sárga hajpánt, amely alatt ott a sportpályákon ritkán látható, ám esetünkben nélkülözhetetlen védőszemüveg. Itt jegyezzük meg, kész csoda, hogy visszatérhet a válogatott center. Még az idény előtt szakadt le a retinája, és bizony ez nem tréfadolog, ilyen szemmel nemhogy az élsport, de még egy, a barátokkal megvívott sörmeccs is veszélyes lehet. A lényeg: Bencze újra a pályán - először a bajnoki évad során.
És persze itt van az idény meglepetéscsapata, az idegenben még egyszer sem veszítő Szolnok. Mondjuk kezdetben inkább az Albacompé a pálya, szép sorban Primc, Góbi, majd Nisavics köszön be a triplavonalon túlról. A túloldalon lassan ébredeznek a nehéztüzérek, Alekszicset úgy fogják, hogy még megjátszani is nehéz, így Thomas és Frana áll a sorok élére, és a negyed végére beéri ellenfelét az Olaj. És ha már beéri, le is hagyja. Góbi ugyan négy pontot tesz be a közösbe az első kisszünet után, ám jön a már oly sokszor megcsodált Alekszics-show. Félelmetes, hogy mit tud a szolnokiak legújabb bálványa, akit egyesek már a valaha volt legjobb Olaj-légióshoz, Tyubinhoz hasonlítanak.

Szóval Alekszics. Előbb egy dupla, aztán egy ráadásbüntető, majd egy hármas. Utóbbi közben ketten lógnak a nyakán. Azután betalál Szarvas is, így a vendégek még azt is elviselik, hogy Thomasnak és Stroudnak egyetlen felvonás alatt három-három személyi hibát fújnak a "sporik". A pályán Cziczás, Szarvas és az éppen Fehérvárról igazolt Dávid - és láss csodát, az egész negyeden át tartja néhány pontos előnyét a Szolnok. A magyarázat: némiképp egyszemélyes csapattá válik a rivális, Góbi egymaga 14 pontot hoz össze a fehérváriak huszonegyéből.
Hogy a kollektív munka kifizetődőbb, az rögtön a harmadik periódus elején kiderül. A védők között átkígyózó Spivey, aztán Nisavics góljával remekül nyit az Alba, majd amikor Bódi is berámol két triplát, tekintélyes előnyre tesz szert a vendéglátó. Az idény során eddig ritkán tapasztalható zavarodottság jelei a Szolnokon, jellemző e szakaszra, hogy az első félidőben alig hibázó Alekszics rövid időn belül három ziccert is elront.

Egy szó, mint száz: felpörög az Albacomp, és ez 12 pontos előnyt ér a percről percre boldogabb hazai tábor legnagyobb örömére. Alekszics csak szenved, a magyaroknak sem igazán megy, ekkor fogja a kezébe a karmesteri pálcát a szlovák Majoros. Hat pontja kincset ér az Olajnak, egyszersmind versenyben marad a Pór-sereg. Olyannyira, hogy Thomas triplái egészen közel hozzák ellenfeléhez a Szolnokot. A túloldalon Bódi és Nisavics felel a triplákért - e rövid leírásból is kitűnhet, hogy ragyogó meccs kerekedik a rangadóból. Meglehet, kevés szó esett eddig Góbiról, ha így van, méltatlanul. A múlt héten Pécsett is sziporkázó center az ezúttal csak a hajrára belelendülő Younger helyett is dolgozik a palánkok alatt, és aligha túlzás, nélküle nem nyerne a fehérvári gárda.
De Góbi van - méghozzá kirobbanó formában.

Mi történt a csapatával a második félidőben?

Pór Péter, a vendégek edzője:
A harmadik negyedben az Albacomp kihasználta, hogy sorra eladtuk a labdákat, azt hiszem, itt el is dőlt a meccs. A lepattanók is főleg hazai kezekbe kerültek.


Minek köszönhető a szárnyalása?

Góbi Henrik, a hazaiak centere:
Kívülről több bizalmat érzek mostanság, és így könnyebb jobban játszanom. Lehet, hogy ez a teljesítmény több is, mint amit én valójában tudok…