A győzelmi lista élére törtek - aztán az ellenfél nemcsak nyert, de idénye leggazdagabb ponttermésével indulhatott útjára. A liga első helyére hajtó, a legmagasabb meccsenkénti pontátlagot (110.6) felmutató Phoenix Suns (47, 15) pénteki álmait, egyben a szertefoszlásukat idéztük meg a legutóbbi, pontokban bővelkedő játéknap krónikájának bevezetéseképpen.
A houstoni Tracy McGrady (jobbra) már a nagyszünetben 17 pontnál tartott Phoenixben, és 38-as össztermése, 16/27-es mezônymutatója mellé végül kilenc lepattanót és hat gólpasszt is elkönyvelhetett
A houstoni Tracy McGrady (jobbra) már a nagyszünetben 17 pontnál tartott Phoenixben, és 38-as össztermése, 16/27-es mezônymutatója mellé végül kilenc lepattanót és hat gólpasszt is elkönyvelhetett
"Tizenhét ponton tartottuk őket az utolsó negyedben, ami azt mutatja, hogy ha akarunk, akkor igenis hatékony védőjátékra vagyunk képesek" - jelezte Tracy McGrady, a Phoenix otthonában fényes diadalt arató Houston Rockets (36, 25) pontgyárosa, hogy az idénycsúcs ellenére nem minden a támadás. A texasiak a meccs első felében belementek a Suns kezdeményezte rohanásba, és bár egy ideig tartották a lépést, a harmadik negyed egy pillanatában már 14 pontos hátrányban voltak. Innen csak szoros védekezéssel lehetett megtalálni a kiutat: miközben McGrady termelte a pontokat, Jao Ming 22 lepattanóval karriercsúcsot szorgoskodott össze - elsősorban a kínai óriás érdeme, hogy Amare Stoudemire mindössze két kosárra volt képes a befejező játékrészben. A Suns 6/26-os mezőnymutatójára a Rockets 56.5 százalékkal válaszolt az utolsó 12 percben - meg kell jegyezni, hogy az arizonaiaknak ekkor hiányzott csak igazán Shawn Marion, aki térdsérülése miatt nem léphetett pályára ezen az estén. A Houston a Dallas és Seattle után sorozatban a harmadik nagy ellenfelét győzte le - a liga első helyén meg ott maradt a San Antonio (47, 14).
Bostonban kis zökkenővel, de kedélyesen indult az ünnepinek ígérkező program: a FleetCenter füstérzékelőjének "parancsára" egy időre kiürítették a csarnokot, és a váratlan szabadidőt Doc Rivers, a hazaiak, és Larry Brown, a vendég detroitiak edzője kvaterkázással ütötte el - a Pistons buszán. Illett az idillhez, hogy a bostoni irányító, Gary Payton kisfia a végül csak elkezdődő meccs első hat percét a Celtics cserepadján ücsörögte végig… Ezt követően az idény egyik legjobb keleti találkozója bontakozott ki a nézők szeme láttára. A bostoniak a rendes játékidő és az első hosszabbítás végén elszalasztották a kínálkozó alkalmat, ám a második ráadás hajrájában már nem: a végül 38 pontos idénycsúccsal záró Paul Pierce 23 másodperccel a vége előtt betalált, majd hattal a dudaszó előtt megakadályozta Tayshaun Prince-t egy triplában - a két mozdulat győzelmet ért a hazaiaknak.
A Boston hetedszer lépett pályára és hatodszor nyert azóta, hogy visszaszerezte Antoine Walkert - dacára annak, hogy a "katalizátor" ezúttal pocsék napot fogott ki. "Ez is mutatja, milyen sokoldalúvá vált a csapat ahhoz képest, amilyen másfél évvel ezelőtt, a távozásomkor volt. Hajdanán nem nyertünk, ha én így játszottam" - mondta az első kilenc dobását elrontó, végül 4/19-es mutatóval kilenc pontig jutó csatár. A győzelem lélektani szempontból is fontos volt, hiszen a Celtics majdnem két év (és öt vereség) után tudta legyűrni a Pistonst.
A Philadelphia (30, 32) lemaradása tetemesnek tűnik az Atlanti-csoportot vezető Boston (33, 29) mögött, de a Sixers legalább lendületet vett két veresége után: sebzett tigrisként, Chris Webber sokoldalú játékával (16 pont, nyolc lepattanó, öt gólpassz) idénye legfölényesebb sikerét aratta a rosszkor rossz helyre érkező újonc, a Charlotte ellen.