Női kosár Eb: Nem éreztem, hogy a hit elveszett volna – Székely

– Ilyen meccskezdetről álmodott?
– Mindenekelőtt szeretném azzal kezdeni a számunkra utolsó mérkőzés után, hogy megköszönjem a munkát a játékosoknak, a szakmai stábnak, a szövetségnek meg azt, hogy végig mellettünk állt. A támogatást az egész magyar kosárlabda-társadalom részéről éreztük – mondta Székely Norbert, a magyar válogatott szövetségi kapitánya. – Vissza a mérkőzéshez: a csapat mindent megtett, hogy megzavarja az ellenfelet, és ez az első negyedben sikerült is, aztán azonban olyan klasszisokat láthattunk a másik oldalon, akik át tudták venni az uralmat a pályán, és ez gyakorlatilag az egész mérkőzésen kitartott. Egy-egy jó periódusunk volt. Belgium ezt a meccset és az egész Európa-bajnokságot tekintve is az egyik legjobb csapat.

– Elvesztette a csapat a hitet a második negyedben, összezavarodott?
– Nem éreztem, hogy a hit elveszett volna, inkább azt láttam, hogy egy fizikailag nagyon erős és jobb csapat ellen kell mindenért megharcolni, és ebben sokszor alulmaradtunk. Úgy gondolom, hogy a játékosaim így is végig tették a dolgukat, és megpróbáltak a lehető legmagasabb szinten játszani. Ha jobban belegondolok, a hit elvesztése abban a tekintetben jogos észrevétel lehet, hogy most nem estek be olyan dobásaink, amelyek korábban igen, mint például az olaszok elleni meccsen. És ha folyamatosan nem esik be a labda, és menni kell hátra védekezni újra meg újra, akkor az hat a hitre is, és felőrli a csapatot.

– Májusban, a felkészülés elején említette, hogy álmaiban a legjobb hat közé jutás és az olimpiai selejtező elérése szerepel. Karnyújtásnyira voltunk tőle, de jól látom, hogy nem ezen a meccsen múlt, hogy nem sikerült elérni?
– Igen, a meccslabdánk a britek elleni volt, a belga együttes sokkal erősebb nálunk, nem véletlenül volt két éve Eb-3. és tavaly világbajnoki negyedik.

Horti Dóra: Itt a vége

– Mennyiben hasonlított ez a mérkőzés a britek elleni negyeddöntőhöz?
– Abban mindenképpen hasonló volt, hogy jól kezdtük a meccset, aztán a végén számunkra rosszul fejeződött be – nyilatkozta Horti Dóra, a magyar válogatott centere. – Már a negyeddöntő előtt úgy gondoltam, hogy azt a meccset könnyebb lett volna megnyerni és behúzni az olimpiai kvalifikációra feljogosító helyezést, mint egy csalódást hozó összecsapás után szembekerülni egy nálunk jobb csapattal. Emma Meesemant ugyan sikerült megállítani, de voltak, akik a helyébe tudtak lépni. Ha a britek ellen Temi Fagbenlét is hasonlóan semlegesítettük volna, akkor esetleg minden másképp alakul. Sajnos kellett egy meccs, hogy megtanuljuk, hogyan kell védekezni egy ilyen játékos ellen.

– Mi változott meg a második negyedben a szinte tökéletesre sikerült első után?
– A belgák rájöttek, hogy mit kell akkor csinálni, ha Meesemant lecsapdázzuk. Beestek a távoli dobásaik, nagyszerű mozgásaik voltak, nem véletlenül vannak ott az elmúlt években a világ élvonalában.

– A támadójáték miért állt le?
– Ezt nehéz megmondani. Nem kifogás, de ezen a napon a játékvezetői felfogás sem olyan volt, ami nekünk kedvezett volna, de nem ezen múlt, egyszerűen szétestünk.

– Összességében megérte vállalni a válogatottságot?
– Most még van némi üresség bennem, de azért borzasztóan örülök neki, hogy itt lehettem, hálás vagyok a szakmai stábnak és a játékosoknak. Azt hiszem, már nem leszek többé válogatott, immár tényleg a családé a főszerep, de a fiataloknak itt a lehetőség, nagy dolog, hogy ennyien itt voltak velünk, és szokhatták a légkört. Azt hiszem, az elkövetkezendő tíz-tizenöt évben erős magyar válogatottunk lesz.

A Nemzeti Sportot a helyszínről, Belgrádból tudósítja: Bobory Balázs (szöveg), Koncz György (fotó)