Két látványsportág, a kosárlabda és a kézilabda kerül terítékre: a Falco férfiegyüttese kedden a kosárlabda Bajnokok Ligájában elszenvedte hetedik vereségét a csoportküzdelmek során, a Besiktas az Arena Savariában győzte le a szombathelyieket négy ponttal (83–79), férfi kézilabda-válogatottunk pedig szerdán a portugáloktól elszenvedett 34–26-os vereséggel búcsúzott az Eb-től.
A nyers tényekből kiindulva sikerről egyik sportágban sem beszélhetünk. Ha azonban tágítjuk a fogalmat, már más optikán keresztül nézhetjük az eseményeket. Kosárlabdában viszonyítási alap, hogy a Falco megdöntötte a 2016–2017-es és a 2018–2019-es idényben a számunkra elérhető legerősebb kupasorozatban, a Bajnokok Ligájában szereplő Szolnok győzelmi rekordját: a D-csoportban az öt győzelem önmagáért beszél, más kérdés, hogy Benke Szilárdéknak hét vereséggel kevés az esélyük a 16 közé jutásra (ha a Falco meg is nyerné mindkét hátralévő meccsét, feltétel még a Besiktas két veresége). Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bedobó szerint nüanszokon múlt a törökök elleni siker, akkor – de nem is gondolok bele.
Férfi kéziseink szereplésének értékelése összetettebb kérdés, s talán nem is a portugáloktól elszenvedett vereség után néhány órával kell magvas gondolatokat megfogalmazni. Az Eb-szereplésre minimum egyet aludni kell, és ne feledjük: Bánhidi Bencééket úgy engedtük Malmőbe, ha a csoportkör után kiesnek, egy szót sem szólunk.
Az oroszok, az izlandiak elleni győzelem, a dánok elleni döntetlen, majd a középdöntőben a szlovénok legyőzése nemcsak a játékosainkat acélozta meg, hanem a szurkolók titkos álmát is majdnem formába öntötte – a végén azon keseregtünk: ha a svédek és a portugálok elleni meccs közül az egyiken ikszelünk, kvalifikálhatunk az olimpiai selejtezőre. Kavarognak az emberben a gondolatok, mert egyfelől igaz, amit a csapat beállója, Bánhidi Bence fogalmazott meg: neki elsőre nem a továbbjutás jut az eszébe erről az Eb-ről, hanem az, hogy nem tudja, mikor állhatunk majd ilyen közel olimpiai selejtezőhöz. Ligetvári Patrik viszont azt hangsúlyozta, ez a kontinensbajnokság megmutatta a fiatalok erejét.
Nézzük azonban az események hozadékát: a szombathelyiek rendre majd' telt ház előtt játszanak hazai pályán, az Eb pedig ismét bizonyította, semmihez sem hasonlítható közösségépítő erejük van a csapatsportágaknak, újra az egész ország számolgatta, mi lenne jó nekünk. Ez minimum félsiker.