Férfi kosár: Annyira elmérgesedett a helyzet, hogy ez lett a vége – Keller

– Mi történt Zadarban? Az akkor új edző kifejezett kérésére szerződtette a klub, mégsem kapott elegendő játéklehetőséget. Miért?
– Miután kimentem Zadarba, az első néhány mérkőzésen sokat játszottam és egész tűrhetően ment a játék – kezdte a magyar válogatott csapatkapitánya, Keller Ákos, akinek átigazolását pénteken jelentette be új klubja, az olasz másodosztályban szereplő Orlandina Basket, kontraktusa június 30-ig érvényes. – Aztán először a horvát bajnoki meccseken, majd az Adria-ligában is egyre kevesebb lehetőséget kaptam. Mindig kezdőként léptem pályára, de volt, hogy csak öt percek jutottak nekem. Ez teljesen elvette az önbizalmamat, emiatt nem nagyon ment a játék sem. A végére annyira elmérgesedett a helyzet, hogy ez lett a vége – már nem akartam ott maradni és az edző sem akart játszatni, tehát mindkét félnek az volt a legjobb megoldás, hogy szerződést bontottunk.

– Milyen tanulságokat szűrt le az eddig külföldön töltött időszakából?
–Talán azt, hogy nem feltétlenül arra figyel mindenki, hogy a csapat érdekeit tartsa szem előtt, hanem inkább az egyéni statisztikára. Elképzelhető, hogy nekem is inkább erre kellene koncentrálnom, ahelyett, hogy azt szeretném, jobb legyen a csapat...

– Mi jelentett vonzó perspektívát az olasz másodosztály egyik kiesés ellen küzdő klubjában?
– Az Orlandina szeretne bent maradni a másodosztályban, azt mondták, sok játéklehetőségem lesz, négyes és ötös poszton is szerepelhetek.

– Korábban Perl Zoltán is megfordult a csapatban, megkérdezte tőle, mire számíthat?
– Nem beszéltem még Zozóval, de a klub és az edzőm megkereste őt és a korábban szintén az Orlandinában kosárlabdázó egykori fehérvári és körmendi csapattársamat, Justin Edwardsot, hogy beszéljenek arról, milyen játékos és milyen ember vagyok.

– Mit várnak öntől a vezetők?
– Az edző és a klub sportigazgatója azt mondta, vezérszerepet szánnak nekem, meg kell próbálnom javítani a csapat hozzáállásán, ösztökélni a játékosokat arra, hogy minden körülmények között akarjanak küzdeni.

– Kint van már Olaszországban, vasárnap pályára is lép az Orlandina trevigliói bajnokiján?
– Igen, szerintem pályára lépek.

– Nagyjából edzésben van, tehát azzal nem lesz gondja, hogy felvegye a ritmust, igaz?
– Igazából egy hétig nem kosaraztam, mert a végén Zadarban már nem engedtek edzeni, de a konditerembe azért lejártam, és mozgásban vagyok, szóval legfeljebb a labdával lehet egy kis gondom. Nem vagyok hozzászokva, hogy huszonöt-harminc perceket játsszam, mert a Zadarban sosem kaptam ennyi lehetőséget. Emiatt is össze kell szednem magam, hogy bírjam a strapát.

– A Körmend és a Szolnok is nyilvánossá tette, szeretnék önt átigazolni. Imponálóak voltak ezek az ajánlatok?
– Természetesen örültem neki, hogy sok magyar csapat szeretett volna a soraiban tudni az idény második felére, ez jót tett a zadari három hónap alatt megtépázott önbizalmamnak. Nyilván nem az volt a prioritás, hogy visszamenjek Magyarországra, szerencsére volt más lehetőségem is.

– Sok munkájuk volt az utóbbi hónapokban a menedzsereinek. Elégedett azzal, ahogy kezelték a helyzetét?
– Persze, mindig mindent megbeszéltek velem, bármikor kerestek, azonnal szóltak nekem, úgyhogy teljesen elégedett vagyok velük.

– Hamarosan jönnek a válogatott megméretések. Mikor csatlakozik a kerethez?
– Jövő hét vasárnap, tizenhatodikán vár még rám egy hazai Orlandina-meccs, utána repülök Magyarországra, és valószínűleg tizenhetedikén, hétfőn már ott leszek Kecskeméten az összetartáson.

– Milyen várakozásokkal tekint a két Európa-bajnoki selejtező elé?
– Azért nem tudok erre a kérdésre egyértelmű választ adni, mert egyelőre a saját keretünket sem ismerem pontosan, ahogy az ellenfelek névsora is csak néhány nappal a mérkőzések előtt válik biztossá. Ugyanakkor itthon mindig minden meccsünket meg akarjuk nyerni a válogatottal, idegenben meg az ukránok ellen igyekszünk a legtöbbet kihozni magunkból, amennyit tudunk.