A játéknap korábbi mérkőzésén a Szolnok 73–68-ra győzött a Sopron vendégeként, 3–1-es összesítéssel megnyerte a két csapat párharcát, és bejutott a legjobb négy közé.
A Falco és a Szeged már a harmadik mérkőzés után, söpréssel foglalta el helyét az elődöntőben.
FÉRFI KOSÁRLABDA NB I
NEGYEDDÖNTŐ, 4. MÉRKŐZÉSEK
ALBA FEHÉRVÁR–DEAC 90–97 (29–31, 21–19, 21–25, 19–22)
Székesfehérvár, zárt kapuk mögött. Vezette: Praksch, Tóth C., Nagy V.
FEHÉRVÁR: Vojvoda 13, R. Curry 4, LUKÁCS N. 17/9, DAVIS 15/3, Csorvási 11. Csere: HEARST 20/3, Omenaka 8, Gillon 2, Balsay. Edző: Forray Gábor
DEAC: Moody 1, Polyák 6/6, DRENOVAC 37/15, HINES 14/6, Tóth Á. 7. Csere: GUYTON 17/9, R. MOORE 12/12, Molnár M. 2, Somogyi 1. Edző: Kovács Adrián
Az eredmény alakulása. 3. perc: 9–6. 5. p.: 16–8. 8. p.: 25–17. 10. p.: 27–28. 13. p.: 38–33. 18. p.: 50–43. 22. p.: 52–55. 25. p.: 63–62. 28. p.: 68–67. 32. p.: 71–80. 35. p.: 78–87. 38. p.: 86–92
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc állása: 2–2
MESTERMÉRLEG
Forray Gábor: – Emberfelettit küzdöttünk, de úgy nehéz, hogy elfogyunk a végére. Tisztelem a játékosaimat, az ellenfelet és a játékvezetőket, de azért meg lehetne tisztelni ezt a párharcot azzal – elvonatkoztatva attól, hogy vereséget szenvedtünk, mert nem azért kaptunk ki –, hogy nem két tapasztalatlan játékvezetőt küldenek ide egy rutinossal. A klubok, a játékosok és az edzők egzisztenciája múlik ezen. Azt nem akarom elhinni, hogy ne lettek volna erre a párharcra rutinos bírók, igaz, nem ez volt az első eset, hogy nem olyan volt a küldés színvonala, mint amit a két csapat ereje megkövetelt. Szerdán egy percig sem adjuk fel, nem tudom, ki lesz hadra fogható, az biztos, hogy az utolsó leheletünkig fogunk küzdeni, csak azt szeretném, hogy a pályán dőljön el a csata, egyenlő feltételek mellett.
Kovács Adrián: – Végrehajtottuk azokat az elemeket, amelyeket megbeszéltünk. Az egyik legfontosabb az volt, hogy türelmesnek kellett lennünk, és kizárni minden olyan tényezőt, ami befolyásolhatta a teljesítményünket. Ez elég jól sikerült, még ha nagyon emocionális is volt a játék. A kulcsmomentumokban nyugodtak tudtunk maradni, kihasználtuk a helyzeteinket, és a vége felé már stabilabb védekezést mutattunk. Szerdára a lényeg hasonló lesz, meg kell próbálni minél több játékost bevonnunk, csapatként védekeznünk, ha ezt végre tudjuk hajtani, akkor nagyon jó eséllyel vágunk neki az ötödik mérkőzésnek.
SOPRON KC–SZOLNOKI OLAJBÁNYÁSZ 68–73 (24–24, 15–11, 14–19, 15–19)
Sopron, zárt kapuk mögött. Vezette: Benczur, Mészáros B., Török
SOPRON: Halász 12/6, SUPOLA 12/3, THOMPSON 11, Boriszov 11/3, Padgett 10. Csere: Jogela 9, Fazekas Cs. 3/3, Takács N. Megbízott edző: Bors Miklós
SZOLNOK: Warner 7, BADZIM 18/9, Kovács P. 7/3, Cakarun 4, SZUBOTICS 15/6. Csere: Gibson 3/3, Juhos 2, Pongó Máté 12/12, Zsíros 5/3. Edző: Gasper Potocnik
Az eredmény alakulása. 2. perc: 4–3. 5. p.: 10–19. 12. p.: 28–26. 16. p.: 35–28. 18. p.: 37–33. 22. p.: 41–37. 25. p.: 43–44. 28. p.: 48–50. 32. p.: 57–56. 35. p.: 57–66. 38. p.: 62–67
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc végeredménye: 3–1 a Szolnok javára
MESTERMÉRLEG
Bors Miklós: – A Szolnok nagyon jó csapat, minden fegyverünkre talált megoldást, nem véletlenül végzett az alapszakasz első helyén. Büszke vagyok a mieinkre, hiszen vezetőedzőnk nélkül is minden játékos végrehajtotta, amit előzetesen megbeszéltünk, és amit én a mérkőzés alatt kértem. Mindenki azt gondolta, hogy az idegenbeli találkozó után elfáradtunk, azonban nagy energiákat mozgósítva vezettünk, ám a végén kijött a két csapat közötti különbség. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a kezdő irányítónk nélkül játszottunk, a helyén pályára lépő játékosok viszont tudták hozni azt a szintet, amit egy külföldi játékostól várnánk.
Gasper Potocnik: – Nehéz párharc volt, és a Sopron megint megmutatta, amit eddig is mondtunk, hogy nagyon jó csapat. Kemény ellenfél, minden mérkőzésre nagyon jól felkészült. Úgy gondolom, jó meccset játszottunk, mindkét fél nagy energiákat mozgósított. Az ilyen negyeddöntős párharcok mindig az idény legnehezebb feladatai, hiszen egyértelmű nyomás volt rajtunk. Mindenki automatikusan azt várja, hogy az első helyezettnek könnyű dolga lesz a nyolcadik ellen, ez azonban nem így van. A múltkorit leszámítva az összes találkozón szenvedtünk, de az energiánkkal, a csapatszellemünkkel és a küzdésünkkel valahogy továbbjutottunk, most pedig megpróbálunk regenerálódni, és felkészülni a következő ellenfélre, bárki is legyen az.