Férfi kosár: Nagy álmom megnyerni az Euroligát – Hanga Ádám

– Bő fél év után mi a véleménye Madridról? Otthonának érzi már a spanyol fővárost?
– Teljes mértékben. Azt gondolom, hogy ez volt a lehető legkönnyebb váltás számomra, és a családom számára is. Sokkal nehezebb lett volna, ha országot, bajnokságot kellett volna váltanom. Így továbbra is olyan ligában tudok játszani, amit már kívülről-belülről ismerek, hiszen itt vagyok Spanyolországban tíz éve. A beilleszkedésem még zökkenőmentesebb volt, mint arra számítottam. Élvezem a vezetőség, az edző és a csapattársaim bizalmát. Nagyon jól érzem itt magam, szóval nincs okom panaszkodni.

– A Spanyol Szuperkupa megnyerését követően azt mondta, furcsa volt a Barcelona ellen játszani, de ez az érzés enyhül majd. Hétvégén harmadszor néz szembe korábbi csapatával, enyhült már az érzés, vagy továbbra is extrán motivált?
– Az el Clásico az el Clásico, nagyon fontos mindenki számára, de sok titulust még nem osztanak ezen a meccsen, ráadásul egyelőre csak az idény felénél járunk. Mostanában egyébként is elég furcsa a bajnokság, hiszen a koronavírus-járvány miatt rengeteg meccs marad el, sokszor nem tudjuk, játszunk-e, vagy sem. A cél természetesen az, hogy megnyerjük a meccset, de bármi is történik, nem foglalkozhatunk vele sokáig, készülnünk kell tovább. Hamarosan kezdődik a Spanyol Kupa is, ami itt legalább olyan fontos, mint a bajnokság.

– A Real Madrid egyelőre elképesztően sikeres a bajnokságban, valamint az Euroligában is, és ahogy említette, hamarosan jön a Spanyol Kupa is. Egyértelmű, hogy mind a három sorozatban a végső győzelem a csapat célja?
– Mindenképpen az a cél, hogy minden egyes kiírásban ott legyünk a végelszámolásnál. Ha így folytatjuk, minden téren pályaelőnyünk lesz, ez abszolút pozitívum. A bajnokságban és a kupában is győzni szeretnénk, az Euroligában pedig ott akarunk lenni a final fourban. Onnan már csak két győzelemre van a végső siker, bármi megtörténhet.

– Kicsit visszatérve az el Clásicóra, a bajnokságban viszonylag megnyugtató az előnyük. Az alapszakasz-győzelem szempontjából lélektanilag sorsdöntő lehetne egy hétvégi siker a korábbi csapata ellen, vagy ne szaladjunk ennyire előre?
– Ha nyernénk, valóban lenne egy érezhető szakadék a két csapat között, de még akkor sem kellene aggódnunk, ha esetleg kikapnánk. Az persze fontos, hogy pályaelőnyünk legyen a rájátszásban. Tavaly más volt a helyzet, hiszen a járvány miatt le volt rövidítve a rájátszás, így a döntőben csak két meccset kellett megnyerni a végső győzelemhez. Egyelőre úgy néz ki, idén marad a korábban megszokott rendszer, vagyis három meccset kell majd behúzni a bajnoki címhez, így már többet számíthat a pályaelőny.

– A Barcelona elleni mérkőzés előtt vár még önre egy Euroliga-meccs is csütörtökön, az Alba Berlin ellen. Ha jól sejtem, a csapat egyelőre még csak azzal az összecsapással foglalkozik.
– Egyértelműen, mindig csak az előttünk álló mérkőzéssel foglalkozunk. Ráadásul teljes koncentrációra lesz szükségünk, mert az Alba Berlin tipikusan olyan együttes, amely nem kevésszer kapott már el nála nagyobb csapatokat. Fiatalok, lendületesek és veszélyesek. Emellett talán nem nagyképűség, ha azt mondom, az esélytelenek nyugalmával lépnek pályára ellenünk – ez még veszélyesebbé teheti őket.

– A meccsenkénti átlagokat tekintve többet játszik idén a bajnokságban és az Euroligában is, mint tavaly. Elégedett a játékperceivel?
– Mint profi kosárlabdázó, természetes, hogy minden meccsen negyven percet szeretnék játszani, de ez nem lehetséges, racionálisan kell látni a dolgokat. Már tizenhét játékosunk van, ami rengeteg, az edzőnek fejtörést okozhat, hogy ki mennyi percet játsszon. Az, hogy ilyen nagy a verseny a csapatba kerülését, csak tovább motivál minket, de a legfontosabb természetesen a győzelem.

– December végén átesett a koronavírus-fertőzésen, de csak egy meccset hagyott ki, január elején már ott volt a pályán. Mennyire ment zökkenőmentesen a visszatérés?
– Szerencsére csak egy napig tapasztaltam erősen a tüneteket. Igaz, akkor magas lázam volt, de ez másnapra elmúlt. A családom is elkapta tőlem, így a karácsonyt és a szilvesztert is bezárva töltöttük, de volt ennek egy jó oldala is, hiszen együtt lehettünk. A visszatéréskor éreztem, hogy egy kicsit elvesztettem a ritmust, de ez főleg azért lehetett, mert előtte csak otthon tudtam edzeni. Sokat egyébként azóta sem tudunk edzeni a csapattal, hiszen a járvány miatt elmaradt meccseket be kell pótolni, így a megszokottnál gyakrabban kell játszanunk.

– Múlt nyáron az egyik interjúban azt mondta, egyszer még szívesen játszana az NBA-ben. Volt önben bármilyen különös érzés az elmúlt hetekben, látva, hogy a járvány miatt rengeteg klub nélküli, vagy már visszavonult játékos kapott tíznapos szerződéseket?
– Egy tíznapos szerződéssel azért nem tudnának meggyőzni, hogy költözzek el a családommal mondjuk New Orleansba… Félig-meddig viccesen mondtam, hogy játszanék még az NBA-ben, de meglátjuk, mit hoz a jövő. A pályafutásom során megtanultam már, hogy soha nem lehet tudni, mi fog történni velünk. Ha tavaly ilyenkor beszélgettünk volna, nem merült volna fel, hogy a Real Madridhoz szerződöm majd, mégis itt vagyok. Nem látok a jövőbe, de egyelőre itt szeretnék teljesíteni. Nagy álmom, hogy megnyerjem az Euroligát – ez még hiányzik a gyűjteményemből. Szeretném kitölteni a szerződésemet Madridban, vagy akár meg is hosszabbítani azt, aztán meglátjuk, mit tudok még bevállalni. Az biztos, hogy már a családomra is gondolnom kell, amikor fontos döntést hozok a jövőmmel kapcsolatban.