Itthon egyedülálló vállalkozásba fogott a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége (MKOSZ) és a Magyar Kosárlabda Archívum Alapítvány: korábbi és jelenlegi játékosoktól, játékvezetőktől, edzőktől, sportvezetőktől (és természetesen családtagjaiktól) megpróbálta összegyűjteni pályafutásuk legértékesebb emléktárgyait, majd az ereklyéket katalogizálva, tárlókba rendezve létrehozta a sportág múzeumát.
Az MKOSZ budaörsi székházának földszintjén 300 négyzetméteren nyílt meg a tárlat pénteken Szalay Ferenc, az MKOSZ elnöke, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó, NOB-tag, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri főtanácsadója és Deutsch Tamás, a Sportegyesületek Országos Szövetsége elnöke, a MOB alelnöke jelenlétében.
Szalay Ferenc megnyitó beszédében rámutatott, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, a sport Magyarországon stratégiai ágazat, maga is kíváncsi volt, hogy ez miben ölt testet, s lám, a kosárlabdasport igazolt versenyzőinek száma a tíz évvel ezelőtti tíz-tizenkét ezerről napjainkra százezerre nőt, és a háromszáz nevelőegyesület magas színvonalon dolgozik. A taolehetőséget remekül használta fel a sportág, hiszen a felkészítés, a versenyeztetés, a felszereltség és a létesítményhelyzet terén óriásit lépett előre, s a taobevételnek köszönhető az a gyönyörű épület is, a budaörsi Magyar Kosárlabdázás Háza, amelynek földszintjén megnyílt a Magyar Kosárlabdázás-múzeum.
A múzeum, amelyet a hazai sportágak közül elsőként hozott létre a magyar kosárlabdázás – a kosaras közösség, megmutatva, hogy összefogva milyen erős alapot ad. Erre az alapra bátran építhet a jövő – s hogy ez így is legyen, az MKOSZ elnöke a 16 év fölötti mindenkori válogatottaknak kötelezővé teszi a tárlat megtekintését, időutazással kezdődik majd az edzőtáborozásuk. Később iskolákat, utánpótlásklubokat is a múzeumba szeretne vonzani, hogy a jövő játékosai megismerhessék a múlt nagyjait.
Deutsch Tamás, a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke megilletődött és hálás szívvel állt ki a múzeum megnyitójára meghívott korábbi kosaras csillagok, a sportág főszereplői elé, mondván, óriási megtiszteltetés neki, hogy találkozhat gyerekkora rajongott bajnokaival, s ezért, az ember életében egyszeri élményért nem lehet eléggé hálás. Örömét fejezte ki, hogy a kosaras közösség elhatározta, múzeuma lesz a sportágnak, és óriási összefogással meg is valósította.
Felidézte, a múzeum görög eredetű szó, amely eredetileg a múzsák szent helyét, a művészetek otthonát jelölte, s nem csupán a szónoki lelkesedés mondatja vele, hogy amikor a felhívásra adományozók létrehozták a kosárlabdázás múzeumát, valójában a sportág szentélyét teremtették meg. A MOB alelnökeként arra bátorította a többi sportág képviselőit, hogy kövessék a kosárlabdázók példáját: nosza, labdarúgás, hajrá, kézilabda, gyerünk, vívás, hozzák tető alá a maguk múzeumát!
A kiállítás kurátora, Dobor Dezső a sportág 110 éves magyarországi történetét, a szövetség alapításának 80. évfordulóját is ünnepelte a múzeum megnyitásának napján. Ő volt az, aki „semmit a lomtalanításnak, mindent a múzeumnak” jelszóval 2021 nyarán elindította a gyűjtőakciót. És csaknem száz forrásból – korábbi és jelenlegi kosarasoktól, bíróktól, edzőktől, szakosztályoktól, kluboktól –, Magyarországról, Németországból, Ausztriából, közel ötszáz tárgyat „könyörgött el”, ahhoz a már a Magyar Kosárlabda Archívum Alapítvány tulajdonába került hagyatékhoz, amelyet például a női válogatott „örökös” szövetségi kapitánya, Killik László vagy a felejthetetlen Bokody Károly és Kassai Ervin halála után „kezelt” a szervezet elnöke, Lugossy Norbert.
A kurátor és az anyag összeállítói meg akarták mutatni, hogyan vezet az út a Vas utcai szűk tornateremből az ultramodern arénákig, Kuncze Gézától Hanga Ádámig.
Hogy ki volt Kuncze Géza? A sportág hazai atyjáé, magyarországi meghonosítójáé a múzeum legrégebbi emléktárgya, a 101 éves, 1921-ben kiadott szabálykönyv.
A legnagyobb értékű ereklye pedig a magyar kosárlabdasport egyetlen Európa-bajnoki győzelme, az 1955-ös budapesti torna után kapott serleg (amelyet a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum kölcsönzött ki), valamint az aranyérem, amelyet a válogatott még köztünk lévő három tagjának egyike, Dallos János ajánlott fel. Különleges – most először látható – fotót is megcsodálhatunk az Eb-győztes együttesről, a korabeli, fekete-fehér csapatképet a mai, korszerű technikával „színezték ki”.
Láthatjuk a magyar női válogatott legelső mérkőzésének jegyzőkönyvét, amely az olaszok ellen Genovában vívott történelmi, 1942-es találkozón készült. Az 1950-es budapesti női Európa-bajnokság műsorfüzete, jelvénye is a tárlóba került, megörökítve az ezüstérmes magyar csapat hőstettét. Az együttesnek már akkor is tagja volt Mátay Dezsőné Vékony Ilona, akinek lányai, Andrea és Enikő kölcsönözték a múzeumnak édesanyjuk „másik” ezüstjét, amelyet az 1956-os prágai Eb-n nyert.
Példátlan módon a múzeumnak adta minden idők legeredményesebb magyar női játékosa, Németh Ágnes is a négy Eb-bronzérmét, valamint a Hall of Fame-diplomáját, amelyet első hazai kosárlabdázóként a FIBA Halhatatlanok Csarnokába való beválasztásakor kapott. Boksay Zsuzsa az 1980-as moszkvai olimpián viselt egyenblézerét ajánlotta fel, ahogy Kiss Lenke az 1984-es játékokra elkészített, de Los Angelesben – a szocialista országok bojkottja miatt – sohasem hordott formaruháját.
A ruhadaraboknál maradva: Losonczy Árpád az 1982-ben az Európa-válogatott tagjaként hordott melegítőfelsőjét, Dávid Kornél pedig az 1999. február 5-én, a legelső NBA-meccsén használt cipőjét adta a múzeumnak.
A legfrissebb szerzemény pedig a klubszinten legnagyobb siker, a Sopron Basket tavasszal szerzett Euroliga-serlege – az egyesülettől kölcsönbe.
A pénteken a budaörsi Liget utca 12. alatt megnyílt múzeum egyedileg meghirdetett időpontokban vagy csoportoknak előzetesen egyeztetett bejelentkezéssel látogatható. Bejelentkezés: 2022. november 2-től a [email protected] e-mail címen.
NÉZZEN BE A MÚZEUMBA!