A Csepelen legendának számító Liptai István 1935-ben Szegeden született, de karrierjét már a fővárosban kezdte meg, és itt is vált később meghatározó játékossá – egy hároméves oroszlányi periódust leszámítva 1954 és 1971 között erősítette a piros-kékeket. A kosárlabdás közegben csak „Csúzliként” ismert Liptai a magyar válogatott oszlopos tagja is volt – mind játékosként, mind zászlóvivőként –, az 1957-es Európa-bajnokságon negyedik, az 1960-as római olimpián pedig kilencedik nemzeti csapatnak, melyben összesen 137 alkalommal szerepelt. Pályafutása befejeztével edzőként segítette a csepelieket, és a pályán szerzett 1972-es magyar bajnoki címét 1989-ben, a pálya mellől irányítva ismételte meg. Liptai István 2022 augusztusában, váratlanul hunyt el 87 évesen.
A jelenkori csepeli kosárlabdáért tevékenykedők mindannyian szívesen emlékeztek meg „Pista bácsiról”, olyasvalakiként jellemezve őt, mint aki mindig nyugodtságot árasztott játékosai felé, és mindig volt néhány kedves, segítő szava. Arról már Németh József, a Csepel SC korábbi edzője mesélt, hogy fiatalon Liptai kézilabdázóként is válogatott szinten játszott, az edzésekre, mérkőzésekre pedig mindig titokban járt el, nehogy probléma származzon ebből – bár a kosárlabda volt számára az elsődleges. Szabó Róbert, a csepeli kosárlabda szakosztályvezetője, és az emlékdíj megalapítója elárulta: a kitüntetésnek az is célja, hogy kapcsolatot teremtsen múlt és jelen között, és inspirációt jelentsen a mostani játékosoknak az az összetartás, amit a '89-es bajnokcsapat a mai napig tanúsít.
Az első emlékdíjban részesülő játékos Bartha Koppány lett.
„Nem gondoltam volna, hogy én kapom meg, de nagyon jól esik, és igazán motiválóan hat – azért is dolgozok, hogy a következő idényben is meglegyen” – árulta el lapunknak a fiatal jutalmazott.