Kosárlabda: ismét magyar játékvezető a világelitben

Mikor vált biztossá, hogy közreműködhet a világbajnokságon?
Hosszabb folyamat volt, március 31-én érkezett meg a küldés, a „long list”, amely 58 játékvezetőt foglalt magába. A végső keretben 44-en voltunk, az U19-es férfi világbajnokság után, ami a felkészülés része volt, szűkítették és véglegesítették a listát – felelte a Nemzeti Sportnak a vasárnap befejeződött 19. férfi-világbajnokságon közreműködő Praksch Péter játékvezető, aki méltó örököse lehet a korábban szintén világbajnoki résztvevő, az 1960-as és az 1968-as olimpia férfidöntőjét vezető, 2012-ben elhunyt Kassai Ervinnek.

Sűrű nyara volt, vegyük végig, mely eseményeken dolgozott.
Az U19-es világbajnoksággal kezdődött, ott a bronzmeccset vezethettem, onnan mentem az U20-as férfi A-divíziós Európa-bajnokságra, ahol döntőt kaptam, majd részt vettem az U18-as fiú A-divíziós kontinensviadalon, ahol szintén fújhattam a döntőben. Ezt követte az isztambuli olimpiai előselejtező-torna, majd utaztam Manilába, a Fülöp-szigetekre.

Képernyőn keresztül nagyon gyorsnak tűnt a játék, milyen volt belülről?
A világbajnokság szerintem minden szempontból a kosárlabda csúcsa, a játék színvonalát tekintve is. Érezhető a játékosok mozdulatgyorsasága, a cselek nagy tempója, hogy rövid idő alatt tudnak dobást kivitelezni, vagyis teljesen más szint. Látszik, hogy a világ legjobbjai csapnak össze, atletikusak és technikai tudásuk is van. Nagyon hosszú felkészülési folyamat előzte meg nekünk a vébét, több mint négy hónap volt mögöttünk, a FIBA fitnesz-instruktora edzéstervet írt, webináriumokon vettünk részt, amelyeken különböző témákat dolgoztunk fel, sportpszichológus is foglalkozott velünk, vagyis nagyon komplex előkészületek zajlottak, mindenki kifogástalan fizikai és mentális állapotban érkezett a tornára.

Hogyan ellenőrizték önöket a vébé folyamán?
A helyszínen volt velünk instruktor, aki nagyon sok kameraállásból tudta vizsgálni az ítéleteket. Volt külön játékvezetői műveleti központ, amely monitorozta a meccseinket, nem is ellenőrzés, hanem mentorálás céljából. A tanulságos eseteket kiválasztva mutatták meg a kollégák, hogy legközelebb miként tudjuk jobban megoldani a helyzeteket. Nem tettek szóvá elmaradt lépéshibát, hanem megmutatták az oda vezető utat, hogy jól hozzuk meg az ítéletet, hová helyezkedjünk, milyen párosokat figyeljünk a pályán, mikor ítéljünk, és mikor ne. Hosszú elemzéseket kaptunk, minden feltétel adva volt, ha valamit nem a legoptimálisabban csináltál, a következő meccsen kijavíthasd.

Miként teltek a szünnapjai?
Amikor nem fújtam, stand-by játékvezető voltam és figyeltem a monitort, ahol visszanézhettük az eseteket, de ez nem ugyanaz, mintha videóbíró lettem volna. Ha valaki megsérül, be kellett volna ugranom a helyére, ahogyan ez meg is történt az esemény alatt, de nem velem. Egyébként ugyanolyan volt, mint egy másik meccsnap, reggel felkeltem, elmentem edzeni, reggeliztem, mérkőzés előtt összeültünk, feltérképeztük, amit tudnunk kell a csapatokról, ebéd után csendes pihenő következett, aztán a mérkőzés és az értékelés. Szabadnapomon is bent voltam az arénában, igyekeztem minden percét megélni a világbajnokságnak, hogy ne sikkadjanak el az apró részletek sem a meccsek mellett.

Milyen visszajelzéseket kapott szakmai oldalról?
Mindig a küldés a legjobb visszajelzés, ha van újabb meccs, akkor pozitív. Viccet félretéve, nagyon élveztem az együttműködést az instruktorokkal, nagyon jó kis csapat alakult ki. Ahogyan egyre több mérkőzésen vettem részt, annál jobban megéreztem a ritmust, a hangulatot, de abban, hogy felvegyük a lépést a válogatottakkal, már segített a vb-selejtezősorozat is.

Lát esélyt arra, hogy a párizsi olimpián is részt vehessen?
Nehéz erre válaszolni, sosem gondolkodom ennyire előre. Hogy valaki elérje az álmait, mindig a következő lépcsőfokot kell szem előtt tartania, mert akár azon is el lehet bukni. Mindig a következő meccs az, amelyik segít a céljaid elérésében, azzal váltod meg a jegyedet az újabb mérkőzésre. Nekem hamarosan indul a Bajnokok Ligája-évad, megyek kvalifikációs tornára, ezen szeretnék a lehető legmagasabb szinten teljesíteni.