Pótolhatatlan szakvezető és ember – hatvanéves lenne Fűzy Ákos

Nem érdemes feltépni a soha be nem hegedő sebeket, de fájó tény: több mint tíz éve nincs közöttünk Fűzy Ákos és Tapodi Péter. A Győr női kosárlabdacsapatának Sopronba, a hagyományos Krasznai Ferenc-emlékmérkőzésre tartó busza Kapuvár közelében egy Ladának ütközött, az árokba borult és oldalára dőlt. A két elhunyt mellett többen is súlyos sérüléseket szenvedtek, Natasa Kovacsevics bal lábát amputálni kellett. A tragédia emléke azóta is elevenünkbe vág, és még rengeteg aspektusból megvilágíthatnánk, ám most Fűzy Ákost helyezzük a középpontba. A szakember 1963. november 28-án született, vagyis kedden töltené be a 60. életévét.

Ha visszafelé haladunk az idővonalán, 2012. április 29-én, vagyis a borzalmas baleset előtt egy évvel az ő irányításával szerezte meg első és eddigi utolsó bajnoki címét a jelenleg Serco Uni Győr néven szereplő kisalföldi klub, miután előtte kétszer is közel járt a dobogóhoz. A 2011–2012-es idényben a kupaezüst után felért a csúcsra, a Sopron elleni bajnoki finálé ötödik mérkőzésén idegenben produkált 18–5-ös utolsó negyedet – felejthetetlen, ahogyan Fűzy mester a végső dudaszót követően körbe-körbe fut, ugrál, ünnepel, majd elmondja, abnormális dolog, hogy az akkor mindössze hétesztendős győri klub ilyen fiatalon a csúcsra jut. A leghűségesebb város csapata egy évvel később visszavágott aztán a döntőben, a Magyar Kupában ismét második lett az együttes, amelyet hamarosan óriási trauma ért.

Noha Győr nagyon fontos állomás volt Fűzy Ákos pályafutásában, szülővárosával, Péccsel így sem vetekedhet. Játékosként a baranyai megyeszékhelyen és Kaposváron is pattogtatott, később nagy sikereket ért el a PVSK leány-, illetve női utánpótlás-csapataival, mígnem a MiZo Pécsnél Rátgéber László segítője lett, és két Euroliga-bronz mellett temérdek trófeát gyűjtött. Összeállításunkból nem hiányozhatnak a korszakos tréner, a Nemzeti Kosárlabda Akadémia szakmai és stratégiai igazgatójának gondolatai.

„Ákos elvesztése mind jobban és jobban fáj, mind jobban és jobban hiányzik – mondta Rátgéber László. – Tizenhárom éven át segítette a munkámat, és ne felejtsük, hogy a válogatottnál mellettem ült a 2009-es Európa-bajnokságon. Ott lenne most a helye a Nemzeti Kosárlabda Akadémián, szakmailag és emberileg is pótolhatatlan nekem, sokkal több lett segédedzőnél – a barátom.”

A mesteredző hozzáfűzte, a napjaik rengeteg munkával és rengeteg viccel voltak tele, nagyon sokat nevettek, sohasem unatkoztak. Ugyanakkor Rátgéber a főnökeként szigorú volt Fűzyvel, igaz, magával is. Rengeteg emlék köti össze Fűzy Ákossal, a történetek jó része nem a nyilvánosság elé való, de akadnak olyanok, amelyek igen.

„Az első két pécsi idényemben nem dolgoztunk együtt, 1995-ben került mellém, abban az évben bajnoki címet nyertünk  – taglalta Rátgéber László. – Első feladata az volt, hogy térképezze fel a Bajnokok Kupája selejtezőjében két lehetséges ellenfelünket, a lengyel és az izraeli bajnokot. Akkor még nem készültek videófelvételek a mérkőzésekről, el kellett menni megnézni őket. Ákos hazajött és beszámolt a lengyel csapatról, csakhogy az izraeli jutott tovább és lett az ellenfelünk – így kezdődött az együttműködésünk. A történet végigkísért minket az élete végéig, ha valami miatt nézeteltérésünk volt, ahogy előkerült ez a téma, rögtön elkezdtünk hangosan nevetni rajta. Ugyanúgy tudtam örülni az ő sikereinek, mint a sajátjaimnak, és amikor 2008-ban elhatároztam magam, hogy Moszkvába szerződöm, mert nem bírtam tovább, leültem vele, és ő biztatott, menjek.”

Rátgéber ment, Fűzy maradt, 2010-ben bajnok és MK-győztes lett a MiZo Pécs 2010-zel. Az NB I-es döntő harmadik, soproni felvonásán csapata három kulcsembere nélkül, többek szerint minden idők egyik legjobb magyarországi mérkőzésén hosszabbításban diadalmaskodott. Az örömmámorban Fűzy Ákos arról beszélt az akkor még létező SportKlub televíziónak, hogy a buszon, úton hazafelé szép komótosan be fog rúgni.

Nincs is azzal semmi baj egy ilyen bravúr után, de természetesen nem ez volt az egyetlen aranyköpése a kiváló szakembernek. „Akkor kell jól játszani, amikor elolvad a hó” – manapság, mondjuk, nem sokszor havazik idehaza, mindenesetre ennél jobban nehéz megfogalmazni, hogy az őszi eredmények vajmi keveset számítanak, a playoffra kell összeállnia a csapatnak. Ebbe akár a jelenleg sok sérüléssel küszködő győri klub is kapaszkodhat – amely egyébként is hűen őrzi Fűzy Ákos emlékét.

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2023. november 25-i lapszámában jelent meg.)