Valerio-Bodon Vincent rákanyarodna az NBA-be vezető célegyenesre

– Hogyan értékeli a nemrégiben véget ért idényét, amelyet a South Bay Lakersnél töltött?
– Sikeresnek lehet mondani − válaszolta a Nemzeti Sportnak a 22 éves Valerio-Bodon Vincent, aki az észak-amerikai profi bajnokság (NBA) fiókbajnokságának, a liga előszobájának is tekinthető G-ligában szereplő kaliforniai együttesben novembertől márciusig 35 meccsen lépett pályára. Átlagban 17.6 percet játszott, ezalatt 5.7 pontot, 2.5 lepattanót és 1.7 gólpasszt jegyzett. A 207 centis magasbedobó, aki legutóbb a Sopron KC-ban játszott az élvonalban, tavaly októberben a Los Angeles Lakersnél készülhetett. A 17-szeres NBA-bajnok végül lemondott a játékjogáról, így a magyar kosaras a fiókcsapathoz került, amely 18/16-os mérleggel a 11. helyen zárta a Nyugati főcsoportot, és nem jutott be a rájátszásba. − Sokat fejlődtem, meg tudtam magam mutatni, kiegyensúlyozottabb lettem, s mentálisan is előreléptem. Los Angelesben végtelen mennyiségű új információ és impulzus ért, a kultúra, a közlekedés, a város nagysága, minden újdonság volt, tulajdonképpen valamennyit még most sem tudtam felfogni, feldolgozni.

– Egyedül vágott a kalandba, ezzel hogyan boldogult?
– Személyiségfejlődésen mentem keresztül, nagyobb lett az önbizalmam, sokkal jobban tisztelem saját magam. Mentálisan stabilabb lettem, de ahogy mindenkinek, nekem is voltak nehéz időszakaim. Akadtak problémák, amelyekkel nem tudtam mit kezdeni, mert nem tudtam bizonyos dolgokon változtatni, de már az ilyen pillanatokban sem török meg, s ha mégis elbizonytalanodom, rövid idő alatt kijövök ebből az állapotból.

– Mondana példát?
– Eleve nehéz, hogy nem tudtam, mikor játszom, s amikor egymás után több meccsen nem léptem pályára, kissé magam alatt voltam. Először magamban keresem a hibát, miben kell javulnom, de most már motivációként fogom fel a nehézségeket, s tudom, nem feltétlenül bennem volt a hiba, mert ez itt így működik, s a csapattársak is hasonló szituációban vannak, fogalmazzunk úgy, hogy nem minden a képességen múlik.

– Volt mélypontja a South Baynél töltött hónapokban?
– Talán amikor januárban öt meccsen nem játszottam. De én nem menekülő útvonalat keresek, szembefordulok a félelmekkel, gondokkal, nehézségekkel. Ilyenkor általában megbeszélem az ügynökeimmel és a szeretteimmel a problémáimat, kibeszélem magamból, és megoldást keresek vagy keresünk.

– Csúcspontra emlékszik?
– Akadtak kiemelkedő teljesítmények, például amikor kezdő lettem a semmiből egy fontos tornán, a Winter Showcase-en, amikor csak NBA-játékosmegfigyelők ültek a lelátón, s 17 pontot dobtam. Az idény vége is nagyszerűen sikerült, több lehetőséget kaptam, amelyekkel szerencsére jól éltem.

– Milyen tapasztalatai vannak a G-ligáról?
– Erős, a játékosok zöme megfordult az NBA-ben… Én nem tudom semmihez hasonlítani, de az biztos, fizikailag megterhelő, gyors a játék, folyamatosan futni kell, és középpontban van az atletikusság. Egyszerűsített a játék, lényegre törőbbek a támadások, lehetőséget ad arra, hogy a játékosok megmutassák az egyéni képességeiket és a tudásukat fejlesszék.

– Milyen volt az első néhány hét?
– Európaiént különc voltam, és ez volt az első évem Amerikában, előtte keveset láttak belőlem, nem tudták, mire lehetek képes. Kezdettől fogva jó játékosnak tartottak, ahogy a többieket is, akiket leigazoltak. A nehézséget az jelenti, hogy tudod, lesz valamikor lehetőséged, de nem tudod, mikor, viszont készen kell állni rá, hogy a legjobbadat nyújtsd, ha megkapod.

– A Lakers edzőközpontja a hazai pályájuk, így gyakran futnak össze az NBA-csapat játékosaival.
– Sokszor találkoztunk velük, de ha ők a pályán voltak, mi oda sem mehettünk, nem zavarhattuk őket. A konditeremben egyszerűbb, mi csoportokra osztva edzünk ott, s ha találkozunk velük, pacsizunk, üdvözöljük egymást.

– Hogyan tovább?
– A nyári ligában ott szeretnék lenni, s jó lenne már előtte kimenni újra Amerikába és kint készülni. Úgy két hónapot biztosan itthon leszek, s remélem, a nyári liga kezdete előtti felkészülést már ott végzem. Az alapvető célom továbbra is az, hogy kétirányú szerződést kapjak, ebben segíthet a nyári liga. Szeretnék rákanyarodni az NBA-be vezető cél­egyenesre, mert úgy érzem, képes vagyok bekerülni. Ezt az útravalóul kapott visszajelzések is alátámasztották. Védekezésben szerintem az egyik legjobb voltam ebben az idényben is, a dobásom rendben van, csak állandósítani kell, de ez nehéz, főleg ha ingadozik a játékperc.