Hazai vereséggel kezdte a BL középdöntőjét a Falco

Azt tudtuk és készült is rá a Falco, hogy a Nymburk igyekszik a lehető leggyorsabban kosárlabdázni, nem használja ki általában a támadidő 24 másodpercét, szeret a labdaszerzések után könnyű kosarakat szerezni. Az is ismert volt, hogy jó kezű cseh válogatottjai és légiósai is akadnak, no de olyan „szőnyegbombázásra”, mint amilyet az első félidőben bemutattak a vendégek, nagyon kevés példa van.

A Nymburk az első negyedben 11 triplakísérletéből 9-et értékesített, ezen rontott valamelyest a másodikban, hiszen a nagyszünetben 19-ból 13 volt a jó távoli, ami 68 százalékos hatékonyságot jelent – elképesztő adat… A második negyed végét jelző dudaszó pillanatában Jaromír Bohacík hármasa is beesett (neki ezzel volt 4/4 a mérlege), ez pedig jól jellemezte a történteket.

Nyilván lehetett a szombathelyieket hibáztatni a védekezésért, mert húsz perc alatt 62 pontot kapni minden, csak nem éppen szívderítő, ezzel együtt még azt sem lehet mondani, hogy az első félidőben rosszul játszott volna a magyar bajnok. A festékben például korlátlan úr volt Nikola Popovics (12 pont) és Keller Ákos (8), Perl Zoltán úgy húzta a Falcót, ahogy egy igazi vezérnek kell, és akadtak kifejezetten jó időszakai a hazaiaknak, például amikor a második negyed elején tizenegy pontos hátrány után sikerült egyenlíteni.

No de amikor egy csapat játékosainak úgy sül a keze, mint a cseheknek, akkor nehéz mit tenni. Ráadásul a Nymburk végig egész pályán letámadott, a faulthatárt kitolva védekezett, temperamentumos olasz edzője, Francesco Tabellini pedig hasonló rotációs elvvel forgatta csapatát, mint a korábbi magyar szövetségi kapitány, Ivkovics Sztojan: három-négy intenzív percet töltöttek egy huzamban parketten a játékosai.

Mindennek az lett az eredménye, hogy a szünetben kilenc ponttal vezettek a vendégek, és ekkor már Matthew Tiby lefürödve, rövid nadrágban, papucsban jött vissza a kispadra: a Falco amerikai erőcsatára az első negyedben csúszott el, és korábban rakoncátlankodó rossz bal térdére rásérült.

A keret másik sérült tengerentúlijával, Trey Diggsszel együtt aztán azt láthatta a fordulás után, hogy csapata nyolc és fél perc alatt eltüntette a csehek kilenc pontos előnyét. Ahogy elfogytak a vendégek triplái, egyből bajba kerültek, a szombathelyiek pedig szisztematikus, szervezett játékkal, a saját nevelésű válogatott játékosai vezetésével visszakapaszkodnak és nyílttá teszik a meccset a negyedik negyed előtt.

Csak aztán a Nymburk is váltani tudott, könnyedén játszotta meg az alsó posztokra belépő játékosokat, és miután a szombathelyi dobások kimaradtak, négy perc alatt tíz pont fölé nőtt a különbség. A hosszabb kispad, és az egész meccsen keresztül tartó letámadás meghozta eredményét, a cseh bajnok felőrölte a magyar ellenállást és megérdemelten nyerte meg a mérkőzést.

FÉRFI KOSÁRLABDA
BAJNOKOK LIGÁJA, KÖZÉPDÖNTŐ
L-CSOPORT, 1. FORDULÓ
FALCO-VULCANO ENERGIA KC SZOMBATHELY–ERA NYMBURK (cseh) 86–106 (25–36, 28–26, 23–18, 10–26)
Szombathely, 2940 néző. V: Gedvalis (litván), Chueca (spanyol), Vulic (horvát)
FALCO: VÁRADI 12/9, Pongó Marcell 4, Clark 12/6, Tiby 4, POPOVICS 15/3. Csere: PERL 26/9, Keller Á. 8, Bognár 2, Novakovics 3, Kovács B., Sövegjártó. Edző: Milos Konakov
NYMBURK: BROWN 18/6, Birts 10/6, BOHACÍK 25/15, BISHOP 12, KRÍZ 11/6. Csere: Rylich 3/3, HRUBAN 10/6, Ceaser 6, Shumate 3/3, Sehnal 3/3, Tuma 5/3. Edző: Francesco Tabellini
Az eredmény alakulása. 3. perc: 7–7. 5. p.: 11–17. 8. p.: 18–26. 12. p.: 29–36. 14. p.: 40–40. 18. p.: 47–50. 20. p.: 53–62. 24. p.: 63–67. 28. p.: 72–73. 30. p.: 76–80. 34. p.: 78–91. 36. p.: 80–96. 38. p.: 86–102
Kipontozódott: Keller Á. (40. p.)
MESTERMÉRLEG
Milos Konakov: – A játékosaim végig küzdöttek, hajtottak, nagyobb hátrányban sem adták fel egy pillanatra sem. Fel-felzárkóztunk, szinte mindegyik negyedet jól kezdtük, de mindegyik játékrészt ellenfelünk zárta jobban, többször is triplával. Kikaptunk, de egy rossz szavam sem lehet a fiúkra.
Francesco Tabellini: – Jó mecset játszottunk, persze azért akadtak hibák. Az első félidőben nagyon sok jó dobásunk volt, de úgy éreztem, hogy ekkor puhábban játszottunk, mint a hazaiak – a második félidőben ezen tudtunk változtatni. És ami a lényeg, végig nagyon erős tempót diktáltunk. Aminek meg is lett az eredménye, úgy éreztem, hogy a Falco a végére elfáradt.