Száz pont felett a döntőben – a Falco nyerte meg a kosár Magyar Kupát

VERETES MAGYAR KUPAMÚLTTAL NEM RENDELKEZETT a vasárnapi döntőt megelőzően a Körmend és a Falco, csupán egyszer csapott össze a két Vas vármegyei vetélytárs a sorozat fináléjában: 1998 március 29-én Körmenden a hazaiak 81–69-re győztek, és kilenc éven belül hatodik aranyérmüket nyerték, tehát egyértelműen kimondható, akkoriban kupaspecialistának számítottak. Az akkor először döntőben járó Falcóról ugyanezt nem lehetett elmondani, sőt a sárga-feketék a körmendi vereség után következő mind az öt aranycsatát elvesztették (legutóbb 2019-ben), mielőtt megtörték az átkot, és 2021-ben a fővárosi Ludovika Arénában (a koronavírus-járvány miatt nézők nélkül) legyőzték a Debrecent.

Az elődöntőt könnyedén nyerő szombathelyiek nem különösebben érezték meg, hogy Váradi Benedek és Matthew Tiby sem játszott – ez is ékesen bizonyítja, milyen pokoli erős a keretük –, persze ebben Perl Zoltán volt a leginkább ludas, aki egymaga 35 pontot pakolt be a paksiak gyűrűjébe. A hétszeres MK-győztes Körmend – amely harmadik az örökranglistán a Honvéd (17) és a Szolnok (10) mögött – szintén jól játszott a DEAC elleni elődöntőben, s a finálé első húsz percében is.

Vasárnap varázslatos volt a hangulat, a lelátón egymással szemben helyet foglaló táborok már fél órával a feldobás előtt kiengedték a hangjukat, kezdésre fantasztikus légkör uralkodott a Kaposvár Arénában, ahol a kupadöntő favoritja egyértelműen a harmadik elsőségére hajtó Falco volt. A februárt sérülés miatt kihagyó Tiby kicsit szomorkásan üldögélt a lelátón; a Falco amerikai erőcsatára, aki az elődöntőben sem játszott, a Nemzeti Sportnak elmondta: egészséges, de Milos Konakov vezetőedzőnek más elképzelései voltak, ezért nem lép pályára Kaposváron. Tibyvel ellentétben az elődöntőt betegség miatt elmulasztó Váradi ott volt a szombathelyi keretben (de végül nem került parkettre).

A vasárnap esti aranycsatában nem volt tapogatódzás, azonnal egymásnak estek a felek, s az idehaza minden fronton veretlen Falco rajtolt jobban. Ám tapadt a Körmend, a 7. percben vezetett először, 4–9-ről felkapaszkodva. Keller Ákos triplája a gyűrűt sem érte, a kontrából a litván Rytis Pipiras dobott szép kosarat. A Paks elleni elődöntő hőse, Perl Zoltán kosaraival négyegységnyi előnyük volt a sárga-feketéknek az első negyed után.

Durázi Krisztofer révén meccsben volt a riválisánál jóval szűkebb anyagi lehetőségekkel és gyengébb kerettel rendelkező piros-fekete gárda, amely már azzal hatalmas bravúrt ért el, hogy döntőbe jutott. A körmendiek minden igyekezete ellenére meglépett a Falco, a 18. percben hat ponttal vezetett – annyival, amennyi büntetőt akkorra már mellédobtak a körmendiek, s éppen annyi lett a különbség a félidőben is.

Ez hamar tizenegyre nőtt, Forray Gábornak időt kellett kérnie, de ezzel sem tudta megállítani a lejtőn csapatát: a Falco nagyobb sebességre kapcsolt, jól kihasználta a gyűrűk alatti fölényét (Pipiras sérülés miatt már nem tudott játszani), és 16 pontos vezetést épített az utolsó tíz perc kezdetére. Majd tovább növelte az előnyét és kényelmesen hozta a finálét, s megszerezte története harmadik kupaaranyát.

KOSÁRLABDA
ZSÍROS TIBOR FÉRFI MAGYAR KUPA NÉGYES DÖNTŐ (KAPOSVÁR)
DÖNTŐ
FALCO-VULCANO ENERGIA KC SZOMBATHELY–EGIS KÖRMEND 101–76 (23–19, 29–27, 27–17, 22–13)
Kaposvár, 2500 néző. V: Földházi, Cziffra, Praksch
FALCO: PONGÓ MARCELL 8/6, NOVAKOVICS 12/6, Clark 12/6, Bognár 3/3, POPOVICS 22. Csere: Keller Á. 7, PERL 23/6, Diggs 7/3, Kovács B. 7/3, Sövegjártó, Verasztó. Edző: Milos Konakov
KÖRMEND: R. WILLIAMS 8/3, Kiss B. 2, KOUNTZ 22/3, Pipiras 3, Vuckovic 8. Csere: DURÁZI 23/9, Ferencz 5/3, Kiss M. 3/3, Gáspár 2, Bartik, Schmera. Edző: Forray Gábor
Az eredmény alakulása. 3. perc: 9–4. 8. p.: 13–15. 10. p.: 21–17. 13. p.: 27–27. 19. p.: 49–40. 23. p.: 59–48. 25. p.: 65–52. 28. p.: 74–60. 30. p.: 79–63. 32. p.: 82–65. 39. p.: 101–75
Kipontozódott: Gáspár (37. p.)
MESTERMÉRLEG
Milos Konakov: – A sorsolásnál látszott, hogy nem lesz könnyű az utunk a trófeáig. A Szolnokot, a Paksot és a Körmendet kellett legyőznünk, mindegyik meccsen százszázalékos teljesítményre volt szükségünk. Ezen a napon egy kissé idegesen kezdtünk, de ahogy védekezésben elkezdtük precízen követni a megbeszélt taktikát, fel tudtuk venni a saját ritmusunkat. Remek tornát hagyunk magunk mögött, megérdemelten nyertük meg a kupát. Ez mindig különleges sorozat, pláne akkor, ha a döntőben a Körmend az ellenfél, ami fantasztikus élmény a klub és a szurkolók miatt is.
Forray Gábor: – Megemelem a kalapom a fiúk teljesítménye előtt, mert azt gondolom, ebből a hétvégéből a maximumnál is többet hoztunk ki. Büszke vagyok arra, hogy huszonegynéhány percig nagy erőbedobásra késztettük a Falcót. Megjegyzem, Pipiras kiesésével az egyébként is szűk magasposztos rotációnk tovább rövidült, ő a védelmünk egyik oszlopa, ha nincs ez a szerencsétlen sérülés, akkor szerintem szorosabb lett volna a meccs, de nem gondolom, hogy nyertünk volna. A hangulat elképesztő volt, a szurkolóknak köszönjük, hogy a vereségünk ellenére ilyen fergeteges atmoszférát teremtettek.

A 3. HELYÉRT
ATOMERŐMŰ SE–DEAC 89–87 (23–30, 20–12, 15–19, 18–15, 13–11) – hosszabbításban

Kupagyőztes: Falco-Vulcano Energia KC Szombathely (Bognár Kristóf, Marvin Clark, Trey Diggs, Keller Ákos, Kovács Benedek, Aleksza Novakovics, Perl Zoltán, Pongó Marcell, Nikola Popovics, Sövegjártó Ábel, Váradi Benedek, Verasztó Péter. Edző: Milos Konakov), 2. Egis Körmend, 3. Atomerőmű SE, 4. DEAC