Kosárlabda: a szombathelyi Bognár Kristóf bízik a szépítésben

Egyik ámulatból a másikba eshettek azok a kosárlabda-szurkolók, akik végignézték a férfibajnokság fináléjának első két mérkőzését. A nyitányon a tavalyi ezüstérmes NHSZ-Szolnoki Olajbányász szenzációszámba menő, húszpontos győzelemmel vette el a Falco-Vulcano Energia KC Szombathely pályaelőnyét, s ezzel megszakította a címvédő 784 napja tartó hazai veretlenségét is. A keddi, második összecsapáson az első meccsen tompa szombathelyiek már nagyon élesek voltak, a Tiszaligeti Sportcsarnok poklában is koncentráltan játszottak 34 percig, és amikor már 15 ponttal vezettek, úgy tűnt, ezúttal igazolják a papírformát és simán győznek. Csakhogy az ekkorra már mély gödörben lévő Olaj a szerb Sztrahinja Jovanovics és a csapatkapitány Pallai Tamás ütemtelen tripláival felzárkózott, majd a montenegrói Bojan Szubotics dudaszós, palánkos hárompontosával nyert, katartikus élménnyel ajándékozva meg az eksztázisban tomboló közönséget, miközben a sárga-mezesek szinte sokkos állapotban vették tudomásul, immár 2–0-s hátrányba kerültek az egyik fél harmadik sikeréig tartó aranycsatában.

 „Őszintén mondom, igyekszem már nem erre a találkozóra gondolni, hanem a pénteki, harmadikra, ami nekünk most már élet-halál meccs – mondta a Nemzeti Sportnak Bognár Kristóf, a Falco 30 éves válogatott erőcsatára. – Az utolsó hat percben több támadólepattanót is megszereztek a hazaiak, emellett lefutásból bedobtak két vagy három triplát is, amivel szorossá tették a meccset. Statikusabbá vált a játékunk, a szolnokiak pedig találtak újabb néhány pontot, s bár a hajrában Keller Ákos mázlival »visszapöcizte» Váradi Benedek labdáját, elpártolt tőlünk a szerencse. Pénteken hatalmas motivációval lépünk pályára a szurkolóink előtt, a cél a szépítés mindenáron. Sajnos az első hazai összecsapáson nem voltunk elég élesek, nem úgy néztünk ki, mint akik döntőben szerepelnek. Ezt látva és kielemezve más hozzáállással kezdtünk Szolnokon, vezettünk szinte végig, ezért is fájó, hogy kikaptunk, és tulajdonképpen elszórakoztuk a meccset.”

A két gárda eddig négyszer találkozott már bajnoki fináléban, 2012-ben és 2018-ban a Szolnok, 2021-ben és 2024-ben a Falco nyert, s tekintve, hogy az előző öt idényt arannyal záró sárga-feketék toronymagas favoritként vágtak neki a döntőnek – főleg, mert az alapszakaszt veretlenül nyerték meg, és a playoffban is csak egyszer kaptak ki –, mindenképpen meglepetés a szolnoki vezetés, még úgy is, hogy a rájátszásra igazán összeérett az Olaj.

 „Érződött az első felvonás során, hogy a szolnokiak elhitték, van keresnivalójuk, így nekünk a hazai pofon után változtatnunk kellett, főleg hozzáállásban – folytatta Bognár, aki tavaly nyáron tért vissza Szombathelyre, ahol 2010 és 2017 között játszott és lett bajnoki ezüst­érmes az utolsó idényében. – Ha azt hozzuk pénteken, amit tudunk, nem lehet gond. Hiszek a csapatban, abban, hogy visszatalál a győztes útra. Nyolc évvel ezelőtt az Alba elleni fináléban más szerepkörben játszottam, most többet tudok hozzátenni a csapatjátékhoz. Most más a helyzet minden szempontból, mint akkor, abban a döntőben a fehérváriak voltak az esélyesebbek, most mi vagyunk azok. Nagyon szeretném megszerezni az első felnőttbajnoki aranyérmemet, s hiszek is benne, hogy meg tudjuk fordítani a párharcot.” 

FÉRFI KOSÁRLABDA NB I
DÖNTŐ
FALCO (1.)–SZOLNOK (3.) – a párharc állása: 0–2
Május 17.
Falco–Szolnok 73–93
Május 20.
Szolnok–Falco 81–79
Május 23.
Falco–Szolnok
Május 26. – ha szükséges
Szolnok–Falco
Május 28. – ha szükséges
Falco–Szolnok