Minden úgy kezdődött, mint az első mérkőzésen, a vendégeknél Fardaws Aimaq duplával, a másik oldalon Marvin Clark triplával nyitott.
És minden ugyanúgy is folytatódott…
A Szolnok elképesztően összeszedetten játszott, ötletesen támadott, míg a szombathelyi kezek általában remegtek, eladott labdák, rossz vállalások jellemezték a címvédő játékát. Somogyi Ádám és Sztrahinja Jovanovics is triplát dobott, hiába kért a házigazdák mestere, Milos Konakov azonnal időt, nem sokkal később beesett Bojan Szubotics hármasa is, a 6. percben már tizenhárommal ment az Olajbányász. Ekkor Keller Ákos kellett a hazaiaknak a „túléléshez”, aki lepattanót szedett, büntetőket harcolt ki, gólpasszt adott, egyedül rajta látszott, hogy nincs benne félsz. Perl Zoltán viszont nem lábalt ki a gödörből, tiszta ziccert rontott, aztán az utolsó támadásnál dobta az első kosarát, a ráadás büntetőt viszont kétszer sem tudta értékesíteni; szerencséjére mindkétszer belépett egy vendégjátékos, és harmadjára csak beesett a labda a gyűrűbe, ám így is öttel ment a Szolnok.
Ezt a különbséget nagyjából tartotta is a kiváló Somogyi Ádám által irányított vendégegyüttes, aztán a szürkeségből előlépett egyszer csak Aleksza Novakovics, aki két támadásból gyorsan szerzett öt pontot, majd Clark zsákolt, ekkor Oliver Vidin hívta magához a szolnokiakat. Viszont az időkérés után Trey Diggs szerzett szép hármast, és a 38. másodperc után másodszor vezetett a meccsen a Falco.
De nem sokáig: az Olaj összekapta magát, Pallai Tamás fújta meg négy pontjával a riadót, aztán Somogyi kiszolgált mindenkit, aki a gyűrű közelébe ment, ha meg nem volt senki, maga fejezte be az akciót, futott is egy 13–2-t a vendégcsapat, amely a mérkőzés eleji koncentráltságot mutatta.
A Falco óriási bajban volt a fordulás után is, szegény Perl Zoltán pedig olyannak tűnt, mint a nagy sikerű Space Jam című filmben a legendás Charles Barkley-ék, akiktől elvették a tehetséget a földönkívüliek. Az Olaj dobálta a triplákat, tizennégy perccel a vége előtt Lukács Norbert hármasa után tizenöt volt közte, de ez még nem volt elég, mert a harmadik negyed végéig tovább emelte a tétet a Szolnok, Pallai távolija után húsz ponttal vezetett, így karnyújtásnyira került, hogy megtörje a Falco 2019 óta tartó diadalsorozatát.
Hiába kezdte két hármassal a záró tíz percet a Falco, Pongó Marcell kipontozódott, ráadásul dühöngése két ingyen büntetőt ért a Szolnoknak, és mivel Lukács megint bedobott egy hármast, egy akcióból öt pontot értek el a vendégek. A szombathelyiek nagyon kerestek egyetlen szalmaszálat, amibe kapaszkodhatnának – ha úgy játszottak volna az egész találkozón, ahogy ebben az etapban, talán lett volna esélyük, így azonban a Szolnok nem tette meg a szívességet, hogy leálljon.
2018 után nyert újra bajnokságot az Olajbányász – a döntő három meccse alapján teljesen megérdemelten.
FÉRFI KOSÁRLABDA NB I
DÖNTŐ, 3. MÉRKŐZÉS
FALCO-VULCANO ENERGIA KC SZOMBATHELY–NHSZ-SZOLNOKI OLAJBÁNYÁSZ 79–98 (18–23, 24–27, 18–30, 19–18)
Szombathely, 3070 néző. V: Földházi, Nagy V., Mészáros B.
FALCO: Váradi 10/6, Pongó Marcell 9/3, Clark 8/6, Bognár, POPOVICS 13. Csere: KELLER Á. 10/3, Perl 7, Diggs 11/9, Novakovics 11/6, Kovács B., Sövegjártó, Verasztó. Edző: Milos Konakov
SZOLNOK: SZ. JOVANOVICS 14/6, SOMOGYI 25/9, LUKÁCS 14/12, SZUBOTICS 16/9, AIMAQ 10. Csere: Krnjajszki, Radovanovics 2, PALLAI 14/6, Rudner 3/3, Horváth Á., Peringer, Szugyiczki. Edző: Oliver Vidin
Az eredmény alakulása. 5. perc: 4–17. 7. p.: 11–17. 11. p.: 20–23. 14. p.: 29–29. 16. p.: 37–34. 18. p.: 37–42. 19. p.: 39–47. 24. p.: 45–59. 26. p.: 53–68. 27. p.: 58–68. 30. p.: 60–80. 32. p.: 66–80. 36. p.: 77–89
Kipontozódott: Pongó Marcell (32. p.)
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc végeredménye: 3–0 a Szolnok javára
MESTERMÉRLEG
Milos Konakov: – Nehéz mit mondani, egymás után öt bajnokságot nyertünk, és a sorozatok megszakadnak egyszer. Az utolsó két hétig ez az idény majdnem tökéletes volt, de a végén talán nem voltunk elég sikeréhesek. Megérdemelten győzött a jobb csapat ezen a napon, elismerésem a Szolnoknak, ahogy a bajnoki címhez is. A kulcs a második mérkőzés volt, harmincöt percig kontrolláltuk a találkozót, aztán két elmulasztott taktikai fault miatt két triplát kaptunk, valamint egy személyi és egy technikai hibát, három labdabirtoklással visszaengedtük a meccsbe az ellenfelet. Ha kiegyenlítünk, talán másképp alakul ez a döntő.
Oliver Vidin: – Alaposan felkészültünk a fináléra, tíz hónapja ez lebegett a szemünk előtt. Persze fontos a taktika, a technika és a mentális erő is, de a legfontosabb az atmoszféra volt, amit a csapat körül teremtettünk. Még nem tudom, mit hoz a következő évad, sok ajánlatot kaptam, és látnom kell, mik a lehetőségeim. Az első számú opció, hogy Szolnokon maradok, azonban még meg kell egyeznünk a feltételekről, hiszen a Bajnokok Ligájában szerepelünk majd, és nagyon erős csapatra lesz szükségünk, illetve a minimum, hogy együtt tartsuk a mostani keretet, ami nem egyszerű feladat.
VÉLEMÉNYEK
PERL Zoltán, a Falco hátvédje: – Tudtuk, hogy előbb-utóbb eljön ez a pillanat, de nagyon fájó, csalódottak vagyunk. Megérdemelten nyert a Szolnok, nálunk valami hiányzott. Az első meccsen rosszul játszottunk, a másodikon egy szempontunkból szerencsétlen dobás miatt kikaptunk, és most sem volt kérdés… Nekem sem úgy ment a játék, ahogy szokott, nagyon rosszul játszottam, viszont a következő idényben még motiváltabban és erősebben térünk vissza!
LUKÁCS Norbert, a Szolnok bedobója: – Mi voltunk a motiváltabbak, mi voltunk éhesebbek a sikerre. Nem egyszerű kétszer meglepni idegenben a Falcót és húsz ponttal nyerni, mindegyik meccsen százszázalékosan ott voltunk mentálisan az elejétől a végéig, ez volt a kulcs. Akadtak hullámvölgyeink az évad során, de a rájátszásra nagyon szépen összeálltunk, végig csapatként játszottunk és kimondhatjuk, az összes párharcban domináltunk, tehát megérdemelt a sikerünk.