Takács-Kiss Virág: A legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy eljutok idáig
– Gratulálunk, Európa egyik legnagyobb klubja, a spanyol bajnok Valencia szerződtette.
– Köszönöm szépen. Utólag elmondhatom, már idény közben megfogalmazódott bennem, ha lesz lehetőségem, Spanyolországban maradok – válaszolta Takács-Kiss Virág, a magyar válogatott 28 éves centere, aki az előző évad második felét a spanyol Salamancában töltötte, előtte pedig a görög Athinaikosz és korábban a török Mersin légiósa is volt. – A bajnokság erős, tetszik, amit Salamancában tapasztaltam, a mentalitás, a spanyol emberek, a csapat mind-mind afelé terelték a gondolataimat, jó lenne még itt játszani. Abszolút pozitív élmény volt az előző fél idény, amely nagyon rossz periódusból húzott ki. Úgy voltam vele, ha kapok ajánlatot, akkor az országban maradok. Vannak jó csapatok a spanyol női élvonalban, de kifejezetten örültem a lehetőségnek, amit a bajnok hívása jelent.
– Alaposan átalakul az együttes, Rubén Burgos vezetőedző kilenc év után távozott, helyére Javier Torralba érkezett utánpótlásvonalról, és továbbállt Khaalia Hillsman, Awa Fam, Yvonne Anderson és Queralt Casas is, hogy csak a legismertebb játékosokat említsük.
– Kicserélődött a keret, generációváltás vette kezdetét. Ám ez egyben jó lehetőség, sok az érkező, így könnyebb helyzetben vagyok én is, nincsenek kialakult szerepek. Nyilván alapemberek így is vannak, de sok edzővel dolgoztam már sokféle szituációban, fel vagyok készülve mindenre, és biztosan sokat tudok profitálni ebből a helyzetből is. Nem titok, nemcsak a saját érdekeimet nézem, az sem mindegy, a férjemnek mennyire megközelíthető a város. Izgatott és kíváncsi vagyok, a spanyol kosárlabda-kultúra az egyik leggazdagabb Európában, nem mellesleg férfi euroligás csapata is van a városnak.
– Saját szerepéről tud már valamit? Beszélt az új edzővel?
– Nem beszéltem vele, várhatóan teljesen akkor fog tisztázódni a szerepem, amikor elkezdjük a közös munkát. Hiszem, hogy a klub múltja és renoméja alapján nem kell aggódnom, nem vár kellemetlen meglepetés. Csak egy kis kérdőjel van bennem, mert korábban volt olyan, hogy a megbeszéltek alapján azt hittem, tudom, milyen szerep vár rám egy klubnál, aztán a megérkezésemet követően semmi sem valósult meg belőle… Az előző fél év megmutatta, ebben a ligában keveseknek jár alanyi jogon harminc vagy több játékperc, a játék intenzitása miatt a kulcsjátékosok zöme általában húsz-huszonöt percet van a parketten. Nincsenek félelmeim, mentálisan sokat erősödtem az előző években, a céljaim hasonlóak, mint eddig: úgy és ott segítsek a csapatomnak, ahol és amivel csak tudok.
– Nem kötekedni akarok, de amikor 2015-ben két évre abbahagyta a játékot és teljesen motiválatlannak tűnt, fényévekre volt attól, ahol most tart.
– Aki szoros kapcsolatban áll velem, tudja, min mentem keresztül. Persze, ott van az ember agyában a kérdés, mi lett volna, ha… Az U17-es világbajnokságon 2014-ben All Star-játékos voltam, talán ha nem hagyom akkor abba két évre, más irányba ment volna a karrierem. Sokat változtam az előző tíz évben, nehéz helyzetekbe kerültem, nem kevés kudarcot éltem át klub- és válogatottszinten is. Most könnyebb ezt mondani, hogy a Valencia játékosa vagyok. A szekszárdi visszatérés után sem mertem arra gondolni, hogy légiósként is alapemberré válhatok, a legmerészebb álmaimban sem gondoltam, hogy eljutok idáig. Az a két év kellett, hogy a mentalitásom megváltozzon, elkezdjem értékelni a profi kosárlabdát. Ma már tudom, mennyire szerencsések vagyunk, hogy ezzel keressük a kenyerünket, még úgy is, hogy ez sem könnyű munka, és megvannak a maga nehézségei. A gimnázium és az egyetem közben is voltak barátaim, de a közeg teszi különlegessé a kosárlabdát, ami az előző évben is beigazolódott: légiósként sok új emberrel alakít ki az ember kapcsolatot, szurkolókkal, edzőkkel, klubalkalmazottakkal, akik most gratuláltak és sok sikert kívántak. Ez mindennél többet ér.
– Augusztusban elkezdi a válogatottal a felkészülést a szeptemberi berlini világbajnokságra. Addig mit csinál?
– Július közepén találkozunk egy rövid időre, a felmérések eredményei alapján egyéni programot kapunk. A 3x3-as világbajnokság óta, amit nagyon élveztem, pihenek, a férjemmel nyaraltunk, elutaztunk, kikapcsolódtunk. Hiányzik a mozgás, hamarosan kondizással és egyéb tevékenységgel újrakezdem, de nem kosárlabdával. Okosan kell beosztani az erőt, mert hosszú évad vár ránk, de eléggé nehezemre esik, hogy ne csináljak semmit, bár tudom, mentálisan és erőnlétileg is fontos a feltöltődés.
