A szolnoki kosárlabdázók bizonyos szempontból nagyon hasonlítottak szombat délután a japán kamikazékra, más szemszögből viszont egyáltalán nem.
Az Olaj együttese megfogyatkozva, sokkal kevesebb tartalékkal rendelkezve ellenfelénél úgy esett neki az ellenfelének, hogy legrosszabb esetben is állva hal meg, de mégis inkább vakon hitt a végső győzelemben. A második világháború öngyilkos pilótáival ellentétben életben is maradtak és meg is nyerték a háborút.
A Szolnok 2017-ben, a győri Audi Arénában egylabdás mérkőzésen vesztette el a kupadöntőt az Alba Fehérvár ellen, tavaly viszont Debrecenben pont az akkor ezernyi problémával küzdő szombathelyiek ellen nyert, így címvédőként várta a finálét.
Ezúttal az előjelek nem voltak kedvezőek a Tisza-partiak számára, hiszen még a nyolcas döntő első napján súlyosan megsérült a válogatott Kovács Péter és a vezér Sztrahinja Milosevics. Éppen ezért a Szolnokot sokan már az elődöntő előtt féltették, de a piros-feketék így is simán megverték a DEAC-ot, azonban a fináléban a pénteken a Jászberény ellen erődemonstrációt tartó, lehető legerősebb összeállításában pályára lépő Falco már jóval nagyobb falatnak tűnt.
No de ez sem érdekelte a szolnoki kamikazékat, akik a mérkőzés első pillanataitól rávetették magukat az ellenfélre, és a mezőnyposztokon szenzációsan játszó Vojvoda Dávid, Benke Szilárd és Andrew Rowsey vezetésével addig szívták el a levegőt az indiszponáltan és meglepetten kezdő szombathelyiek elől, míg 13–5-nél Gasper Okorn, a Falco mestere időt nem kért. Ez azonban semmit nem változtatott a mérkőzés menetén, a Szolnok száguldott, minden bejött neki, még Luksa Andric zsákolás közben gyűrűre húzott labdája és bepottyant, miután magasra felpörgött. A másik oldalon viszont a könnyű helyzetek is kimaradtak, a Jászberény ellen kíméletlenül triplázó Sztefan Balmazovics is egymás után rontotta el a tiszta távoliakat.
A magyar válogatott szempontjából örvendetes volt Vojvoda Dávid elképesztő és Benke Szilárd pazar teljesítménye, míg a másik oldalon elgondolkodtató volt látni, ahogy Váradi Benedeknek, vagy éppen Perl Zoltánnak miképp fogy el az önbizalma, akár csak ezen a mérkőzésen belül is.
A különbség már az első negyedben tíz pont fölé kúszott, a harmadikban meg már 24 is volt a két csapat között, de azért arra számítani lehetett, hogy a hét játékost forgató Olaj valamikor fáradni fog.
Ez azonban csak a csata utolsó öt percében következett be, a veszett fejsze nyelét keresték a szombathelyiek Govens Darrin pontjainak köszönhetően, de ekkora már annyira feszültek voltak, hogy a felzárkózás legfontosabb pillanataiban rendre rossz megoldást választottak, ezért az utolsó pillanatokban nem volt miért izgulni.
Vojvoda Dávid három másodperccel a zárás előtt a magasba emelte a labdát az Olaj-tábor előtt, míg a másik oldalon a szombathelyiek szomorúan konstatálták, hogy a klubtörténet hatodik kupadöntőjét sem sikerült megnyerniük.
FÉRFI KOSÁRLABDA MAGYAR KUPA, NYOLCAS DÖNTŐ, GYŐR
Döntő
SZOLNOKI OLAJ KK–FALCO-VULCANO ENERGIA KC SZOMBATHELY 92–83 (30–19, 17–13, 18–12, 27–39)
Győr, 2300 néző. Vezette: Cziffra, Kapitány, Benczur
SZOLNOK: ROWSEY 19/6, VOJVODA 31/9, BENKE 26, N. Milosevics 2, ANDRIC 12. Csere: Rudner, Tóth Á. 2. Edző: Dragan Alekszics
FALCO: GOVENS 19/6, Váradi 9, Bíró O., BRUINSMA 19/12, REDDIC 11. Csere: Balmazovics 8/3, Perl 4, Curry 9/3, Tóth N. 4. Edző: Gasper Okorn
Az eredmény alakulása. 2. perc: 9–3. 7. p.: 24–9. 9. p.: 30–13. 12. p.: 32–22. 15. p.: 41–24. 18. p.: 43–30. 20. p.: 47–32. 23. p.: 55–32. 25. p.: 59–35. 30. p.: 65–44. 33. p.: 72–48. 36. p.: 74–58. 38. p.: 78–67. 39. p.: 83–74
Kipontozódott: Reddic (38. p.), Váradi (40. p.)
MESTERMÉRLEG
Dragan Alekszics: – Teljesen szokatlan helyzetbe kerültünk, s ez a csapatból plusz energiát, érzelmet és erőt szabadított fel. A fiúk meg akarták mutatni a sérült társaiknak, barátaiknak, hogy tudnak helyettük, értük is küzdeni. Óriási győzelem volt, ez tette kétszeresen is értékessé. Mindenki kiadott magából minden energiát. Köszönünk mindent Nyerges Zsolt klubelnöknek, nélküle ez a siker nem jöhetett volna létre.
Gasper Okorn: – Nagyon jól kezdett a Szolnok, óriási energiákat mozgósítva. Egyszerűen nem tudtunk velük mit kezdeni, csak futottunk az eredmény után. A nagyszünetet követően aztán a fáradó szolnokiak adtak nekünk esélyt a felzárkózásra, de képtelenek voltunk élni vele. Rengeteget hibáztunk, rendkívül csalódottak vagyunk.
Korábban: a 3. helyért
Debreceni EAC–Jászberény 112–91