Férfi kosár NB I: drámai végjáték, Ferencz-triplával nyert a Körmend

KOMOR, DE BIZAKODÓ LÉGKÖR jellemezte a körmendi Városi Sportcsarnok környékét szombat kora délután a Falco elleni döntő második meccse előtt. A főbejárat melletti mécsesek jelezték a találkozóra tájékozatlanul – ilyen aligha volt – érkezők számára, gyászol az Egis. Csütörtökön életének 52. évében elhunyt a klub munkatársa, rajongója, Csák Tamás, aki már a kilencvenes évek elején a csapatnál dolgozott, intézte a klub ügyeit, a játékosok ügyes-bajos dolgait. A hazaiak az elhunyt intéző fényképével ellátott pólóban melegítettek (Andonisz Konsztandinidesz edző abban irányította csapatát), Kamau Stokes pedig civilben sántikált ki az öltözőből, s az arcáról mindent le lehetett olvasni, legfőképpen a csalódottságot.

„Fáj a térdem, nem játszhatok. Talán a következőn...” – mondta a Nemzeti Sport érdeklődésére a piros-feketék amerikai irányítója, aki már a szombathelyi, tízpontos Falco-sikerrel végződő nyitány második félidejében is alig volt a pályán. Pár perccel Stokes után a hazai csapat futott ki a parkettre a jobb sarokból biztató taps, a bal oldali vendégszektorból éktelen pfujolás közepette.

Ahogy egyre közelebb került a feldobás, a komorságot mindent elsöprő lelkesedéssel előadott szurkolás váltotta fel, mert a körmendi nézők ugyan konstatálták, hogy egyik kulcsemberük nélkül kellene győzni, ez nem szegte a kedvüket abban, hogy a bajnoki fináléhoz és a helyi tradíciókhoz méltón buzdítsák csapatukat, a vendégek meg amúgy is igen energikusan szurkoltak.

A szerdai összecsapáson a két B-közép a meccs utánra hagyta a megyei rivális szapulását, ezúttal azonban már kilenc perccel a kezdés előtt megtalálta egymást a két tábor, de amikor a Körmend a bemelegítés végén egyperces gyászszünettel búcsúzott egykori alkalmazottjától, akkor tényleg csend honolt a csarnokban, hazai és vendégdrukker egyaránt megadta a tiszteletet.

Wesley Gordon a gyűrű szélét, Váradi Benedek még azt sem találta el az első kísérleténél, ami jól mutatta, bizony idegesek a játékosok, akik az első öt percben négyszer adták el a labdát.

Két és fél perc után a vendégszurkolók akasztották meg a hazai lefutást és okoztak bosszúságot mind a körmendi játékosoknak, mind a nézőknek azzal, hogy konfettiesőt zúdítottak a parkettre – percekig állt a játék, mire eltakarították a papírfecniket, s mivel előtte már a támadóóra miatt is volt egy kényszerű pauza, megállapíthattuk, töredezett volt a meccs. Ám ezzel nem ért véget a kényszerszünet-sorozat, mert Váradi első kosara után újra jöttek a papírfecnik – erre már a kosárszerző is bosszúsan nézett a sárga-feketék rajongóira...

Kapkodás és elemi hibák jellemezték a negyedet, amely összesen 22 ponttal, 13–9-es vendégvezetéssel zárult. Kétszer is elhúzott öt ponttal a mezőnyből ellenfelénél pontosabban célzó Falco, majd 30–24-re is vezetett, ami ilyen kosárszegény mérkőzésen már jelentősnek volt tekinthető.

A pontszegény első félidő után is a Falco diktálta a tempót, s a 26. percben Benke Szilárd triplájával már kilencpontosra növelte előnyét, bajban volt a hazai gárda. Ekkor Mócsán Bálint is kényelmetlenül feszengett a VIP-páholyban, a Körmend válogatott hátvédje szinte az egész évadot kihagyta sérülés miatt, majd tavasszal fel is bontották a szerződését, de nyilván a piros-feketéknek szorított.

Sikerrel, ugyanis a hajrá minden bizonnyal örökre bevésődik a történelemkönyvekbe, a Ferencz Csabáról írt fejezetbe: a hazaiak ikonja az utolsó két percben bevágott két triplát, majd 68–66-os vendégvezetésnél, fél másodperccel a dudaszó előtt emberről még egyet.

Hangrobbanás rázta meg a csarnokot, valószínűleg megrepedtek a falak, talán egy-két üveg is kitört, a szurkolók a csapatkapitány nyakába ugrottak, mert a Falco már nem tudott válaszolni, egalizált az emberfelettit nyújtó Körmend. 69–68

FÉRFI KOSÁRLABDA NB I
DÖNTŐ, 2. MÉRKŐZÉS
EGIS KÖRMEND–FALCO-VOLVO ALPOK AUTÓ SZOMBATHELY 69–68 (9–13, 19–19, 20–18, 21–18)
Körmend, 2000 néző. V: Cziffra, Praksch, Frányó
KÖRMEND: WHITE 13/3, Takács K. 2, Szavics 9/6, Durázi 3/3, W. GORDON 21. Csere: Doktor, FERENCZ 14/12, Henry 3, Kiss M. 4. Edző: Andonisz Konsztandinidesz
SZOMBATHELY: VÁRADI 15, Somogyi 10/3, Benke 7/3, GOLOMÁN 14, Keller Á. 4. Csere: Perl 10, Clark 2, Barac 4, Hawkins 2. Edző: Milos Konakov
Az eredmény alakulása. 3. perc: 2–0. 7. p.: 7–9. 12. p.: 14–15. 16. p.: 21–24. 24. p.: 34–40. 27. p.: 42–47. 32. p.: 48–52. 36. p.: 55–60. 38. p.: 63–66
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc állása: 1–1
MESTERMÉRLEG
Andonisz Konsztandinidesz: – Nagyon nehéz volt feldolgoznunk Csák Tamás sporttársunk váratlan halálát. Mindenkinek a szemében láttam az elszántságot, amely az egész találkozó során űzte, hajtotta a játékosaimat. Tamás is boldog lenne, ha átélhette volna ezt a nagyszerű diadalt. Fegyelmezetten, nagy akarással játszottunk, ezért győzhettük le a Falco kiváló erőkből álló csapatát.
Milos Konakov: – Izgalmas, az utolsó másodpercig nyílt, küzdelmes mérkőzést játszottunk. Három negyeden át vezettünk, néha nyolc-tíz ponttal is, de nem tudtuk lezárni a találkozót. A végén nem koncentráltunk eléggé, és több hibát is elkövettünk. Kedden, Szombathelyen ismét győznünk kell, hogy újra előnyt szerezzünk a párharcban.