Férfi kosárlabda: Ez most türelemjáték – Hanga Ádám

– Hogy van? Sikeresnek ítéli meg a visszatérését?
– Köszönöm, jól, s remélem, magam mögött hagytam a makacs sérülést, amelyből lassan épültem fel − válaszolta a Nemzeti Sportnak Hanga Ádám, a Real Madrid 33 éves magyar válogatott hátvédje, aki október 27-én a Virtus ­Bologna elleni Euroliga-mérkőzésen öt percet töltött a pályán, ezt követően három összecsapáson már tíz perc körüli időt játszhatott. Hanga a szeptemberi Európa-bajnokságon mindössze két találkozón lépett pályára a magyar válogatottban, majd Madridba utazott, s később kiderült, combhajlítóizom-szakadást szenvedett.

– A szeptember végi spanyol Szuperkupa-elődöntőben három percig volt pályán… Mondhatjuk, hogy túl korán tért vissza?
– Az Eb után szinte csak rehabilitációs munkát végeztem, alig edzettem, de úgy éreztem, tudok játszani. Aztán a Sevilla elleni meccs harmadik percében egy betörésnél kattanást hallottam, s ennyi, rásérültem. Ezek után megbeszéltük a klub vezetőségével, orvosi stábjával, hogy hagyni kell időt a teljes felépülésre. Ezért is nyúlt hosszabbra a kihagyás. Három héttel később már semmit sem éreztem, de az MRI kimutatta, hogy még nincs rendben az izom.

– Most érez fájdalmat?
– Szerencsére egyáltalán nem. Bízom benne, hogy ennyi volt, de nagy a lemaradásom. Ez türelemjáték, nyilván kevesebbet edzettem, most javítanom kell a kondíciómon.

– Egyelőre nem játszik sokat − van valami előre megbeszélt stratégia azzal kapcsolatban, mikor és mennyi időt tölt parketten a következő hetekben?
– Stratégia nincs, az edzőnknek, Chus Mateónak nyilván vannak elképzelései, de egyelőre nincs kész a csapat, és most alighanem ez a legfontosabb. Az első két találkozón nem is bírtam volna többet, mint amennyit játszottam. A legutóbbi kettőn igen, de ne felejtsük el, hogy szinte két hónapig nem voltam benne a rotációban, szóval, van pótolnivalóm, és fokozatosan újra meg kell harcolnom a helyemért, de nem aggódom.

– Az új edző Pablo Laso helyét vette át, aki tizenegy évig irányította a csapatot. Miben más vele dolgozni?
– Minden edzőnek megvan a saját elképzelése, hogyan alakítsa a csapatát. Más a rotáció, a filozófia, az edzésmunka, és persze vannak új játékosok is. Most nagy a nyomás rajta, mert egyelőre nem úgy teljesítünk, ahogyan a Real Madridtól elvárják.

– Az Euroligában hat forduló után három, az ACB-ligában hét meccset követően két vereségük van. Hogyan látja, a gyengébb rajt ellenére eljuthatnak ebben a két sorozatban a döntőig?
– Képesnek képesek vagyunk rá, ez nem is kérdéses. De ahogy most állunk és játszunk, nem biztos, hogy meg is tudjuk valósítani. A Szuperkupát megnyertük, rendben van, de csapatszinten még fejlődnünk kell, főleg védekezésben. A potenciál ebben a keretben is benne van. Ám amíg száz pontot kapunk, addig hullámzó lesz a teljesítményünk, mert mi nem mindig dobunk ennyit. Tehetséges és jó játékosokból áll a keret, de egyelőre sokak játékát jellemzi az egyéni érdek.

– A válogatott Bosznia-Hercegovina és Csehország ellen játszik vébéselejtezőt, ám klubcsapata, ahogyan az elmúlt öt évben, ezúttal sem engedi el, ezért ismét ön nélkül.
– Egyelőre azzal foglalkozom, hogy felépítsem magam, és újra formába lendüljek. Mindenképpen megnézem a meccseket, és szurkolok a fiúknak, remélem, visszavágnak a bosnyákoknak az Eb-n elszenvedett vereségért. Jó lenne életben tartani a világbajnoki reményeinket.

– Hogy van a kisfia?
– Nagyszerűen, jó gyerek, imádjuk, ahogy a lányaink is, akik szinte versengenek, hogy melyikük abajgassa… A sérüléseknek kevés pozitív hozadékuk van, ám most úgy alakult, hogy nekem jó is jutott a rosszból, hiszen Dominic októberi születése óta a rehabilitáció miatt többet vagyok otthon, így több időt tölthetek vele, ami fantasztikus, nagyszerű érzés.