Női kosár NB I: egy győzelemre az aranyéremtől a Sopron

Ismét a szerb Tina Jovanovics lett a létszámon felüli légiósa a Sopronnak, így a női finálé második, miskolci felvonása előtt az ex-miskolci center csak a kispadon szomorkodott, amikor társai elkezdték a bemelegítést. Ami egy rövid időre megszakadt, ugyanis a találkozót dicséretes módon végigéneklő és szurkoló helyi B-közép a semmiből egyszer csak rázendített a magyar himnuszra. A nézők már a feldobás előtt pirosra tapsolták tenyerüket, hiszen az 1959-ben a klub első bajnoki bronzérmét szerző női együttes tagjait, a mára nagymamakorúvá vált hölgyeket köszöntötték.

A nap aranyköpése Király Sándoré volt, aki azt mondta, sokan kérdezték tőle, hogyan nyerheti meg a hétfői meccset a Miskolc, de ő – legnagyobb bánatára – őszintén csak annyit tudott felelni, sehogyan, mert a Sopron más kávéház… A helyi edzőlegenda (két Magyar Kupa-győzelmet és három bajnoki ezüstöt szerzett a piros-fehérekkel) ettől még abban bízott, hogy a 2019-es kihívó jó és szoros meccset vív majd a címvédővel – mint utólag kiderült, ez csak a harmadik negyedben valósult meg.

Nyolc nullás soproni vezetésnél kért először Cziczás László időt, és egyben vonta kérdőre a bírókat, akik nem látták, amikor Határ Bernadett belekönyökölt a nigériai Chanel Mokango oldalába. A 40 éves edző együttese addig már elrontott hét dobást, eladott öt labdát, majd az első negyedet 12–6-ra elvesztette. A talpsérüléssel bajlódó és emiatt hétfőn nem is játszó csapatkapitány, Fegyverneky Zsófia is becsekkolt a fináléba a második negyedben, Cziczás pedig reklamálásért és zakója földhöz vágásáért kapott technikait – a félidőre már 14 ponttal vezetett a vendégcsapat, amely elképesztően jól védekezett, s a tiszta helyzeteket be is dobta. Hogy az egymás után kétszer az Euroliga négyes döntőjébe bejutó csapat védekezésével kapcsolatban milyen jelzőket használt a 15 perces szünetben Völgyi Péter miskolci sportigazgató, azt inkább nem idéznénk, de mondandójának a lényege az volt, hogy elsőrangúan teszik a dolgukat a soproniak akkor is, amikor nem náluk van a labda.

A meccs legjobb és legizgalmasabb része csak ezután jött: pár percre megzavarodott a bajnok, míg a borsodiak 13–2-es futásukkal három pontra zárkóztak fel.

De ahogyan arra számítani lehetett, rendezte sorait a címvédő. Kellett ehhez egy 11–0-s etap és az első félidőben látott szigorú védekezés, így aztán el is dőlt a meccs, mert ezután már a vendégek figyeltek arra, hogy a DVTK, amely 17-szer adta el a labdát a meccsen és 11 triplakísérletéből csupán egyet dobott be – ne tudjon tíz ponton belülre felkapaszkodni. Csütörtökön folytatják – s ha valami csoda nem történik, akkor bajnokot is avatnak Sopronban.

NŐI NB I
DÖNTŐ, 2. MÉRKŐZÉS
Aluinvent DVTK–Sopron Basket 45–62 (6–12, 15–23, 15–15, 9–12)
Diósgyőr, 1700 néző. V: Cziffra, Győrffy, Csabai-Kaskötő
DVTK: Medgyessy 5/3, Walker-Kimbrough 11, SKORICS 12, Putnina 2, Mokango 11. Csere: Szabó F. 2, Zele, Kiss A., Szűcs R. 2, Kányási. Edző: Cziczás László
SOPRON: Turner 8/6, CASAS 18/6, Crvendakics 2, DUPREE 19, Határ 4. Csere: ZAHUI 11/3, Fegyverneky, Dubei. Edző: Roberto Íniguez
Az eredmény alakulása. 5. perc: 0–8. 9. p.: 4–10. 12. p.: 9–21. 17. p.: 13–27. 19. p.: 21–29. 20. p.: 21–35. 25. p.: 34–37. 28. p.: 34–48. 30. p.: 36–50. 37. p.: 42–61.
Kipontozódott: Dubei (37. perc)
Az egyik fél harmadik győzelméig tartó párharc állása: 2–0, a Sopron javára
MESTERMÉRLEG
Cziczás László: – Ismét láthattuk, miért nem tudtuk a Sopront egész évben megszorítani. Mindig akadt olyan játékosa – különösen kiélezett szituációban –, aki minőségi különbséget jelentett a pályán. Nekünk nincs okunk a szégyenkezésre, el kell ismernünk, hogy a soproniak ennyivel jobbak. A harmadik találkozón szeretnénk szenzációt kelteni azzal, hogy idegenben egy ponttal legyőzzük őket.
Roberto Íniguez: – Végig a kezünkben tartottuk a mérkőzést, bár a harmadik negyedben öt-hat percig kissé puhán játszottunk. Ettől eltekintve kontrolláltuk a találkozót. Nagyon örülök, hogy Fegyverneky Zsófi a is játszhatott, ő biztos pontja a csapatunknak. A harmadik mérkőzésen ki akarjuk használni a lehetőséget és a hazai pálya előnyét.