Ilyen volt a női foci a budapesti EuroGames-en

A napokban zajlott Budapesten az EuroGames 2012, amelyen a női labdarúgás is szerepelt a versenyszámok között. Mivel a szétzúzott lábam miatt fontos feküdni valóm akadt, s így sajnos nem tudtam személyesen ellátogatni, de fals infók és ostoba pletykák terjesztése helyett a rendezvény főszervezőjétől, Várhelyi Enikőtől kértem egy beszámolót. Íme.A napokban zajlott Budapesten az EuroGames 2012, amelyen a női labdarúgás is szerepelt a versenyszámok között. Mivel a szétzúzott lábam miatt fontos feküdni valóm akadt, s így sajnos nem tudtam személyesen ellátogatni, de fals infók és ostoba pletykák terjesztése helyett a rendezvény főszervezőjétől, Várhelyi Enikőtől kértem egy beszámolót. Íme.

A FriGo és a barcelonai csapat

"Mintegy 150 női focista, pontosan 9 nemzet 13 csapata képviseltette magát az idei EuroGamesen. A bűvös 13-as szám valójában az utolsó napokban alakult ki, amikor kiderült: több – eredetileg kispályás – csapat inkább keresztpályán szeretett volna indulni, így a szervezők úgy döntöttek: összehoznak egy lengyel és egy ír kispályás csapatot, versenyezzenek közösen az akkor már csak keresztpályás tornán. Eredmény: a 3. helyezett csapat úgy döntött, a következő tornára is közösen neveznek.

Az ír-lengyel vegyescsapat

Immáron 14. alkalommal rendezték meg a EuroGamest - az LMBT sportolók hagyományos amatőr játékait, amely természetesen bárki számára nyitott. A EuroGames alapvető koncepciója a diszkriminációval szembeni fellépés és a szexuális kisebbségek integrációja a sportban, a sporton, valamint számos kulturális programon keresztül. Az ötnapos rendezvényt idén a Friss Gondolat Egyesület (FriGo) Magyarországra, Budapestre hozta el, amely már önmagában mérföldkő: ez volt a EuroGames történetének első közép-kelet-európai tornája. A teljes rendezvény kizárólag lelkes önkéntesek munkájának eredményeként valósulhatott meg.

A győztes madridiak

A résztvevők 18 sportágban mérhették össze tudásukat, a csapat-, illetve hagyományosnak számító sportágakon kívül pl. kerékpározásban, bridzsben vagy éppen petanque-ban. Ez utóbbi versenyek családias hangulatban teltek, ha viszont fókuszba vesszük az indulók számát, kiderül: a legnépszerűbb sportágak az úszás, a röplabda, és nem utolsósorban a foci voltak.

A játékvezetők

13 női (köztük két magyar) és 13 férfi futballcsapat sorakozott fel csütörtök (június 28.) reggel a Fáy utcai Vasas pályán a megnyitóra. A háromnapos rendezvényen a férfiak nagypályán, a nők keresztpályán versenyeztek, 2-2 osztályban. A játékvezetést a dán REFEX szervezet biztosította; a 18 „spori” abszolút profi volt, szigorúan, de korrekten és következetesen vezették a meccseket.

A második helyezett kölni csapat

A női mezőny első nap selejtezőkört játszott 2x20 perces meccsekkel, lévén a szervezők előzetesen nem ismerték az induló csapatok tudását: a három csoportból az első két helyezett, valamint a két legjobb harmadik csapat került az első osztályba, a többi öt csapat pedig a másodosztályba. A résztvevők visszajelzése alapján ez jó döntés volt: az első nap végére kiütköztek a színvonalbeli különbségek, és büszkén jelenthetjük: a két német, két spanyol, egy-egy orosz és ír csapat mellett mindkét magyar csapat az első osztályba került, sőt, a saját selejtezőköre élén végzett, így jó pozícióból vághatott neki a következő napnak!

A franciák és az írek

A péntek az „éles” csoportmeccsekkel telt: az első osztályos csapatok (köztük a Friss Gondolat Egyesület két csapata) az első két helyért versenyeztek, innen lehetett tovább jutni az elődöntőkbe, ám a 3. és 4. helyezett csapat is vívhatott helyosztót, nem ért véget számukra sem két nap után a torna. A másodosztály öt csapata (orosz, holland, osztrák, francia, valamint a más említett orosz-ír „fúzió”) körmérkőzéses rendszerben játszott, az így kialakult sorrend alapján azonban ők is elődöntőkkel folytatták a versenyt szombaton.

A hollandok és az írek

Ezen a napon Uffe Elbæk, a dán sport- és kulturális miniszter úr figyelme kíséretében (a dán férficsapat bronzmeccset játszhatott) zajlottak a helyosztók, a döntőkre pedig a csapatok a saját himnuszukkal hangolódhattak. Az egyik magyar csapat (FriGo 2.) az elődöntőben való indulást vívta ki magának, a FriGo 1. pedig az ötödik helyért játszhatott, végül a magyar csapatok a 4. és az 5. helyet szerezték meg. A női torna első osztályát a madridi csapat nyerte (a bronzérmet a barcelonaiak, az ezüstöt a kölniek), a másodosztályt az osztrákok az oroszok és a már említett ír-lengyel csapat előtt. A torna hangulatát jól jellemezte: a női döntők után a csapatok átvonultak a Vasas stadionjába, hogy a férfi döntő résztvevőinek drukkoljanak.

A berlini csapat

A csapatok tudását tekintve teljesen vegyes volt a „felhozatal”: a különböző bajnokságokban játszó külföldi és magyar csapatok mellett voltak, akik csak szabadidejükben lejárnak a parkba focizgatni. Ennek megfelelően az elvárások is különbözők voltak: többen szerettek volna nyerni, ám pl. a holland, 45 éves barátnőkből összeállt csapat mosolyogva újságolta sokszor, hogy ugyan kikaptak, de sikerült egy gólt szerezniük! A mérkőzéseken mindazonáltal nem lehetett lazítani, a hőségben is hajtani kellett, hiszen a játékot komolyan vették az indulók.

Az első osztályban játszó orosz csapat

A pályán a sportszerű harcosság dominált, a mérkőzések után mégis a jókedv, a nemzetek közötti barátkozás, viccelődés, közvetlenség érződött. Több ország, számos kultúra érkezett hozzánk a sport szeretete és a közös cél érdekében, és a leghitelesebb visszajelzés kétségtelenül a résztvevőktől érkezhetett: több csapat kijelentette, hogy minden évben kellene ilyen tornát szervezni Budapestre."