Aligha kétséges, alaposan megerősödött a Kispest a télen. A Bozsik-stadionba költözött (többek között) Fehérvárról Hamar István, Siófokról Erős Károly, Győrből Erős Gábor és Mracskó Mihály, de sokak szerint a legnagyobb fogás a 24-szeres válogatott Hrutka János. A védő térdsérülés miatt kiesett a munkából, ám a kispesti drukkerek bíznak abban, hogy a Dunaferr elleni rajton ott lehet a pályán.
Hrutka János nem néz vissza, az érdekli, hogy a kispestieknek szép tavaszuk legyen (Fotó: Németh Ferenc)
Hrutka János nem néz vissza, az érdekli, hogy a kispestieknek szép tavaszuk legyen (Fotó: Németh Ferenc)
–Hogy van a lába? – Köszönöm, remekül – mondta Hrutka János. – Hétfőn óvatosan már beszállok a többiek közé. – A korábban műtött lába sérült meg? – Mivel mindkét lábamat operálták már, a válaszom csak igen lehet. Most a jobb térdemben vált le egy kis porc, és lassan két hete, hogy Hangody László professzor, aki korábban is mindig rendbe hozta a lábamat, kivette e darabot. Volt már hasonló műtétem, szóval gyűjtögethetem otthon a kis porcdarabokat. – Régebben egy ilyen műtét több hónapos kihagyást jelentett… – Szerencsémre fejlődik az orvostudomány. A keddi beavatkozást követően szerdán már ki is vették a varratokat, aznap délután már bicikliztem, csütörtökön pedig már kocogtam is. Sőt, a rehabilitáció már az operáció előtt megkezdődött. – A kispesti drukkereket nyilván az érdekli a legjobban, játszik-e a Dunaferr ellen? – Gondolhatja, hogy azon vagyok, de talán nem az a legfontosabb, hogy pénteken ott legyek a pályán, hanem az, hogy a többin ott lehessek. Én természetesen azt szeretném, ha pályára léphetnék, de az edző dolga, hogy eldöntse, ez jelent-e bármiféle rizikót, illetve ha igen, az vállalható-e. –Hogy fogadták egyébként Kispesten? – Amióta megsérültem, állandóan érdeklődnek, mi van velem, érezni, hogy számítanak rám, és ez jólesik. A fiatalabb játékosok gyakran faggatnak arról, mi volt külföldön, milyen a légiósélet, az a benyomásom, elismernek. A szurkolói ankéton, amikor bemutatták az új játékosokat, érthetően a Honvéddal korábban bajnoki címet nyerő Hamar István kapta a legnagyobb tapsot, utána az én nevemet követte a legnagyobb ováció. Nekem meg közben az jutott eszembe, hogy csaknem tíz éve első élvonalbeli meccseim egyikét a Bozsik-stadionban játszottam a Fradi mezében, volt néhány ígéretes szabadrúgásom, aztán éppen Hamar góljával kaptunk ki. De hát ilyen az élet… – Apropó, Fradi. A kispestiek mennyire tolerálják, hogy az ősi ellenféltől érkezett? – Nincs ebből probléma. Nem mondom, hogy amióta az eszemet tudom, Kispest-drukker vagyok, mert azt a tizenhét évet, amit zöld-fehérben töltöttem el, kitörölhetetlen. Profiként mindent megteszek a Honvéd sikereiért, de nem bánom, hogy az alapszakaszban már nem játszik a két csapat. Úgy tervezem, ott leszek a Ferencváros–Újpest rangadón, és bármi is történt velem, szurkolok a Fradinak. És ezt elfogadják Kispesten is.