Legutóbb két évvel ezelőtt szerepelt a mostanihoz hasonlóan sikeresen a BKV Előre a Magyar Kupában: akkor is a döntőbe jutásért meccselhetett az NB I B-s gárda (01 a Videoton ellen), és miként most, akkor is Dajka László irányította a sárga-kékeket.
A BKV kapusa, Fülöp Márton higgadtságára nagy szükség volt a tizenegyes párbajnál (Fotó: Németh Ferenc)
A BKV kapusa, Fülöp Márton higgadtságára nagy szükség volt a tizenegyes párbajnál (Fotó: Németh Ferenc)
"Összefüggést mégse keressünk a két eset között – mondta a vezetőedző –, hiszen kétezer-egyben még a bajnoki címre is esélyes alakulattal sikerült ez a bravúr, most viszont kiesőhelyen telelő kerettel értünk el nagyszerű eredményt. Igaz, érkezésem után hamarosan nyilvánvalóvá lett számomra, ez a gárda nem esik ki a másodosztályból.” Fölvetettük, a Siófokkal vívott, 1–1-es döntetlen után tizenegyesekkel 4–2-re megnyert negyeddöntő kapcsán leginkább a csapat küzdőszelleme dicsérhető, amire Dajka az felelte, hogy mentálisan valóban egységes a BKV, ám szerinte a második félidő közepéig játékban is méltó partnerei voltak a Siófoknak, a ráadás perceiben ellenben már csak a védekezéssel tudtak törődni. "Mégsem voltam feszült, hiszen számunkra a bajnokság a legfontosabb – tette hozzá a szakember. – Nekünk a kupa a hab a tortán, azaz nem lett volna különösebb tragédia, ha mégsem mi jutunk a legjobb négy közé. A Siófok mindent megtett, próbálkozott beívelésekkel, jól fejelő belső védőink, Hegedűs Gyulával az élen, többnyire hatástalanították a légi veszélyt.” Már csak két meccset kell nyerni a kupagyőzelemig, utaltunk arra, hogy vajon megfordult-e a vezetőedző fejében az igazi bravúr lehetősége, Dajka azonban csak annyit árult el: három erős gárda, a Ferencváros, az MTK és a Debrecen van rajtuk kívül a négyesben, szóval egyelőre csak az foglalkoztatja őket, hogy minél jobban fölkészüljenek. Aztán majd elválik, mindez mire lesz elég... A három fővárosi gárda mellett a DVSC képviseli a vidéket a legjobb négy között. S mennyi minden történt Debrecenben 120 másodperc alatt! És – kis túlzással – mennyire semmi a fennmaradó 88 perc alatt… Maradjunk is az előbbi időszaknál, hiszen azzal kapcsolatban azért van mire emlékezni. A DVSC junior korú támadója, Andorka Péter például ilyen rövid idő alatt mennybe ment (új Loki-kedvenc születik?), a hazaiak pedig ezen időszakban mutatott futballjuknak köszönhetően fektették két vállra a Matáv Sopront (2–0). "Valóban jól sikerült az a két perc – mondta az egy gólig és egy gólpasszig jutó Andorka Péter. – A társak a lefújást követően meglapogatták a hátam, gratuláltak a gólhoz, de nagy ünnepséget nem csaptunk. Ráérünk majd a döntő után vigadni, merthogy ez lenne a csapat célja, mármint a kupa megnyerése. Kicsit izgultam a találkozó előtt, de a pályán már csak az járt a fejemben: be kell bizonyítanom Szentes Lázárnak, hogy jól döntött, amikor a kezdőcsapatba jelölt.” A kérdésre, miszerint az "öltöző kívánsága szerint” mely együttessel meccselnének az elődöntőben a legszívesebben, a csatár kertelés nélkül úgy válaszolt: "Azt hiszem, ez egyértelmű…” Magyarán a debreceni kívánságlista élén a BKV Előre gárdája áll. Akármit is hoz a pénteki sorsolás, az már biztos, hogy az elődöntőben új néven szerepel a Loki, március 6-tól a csapat hivatalos neve ugyanis DVSC-MegaForce. "Jelentős pillanat ez a DVSC életében – mondta Szilágyi Sándor, a kft. ügyvezetője. – Új névadó szponzorunkkal meghatározatlan időre szóló megállapodást kötöttünk, a támogatás pedig jutalékos rendszerű, azaz a reklámozott termék eladása után az ár egy bizonyos százalékát kapjuk új támogatónktól.” A bejelentés helyszínéről, a belga sörözőből az Oláh Gábor utcai stadionba vezetett a csapatvezetők útja, ahol a csapat birtokba vehette a felújított öltözőblokkot.