Ritkán fordul elő, hogy egy csapat ötgólos győzelmet arasson a kupaelődöntőben, ekkora differencia még akkor sem szokott a mérkőző felek között lenni, ha az egyik résztvevő alacsonyabb osztályban szerepel a riválisánál. Ráadásul Debrecenben szó sem volt osztálykülönbségről papíron semmiképp sem, ám a pályán zajló események a második játékrészben ennek az ellenkezőjét mutatták& , a házigazda DVSC-MegaForce, valamint az MTK Hungária egyaránt élcsapatnak számít a honi első osztályban.
Az ünnepeltek egyike: a grúz Kaha Sketiani (jobbra) kiválóan futballozott az MTK ellen (Fotó: Czeglédi Zsolt)
Az ünnepeltek egyike: a grúz Kaha Sketiani (jobbra) kiválóan futballozott az MTK ellen (Fotó: Czeglédi Zsolt)
A fővárosiak szakvezetője, Egervári Sándor nyugodtan szemlélhette az első játékrészben a gyepen zajló eseményeket, ugyanis a nagyobb helyzeteket ekkor a kék-fehérek játékosai alakították ki, és teljesen megérdemelten jutottak Czvitkovics Péter góljával előnyhöz. A mesteredző ekkor még legfeljebb azért elégedetlenkedhetett, hogy együttese az első félidő hajrájában egy igencsak elkerülhető találatot kapott, és így előny helyett döntetlennel kellett szünetre vonulnia. Aztán jött a folytatás, ami az MTK labdarúgóinak, szakvezetőinek, szimpatizánsainak egyaránt rémálommal ért fel… "Hiba lenne kifogásokat keresni a súlyos vereség után, azonban biztos, hogy ha pontosabban játszunk az első negyvenöt percben, akkor könnyen alakulhatott volna másként is az elődöntő – mondta az összecsapás másnapján Egervári Sándor. – A második játékrésszel nehezen tudunk elszámolni, a gyorsan bekapott gól után már csak futottunk az eredmény után, ám az is igaz, hogy én még kétgólos hátránynál is reménykedtem abban, képesek leszünk kiharcolni a hosszabbítást. Természetesen lesz is következménye a debreceni játékunknak. Nem kisebbíteni akarom ellenfelünk győzelmének értékét, sőt, még egyszer gratulálok a debreceniek győzelméhez, azonban olyan gólokat, amilyeneket mi kaptunk, ezen a szinten nem szabad összeszedni. Nem érdekel, hogy szombaton bajnoki meccset kell játszanunk, csütörtökön és pénteken is két edzést tartok a játékosoknak, és ha kell, "lelépkedjük”, mit kell tenni, mondjuk, egy bedobásnál, avagy éppen hogyan kell helyezkedni egy szabadrúgásnál. Nem titok, néhány futballista komoly pénzbüntetést kapott.” Természetes, hogy amíg kedd este a vendégek öltözőjében az értetlenkedés, a szomorúság volt az úr, addig a másik öltözőben hatalmas ünneplés zajlott. Negyvenöt perc örömfoci, remek egyéni teljesítmények – és végtelenül hálás közönség. "Meglehetősen régen fordult az elő, hogy sikerült gólt szereznem, és emellett még jól is futballoztam – mondta Dombi Tibor, aki találatával és gólpasszaival főszerepet vállalt a DVSC továbbjutásában. – Nagyon örülök a sikerünknek, ám az igazsághoz hozzátartozik, az első félidőben nyoma sem volt annak, hogy végül ekkora különbség lesz a két gárda között. Megmondom őszintén, amikor a vendégek vezettek, abba is belementem volna, ha sikerül kiharcolnunk a hosszabbítást, ám az egyenlítés után már reménykedtem a sikerünkben. A gólom tovább javított a lelkiállapotomon, és bár ezt követően jól futballoztunk, még a harmadik találatunkat követően sem mertem elhinni, hogy megvan a továbbjutás. Végtelenül jólesett, amikor a közönség a nevemet skandálta, tudom, a drukkerek szeretnek és várják tőlem az ilyen teljesítményt. Bízom abban, hogy a kupadöntőben is hasonlóan teljesítek majd, és sikert ünneplehetek majd.”