Sajnos ez nem kívánságmûsor

Az igazsághoz tartozik az is, hogy a második játékrészben olyan helyzetek adódtak a vendéggárda előtt, amelyek alapján a HJK labdarúgói könnyen kiegyenlíthették volna az állást, mi több, az sem lett volna meglepetés, ha a Vilnrotter-Babócsy Andrást is a soraiban tudó csapat a maga javára fordítja az állást. Szerencsére nem így történt, sőt, a hosszabbításban Daniel Rednic bombagólja magyar szemmel nézve megnyugtatóvá tette a bajnoki évadban harmadik tétmérkőzésén harmadszor is győzni tudó MTK Hungária előnyét.
– Az összecsapás előtt arról beszélt, hogy elégedett lenne, ha csapata kapott találat nélkül előnyt szerezne a visszavágóra. Nos, az előny megvan – ráadásul kétgólos… –, csakhogy a finneknek is sikerült a hálóba találniuk. Adja magát a kérdés: mennyire elégedett az eredmény ismeretében?
– Ha választani lehetett volna a kettő nulla és a három egy között, akkor természetesen az előbbi végeredményt kívántam volna magunknak, csakhogy azzal is tisztában kell lenni, hogy a Bajnokok Ligája nem kívánságmûsor – válaszolta a mérkőzés másnapján Egervári Sándor. – Sajnos, volt a találkozónak egy olyan húsz-huszonöt perces időszaka, amikor az ellenfelünk ránk tudta erőlteni a saját játékát, és mivel a védekezési vonalunk ekkor túl közel volt a saját kapunkhoz, nem úsztuk meg kapott találat nélkül.
– Ez már csak azért is érdekes, mert az első negyvenöt percet látva aligha akadt ember a lelátón, aki arra gondolt, a szünetet követően a HJK futballistái futószalagon alakítják majd ki a gólhelyzeteket.
– Az első félidőben a labdarúgóink fegyelmezetten futballoztak, az ellenféltől már a pálya középső harmadában labdát tudtunk szerezni, és így értelemszerûen a kapunk sem forgott veszélyben. Az is igaz, hogy az első félidőben előttünk sem adódtak gólhelyzetek, ám ez annak volt betudható, hogy a finn gárda nyolc emberrel, fegyelmezetten bekkelt. Örömteli volt, hogy a HJK védekezését átlövésből sikerült feltörni, amiként az is igaz, hogy a második találatunk is nagyon jókor született. A szünetben azt kértem a játékosoktól, hogy továbbra is a pálya közepén védekezzenek, és a lehetőség szerint próbáljanak pörgős első tizenöt percet produkálni. Sajnos, ebből semmi sem valósult meg, a saját tizenhatosunk előterében rendezkedtünk be, bár azt is hozzátenném, hogy a finn bajnokkal szemben utópia, hogy csakis nekünk lehetnek gólhelyzeteink.
– Meglepte önt az az agresszív támadójáték, amit ekkor mutatott az ellenfél?
– Tudtuk, hogy lesznek olyan időszakok a mérkőzés során, amikor nem a mi akaratunk érvényesül. Azt azért elismerem, arra nem számítottam, hogy a HJK tartósan veszélyes tud majd lenni. Egy pillanat erejéig visszatérnék a bekapott gólunkra, ekkor ugyanis szerintem a finnek csaknem kétméteres támadója, Mika Kottila szabálytalankodott Juhász Rolanddal szemben. A játékvezető nem látta az esetet, Roli a találkozó során először és egyben utoljára hibázott a pozíció felvételénél, és ennek gól lett a vége. Ennyi a különbség egy húszéves tehetség és egy harmincesztendős kiforrott, válogatott labdarúgó között…
– A finnek szépítő találata után nem sokkal kettős cserét hajtott végre, ám jelentős, pozitív változást nem eredményezett a váltás.
– Mivel "leült” a játékunk, friss embereket küldtem pályára. Közülük Czvitkovics Péternek elsősorban szervező feladata lett volna, ám mivel nem volt labdabiztos, a reméltnél kevésbé tudott hatékony lenni. Ugyanakkor Halmai Gábor jelenléte még akkor is nyugtatólag hatott a többiekre, ha valamennyien tudjuk, játékban és erőnlétben is utol kell még érnie magát. A lényeg azonban az, hogy én bíztam, bízom benne, és ahogy látom, a pályán lévő futballisták is így vannak ezzel.
– A mérkőzést követően a finnek szakvezetője, Keith Armstrong arról is beszélt, hogy csapatának önbizalmat adhat a viszszavágóra a tény: jó néhány gólhelyzet kialakítására voltak képesek idegenben. Mit gondol, a HJK futballistái a kétgólos hátrány tudatában mindent egy lapra feltéve támadnak majd Helsinkiben?
– Egy biztos, az előny nálunk van, ám biztonságban nem érezhetjük magunkat. Ha a védekezésünket feljebb toljuk annál, mint azt a Hungária körúton a második félidőben tettük, akkor jó esélyünk lesz a gólszerzésre. Ha pedig sikerül a hálóba találnunk, akkor a reményeink is megnőnek a továbbjutásra…