Nincs mit tagadni, olykor bizony rezgett a léc.Már Budapesten is, az első összecsapás második félidejében, aztán Helsinkiben tulajdonképpen végig a mérkőzés lefújásáig. Lehet, hogy többen is megjegyzik majd, az MTK Hungáriának még a finn bajnok ellen is vért kell izzadnia a továbbjutás érdekében, csakhogy hibázik az, aki egy kézlegyintéssel intézi el ezt a továbbjutást.
Egervári Sándor a HJK elleni visszavágón feszültebb volt – több volt a rossz passz (Fotó: Danis Barna)
Egervári Sándor a HJK elleni visszavágón feszültebb volt – több volt a rossz passz (Fotó: Danis Barna)
Nem szabad túlértékelni azt a tényt, hogy a kék-fehérek sikerrel vették a Bajnokok Ligája selejtezőjét, ám egy pillanat erejéig még érdemes elidőzni a HJK-nál. Nem az ősidőkben, hanem éppen öt évvel ezelőtt történt, hogy a Helsingin JK az FK Jerevánnal találkozott a BL selejtezőjében, és biztosan, kettős győzelemmel kvalifikálta magát a következő körbe. A főtáblára kerülésért a francia bajnok, az FC Metz volt az ellenfél, és a hazai egygólos sikert idegenben döntetlennel őrizte meg Finnország legnépszerűbb egylete. Igen, jól hallották, a főtáblára került a HJK, és ott sem vallott szégyent. Mindezt talán jól jelzi, hogy abban a csoportban, amelyben rajta kívül a Benfica, a PSV Eindhoven és az 1. FC Kaiserslautern szerepelt, öt pontot is tudott szerezni. Érdemes frissebb párharcot is figyelembe venni, amikor is a 2000–2001-es idényben az UEFA-kupában éppen az MTK Hungária jelenlegi ellenfele, a Celtic volt a finnek riválisa. A skóciai összecsapást a házigazda nyerte 2–0-ra, aztán a visszavágón éppen ilyen különbséggel a HJK bizonyult jobbnak, és csak a hosszabbításban tudott túllépni ellenfelén a klubvilágranglista jelenlegi 9. helyezettje. Amit mondottunk, az továbbra is igaz, ne értékeljük túl a továbbjutást, de feltétlenül kezeljük a helyén… És akkor egy rögtönzött értékelés Egervári Sándortól, a kék-fehérek mesteredzőjétől. "A mérkőzésnek voltak olyan időszakai, amikor megoldottuk az előzetes elképzeléseinket, gondolok itt elsősorban arra, hogy lehetőleg a pálya középső harmadára helyezzük ki a védekezésünket. Amikor ez megvalósult, akkor a mi elgondolásunk szerint alakult a játék. Sajnos a reméltnél jóval több átadást hibáztunk el, így a támadófutballunk nem tudott kellően hatékony lenni. Az utolsó negyedórában, Pisont István beállítása után már többször is a hazai védelem mögé tudtunk kerülni, megvoltak a kijátszott helyzeteink, ám ezen a napon csak kapufáig jutottunk.” Azt azért a szakember sem tagadja, hogy a kilencven percnek voltak olyan időszakai – elsősorban az első játékrészben –, amikor bizony cseppet sem tudott nyugodt maradni a kispadon. "Az első párharcot követően sejteni lehetett, hogy nem tudjuk majd mindig a középpályára kitolni a védekezésünket, mint ahogy az is biztos volt, hogy a légi harcokat nem lesz egyszerű kivédeni. Megítélésem szerint a játékvezető túlzottan sokat elnézett a hazaiak tankszerű támadójának, Mika Kottilának, és bizony, a három középső ember, Komlósi Ádám, Juhász Roland és Halmai Gábor nagyszerű teljesítménye is kellett a továbbjutás kiharcolásához. A szünetben, amikor a gól nélküli eredmény kedvező volt a számunkra, azt kértem a csapattól, hogy a középpályán próbáljunk egy-két érintős futballt játszani, a korábbinál jobban becsüljük meg a labdát, valamint a védekezésünket toljuk feljebb. A kapott gól igencsak feszültté tett, de a játékosokat arra biztattam, maradjanak higgadtak, már csak azért is, mert abban az időszakban a HJK futballjában nem volt benne az újabb találat. Pisont István beállítását követően folyamatosan érkeztünk be a támadóharmadba, és ha csak egy kicsit figyelmesebbek vagyunk, könnyebbé tehettük volna önmagunk számára a hajrát.” Valóban nem voltak könnyűek még az utolsó percek sem, ám végül csak összejött a továbbjutás. Lehet készülni az európai labdarúgás egyik ékköve, a Celtic ellen! A realitás azt mondatja velünk, hogy a skót gárda más kategóriát képvisel, mint az MTK, reménykedni azonban mindig lehet, sőt, kell is. "Egyébként is a skótok jobban tartanak tőlünk, mint mi tőlük, ugyanis én három felkészülési mérkőzésüket láttam felvételről, míg az ő szakembereik már kétszer is élőben szemrevételeztek bennünket.” No, ezt már mosolyogva mondta Egervári Sándor, de mint tudjuk, olykor a viccek is jól sülnek el…