Túl későn jött a szépítő találat

A szpíkerről hamarosan kiderült, az optimista Újpest-drukkerek közé tartozik: mint azt világgá kürtölte, ha a házigazdák nyernek, nagyot léphetnek előre a tabellán (mi tagadás, a "hosszúlépés” rá is fért volna Kovács Zoltánékra, hiszen a kilencedik fordulót megelőzően csupán a kilencedik helyet foglalták el). Továbbá megtudtuk róla, nem csupán a szebb jelenben, hanem a fényes jövőben is reménykedik; legalábbis erre következtettünk abból, hogy külön kihangsúlyozta, a IV. kerületiek serdülőcsapata már sikerrel abszolválta a hét végi meccsét – ha szoros küzdelemben is, de 13–0-ra nyert…
Volt ám még ok az ünneplésre az első sípszó előtt. Vegyük például azt, hogy a néhány száz szurkolóból néhány ezer lett. Felbukkantak például a Firelity feliratú transzparens mögött ugráló fiatalok, akik aztán lelkesen szavalták, hogy akármerre jár az Újpest, ők ott vannak. A nemrég alakult csoport tagjai között egyébként éppen háziverseny zajlik – értesültünk egy bennfentestől –, s azt kívánják eldönteni, ki bírja közülük legjobban az alkoholt… Ha már itt tartunk: szombat este arra pezsgőzhettek, hogy a sporttevékenység megkezdése előtt Szélesi Zoltánnal a századik, Rósa Henrikkel pedig a kétszázadik élvonalbeli fellépése alkalmából ráztak kezet az elöljárók (hogy kicsit kukacoskodjunk: utóbbi nem éppen tegnap, hanem az első körben jubilált).
Pálinkás Györgyöt (aki neve ellenére nem Firelity-tag) ellenben meglepetészszerűen köszöntötték: családja stikában elintézte, hogy bemondják, a 30 éve a lilákba szerető, a 60. születésnapját ünneplő drukker is jegyet váltott erre a találkozóra. És láss csodát: még útjára sem indult a labda, de már tapsolt a publikum.

Aztán útjára indult… És megint láss csodát: a lelátó népe nem egyszer elismerőleg szólt a csapatok produkciójáról. Nem volt ez nagy meccs, hibák is akadtak szép számmal, mi több, az iram sem a kora délutáni Liverpool–Arsenalt idézte, ám az a tribün legfelső sorából is látható volt, akarnak, hajtanak a gyepen szaladgálók. A félidei állásból is látszik, mindez csak az egyik oldalon gyümölcsözött: a 26. percben Hercegfalvi Zoltán góljával került előnybe a Videoton. A támadó időzítése előtt amúgy le a kalappal: éppen abban a pillanatban talált a hazai kapuba, amikor a kisebb késéssel befutó fehérvári ultrák elözönlötték a vendégszektort…
Ami a folytatást illeti, a kispadok oldalán egy, a cseréket jelezni hivatott tábla, odaát meg egy magasba emelt portré jelezte, hogy Tokody Tibor is lehetőséget kapott. Ez okból kifolyólag Nagy Gábornak a pályán, Szanyó Károlynak pedig a csatársorban nem volt maradása; Mezey György a középpályára vezényelte vissza a támadóként inkább romboló futballistáját.

Ha nem is az átszervezésnek köszönhetően, de mindjárt a második felvonás elején egyenlíthetett volna a házigazda, csakhogy Kovács Zoltán kihagyta a kihagyhatatlant. Rossz poén, ám igaz: ez a kihagyás – no meg a többi – sokba került az újpestieknek… A látogatók tudniillik azt játszhatták, amit a legjobban tudnak: a Csank-iskola tananyagát bemagolva visszazártak, gyakorlatilag hiba nélkül bekkeltek, s időnként még ellencsapásokra is vállalkoztak. Az időközben felcsendülő "Mikor lövünk gólt?” kezdetű nóta persze nem nekik, hanem riválisuknak szólt: a 67. percre a bánatukban dalra fakadó nézők ugyanis kiszámolták, immáron 418 minutum telt el anélkül, hogy újpesti találat miatt talpra szökkenhettek volna…
Nos, a 80. percben Szanyó végre megtörte az átkot, azonban a drukkerek csak legyintettek egyet a magabiztosan értékesített büntető láttán. Hogy a Megyeri útra nem költözött vissza a boldogság az érthető: addigra már 2–0-ra vezettek a fehérváriak. A lila-fehérek "gólérzékenységét” ismerve nem meglepő, hogy az egyenlítés már nem jött össze a lefújásig.
A Videoton győzött, ehhez aligha szükségeltetik bővebb magyarázat. Az Újpest viszont megint nem győzött (immáron hat meccse tart a nyeretlenségi széria), s ez, úgy hisszük, nem kommentárt, hanem alapos elemzést és esetleg egy-két változást igényel…

Percről percre

10. perc: Simek passzolt a jobbösszekötő helyén érkező Polonkaihoz, aki 17 méterről, jobbal, kapásból célba vette a bal alsó sarkot, ám Tudor vetődve kiütötte a labdát.
15. perc: Medved a tizenhatos bal oldaláról visszagurította a labdát a középen érkező Szabó Tibor elé, aki tiszta helyzetből, jobbal, 14 méterről lőhetett is, ám ezt erőtlenül tette, így Vlaszák magához ölelhette a labdát a kapu közepénél.
26. perc: Polonkai veszítette el a labdát az újpesti térfélen. Szabó Tibor azonnal továbbpasszolta azt a leshatáron – de szabályos körülmények között – kiugró Hercegfalvinak. A csatár a jobbösszekötő helyén teljesen egyedül meglódult, betört a tizenhatoson belülre, egy testcsellel elhúzta a labdát Vlaszák mellett, és hét méterről, jobbal a kapu közepébe gurított.
0–1
39. perc: Polonkai ugratta ki a bal oldalon Nagy Gábort, aki besprintelt a tizenhatoson belülre, majd nyolc méterről, ballal célba vette a kaput, ám Tudort találta telibe.
45. perc: Medved forgolódott az újpesti tizenhatos előtt egészen addig, amíg szembe nem került a hálóval, és lőni nem tudott. A középről, 16 méterről, jobbal kapura küldött labda alig ment el a bal alsó sarok mellett.
46. perc: Polonkai emelt a középen egyedül kilépő Kovács Zoltán elé, aki kicsit nehezen ugyan, de lekezelte a labdát, az kissé elpattant tőle, de a csatár a cipője orrával mégis meglőtte, ám pontatlanul, a jobb alsó sarok mellé célzott.
63. perc: Simek indította a jobb szélen Erőst, aki az alapvonal közeléből erőből középre lőtte a labdát. A menteni igyekvő Risztics az ötösön belül el akarta rúgni a labdát, ám majdnem bajt csinált, mert nem sokkal emelte saját kapuja fölé.
67. perc: Rósa Henrik játszotta tisztára magát középen, és játékba hozta a bal oldalon meglóduló Tokodyt, aki hét méterről ballal a jobb alsó sarkot vette célba, ám Tudor is ott állt, így övé lett a labda.
75. perc: Hercegfalvi a jobb szélen lefutotta védőjét, így szinte a felezővonaltól egyedül sprintelhetett a kapu felé. A tizenhatoson belülre érve felnézett, látta, hogy Vlaszák kimozdult a kapujából, középen pedig érkezik Medved. Azonnal csatártársát hozta játékba és Medved hat méterről jobbal az üres kapu közepébe passzolta a labdát.
0–2
80. perc: Kovács Zoltán egyedül lépett ki középen, a büntetőterületen belül el akarta tolni Tudor mellett a labdát, a kapus azonban megfogta a csatár bokáját, aki elesett, Dubraviczky Attila játékvezető pedig tizenegyest ítélt. A büntetőrúgást Szanyó végezte el, és a labdát jobbal félmagasan a kapu közepébe lőtte.
1–2

Mestermérleg

Mezey György felajánlotta lemondását, de ezt Lukács Ferenc nem fogadta el (Fotó: Németh Ferenc)

Mezey György az Újpest szakmai igazgatója:
Jól felkészített csapatok izgalmas, látványos mérkőzése volt. A fehérváriak kétszer rúgtak kapura, és mindkét kísérletükből gól lett. Kellemetlen ilyen mérkőzésen kikapni, nagy összefogásra van szükség ahhoz, hogy az Újpest jobban szerepeljen.

Csank János a Videoton vezetőedzője:
Nehéz meccs volt… Valamivel több helyzete volt a hazaiaknak, mint azt szerettem volna, de jó kapusunk van. A középpályán viszont többször átjátszottak minket. A két csatárunk fizikuma jobb, mint az újpesti védőké, ez ki is derült, hiszen mindkét gólt ennek köszönhettük.

Fény és árnyék

Manapság nagyon nehéz támogatót találni, pénzt szerezni a magyar futballra. Az Újpestnek most mégis sikerült egy új szponzorral megállapodást kötnie. Az új támogató mindjárt egy elegáns gesztussal mutatkozott be a lila-fehér szurkolóknak: a Menüett Kft. a 12 éven aluli szurkolóknak kókuszos kockát adott ajándékba, bár volt, aki egy csülkös bablevest vagy egy töltöttkáposztát is szívesen fogadott volna.

Az olimpiai válogatottban számításba vett Tóth Balázsnak igazán sportszerűen kellene viselkednie a pályán. Ám ez nem mindig sikerül neki. A 14. percben például, amikor Erős Károly egy amúgy hétköznapi szabálytalansággal földre vitte, az újpesti középpályás hiába nyújtotta a kezét, s kért volna tőle elnézést. Tóth ugyanis elütötte Erős kezét, és a későbbiekben sem volt hajlandó békülni.