A háborús klasszikus címét idézve: a sas leszállt. (Némiképp csúsztattunk.)Ferihegy, kedd, késő délután. Megérkezett a PAOK. Látszik a játékosokon: duzzadnak az önbizalomtól.
Igaz, miért is ne tennék? Fut a szekerük, harmadikok a bajnokságban, ennek megfelelően a hét végén játszi könnyedséggel intézték el a kisebbik városi riválist, az Irakliszt – a görög lapok és Guy Feutchine, a csapat kameruni válogatott légiósa szerint is."Könnyű volt, bár pusztán a végeredmény, a kettő nulla nem biztos, hogy meggyőzi önt – sommázott az európai pályafutását a lengyel Wisla Krakkówban kezdő, Hellászban előbb a PAS Jannina, majd a PAOK által szerződtetett jobbszélső. – Hogy a legutóbbi teljesítményünk mire lenne elég Magyarországon? Fogalmam sincs, elvégre minden mérkőzés más. A csütörtöki például presztízsében a nagy hazai rangadókhoz hasonlítható. Hiszek benne, hogy ezt a párharcot mi nyerjük. Valamennyiünk nevében mondom: egyenként a legjobb teljesítményt akarjuk nyújtani, a csapat szintjén ez továbbjutást érhet. Szalonikiben is ilyen mentalitással léptünk pályára, ám sajnos a partjelző hibája miatt előnyt sem sikerült szereznünk, pedig az utolsó percben lőtt gólunk szabályos volt. Nehéz meccs vár ránk.”Udvariaskodik? – kérdezném, de a hangja jelzi, nem bóknak szánta a megjegyzést. Aztán, meg sem várva a kérdést, ki is fejti, miért."Amikor megtudtuk, hogy magyar csapattal, a Debrecennel találkozunk, én rögtön felhívtam egy Belgiumban játszó barátomat, aki tud néhány részletet a magyar futballról. Nos, túl sok információval ő sem szolgálhatott, ám azt megjegyezte, gyenge csapat a második körbe már nem jut. A kicsik kipotyognak a selejtezőben és az első fordulóban. Nos, magam is így gondolom. Ami konkrétan az ellenfelet illeti, a Debrecen edzője játékosainak képességei alapján választott taktikát a csapatnak, ez világos. És az utasításokat a futballisták be is tartják, így azt mondhatom: lehet, hogy egyénileg olykor jobbnak tűnünk a magyaroknál, az ő csapatuk taktikailag roppant felkészült – együttesen támadnak és védekeznek, szóval fel van adva a lecke. Hiszem, hogy tanultunk az első mérkőzésből, azaz bízom a továbbjutásban.” Feutchine ezzel a véleményével nincs egyedül. A görög szurkolók többsége természetesen el sem tudja képzelni, hogy az UEFA-kupa harmadik fordulójába ne a nagy múltú fekete-fehér klub lépjen, melynek címerében a pajzsra jelképként sast pingált egykor a piktor. Kétfejűt.