A káromkodás nem való a tv-be

Az előzetes program szerint a televíziós társaság két találkozó közvetítését kötötte le fordulónként, ám csak egyet tűzne műsorára. (A pontos menetrendet illetően a február 17-i sajtótájékoztató után gyaníthatóan okosabbak leszünk.)
A felröppent hírek szerint a valóságshow-któl nem tágító adó több újdonsággal tenné színesebbé, eseménydúsabbá a közvetítéseket, hogy minél több ember válassza szórakozásul a bajnoki mérkőzéseket.
Ma még csak találgatni lehet, mi mindennel lehet feldobni egy magyar meccs tudósítását, és mi magunk is körülnéztünk a világban: ugyan tőlünk nyugatabbra mi a módi. Amint arról már lapunkban is írtunk: először Franciaországban, majd Angliában a labdarúgó-mérkőzéseken kipróbálták a mikroportos trükköt, aminek a lényege, hogy a mini mikrofonnal felszerelt játékvezető valamennyi, a futballistáknak szóló utasítását (például fegyelmezés esetén) hallhatja a képernyőhöz ragadt szurkoló, mi több, a futballisták ítélet előtti-utáni verbális reakciója sem maradhat ezek után titokban.
Hogy ez jó idea avagy sem, nézőpont kérdése, mindenesetre a mai kandikamerás világban a szurkoló tán örülhet annak, ha pontosan hallja, mi zajlik a pályán…

"A FIFA-ban és az UEFA-ban is komoly vita bontakozott ki ebben a kérdésben, mindenesetre az igazán finom megfogalmazás szerint is vegyes volt ennek a francia újításnak a fogadtatása – fogalmazott Puhl Sándor, az MLSZ alelnöke, a Játékvezetői Bizottság elnöke. – Az egyik oldal azt vallja, hogy ez a módszer egyben visszatartó erővel is bír, hiszen a futballista előbb-utóbb vélhetően meggondolja, mondjon-e valami cifrát a játékvezetőnek egy általa vitatott szituációban, tudva, hogy szavait milliók hallhatják. Ezzel szemben persze az áll, hogy én, a tévé előtt ülő kíváncsi vagyok-e ezekre az olykor szalonképtelen megnyilvánulásokra. És akkor ne feledkezzünk meg arról sem, ami a gátló tényező lehet a program ilyetén színesebbé tételében – a személyiségi jogokról van szó, márpedig jelenleg ez tűnik a legerősebb kártyának a pakliban. Mert felvetődik: akármi is hangzik el a labdarúgótól, publikussá tehető-e az az ő megkérdezése nélkül? Nagy igazság: a demokrácia jó dolog, de csak addig, amíg az én érdekeimet szolgálja…"
Mindazonáltal a világ legjobb játékvezetőjének négyszer is megválasztott szakember országspecifikus, praktikus érveket is felsorakoztatott a "hallgatózás" magyarországi megjelenésének lehetősége (illetve kvázi lehetetlensége) kapcsán.
Íme az ezzel kapcsolatos véleménye:
"Ne felejtsük, hol alkalmazták eddig a módszert! Angliában és Franciaországban – már csak a társadalmi különbségekből adódóan is – a miénktől eltérő kultúra övezi a sportot, így a labdarúgást is. A játékosok és a nézők viselkedési szokásai is mások, a törvényi hátteret, az infrastruktúrát és a biztonságot tekintve pedig sajnos messze nem vagyunk olyan jó helyzetben, mint az említett államok. Magyarán elvileg minden adott, hogy működjön az elképzelés, de, mint fentebb ezt megjegyeztem, ez önmagában sem biztos, hogy elég."
Az 1994-es Brazília–Olaszország világbajnoki döntő bírája egyébként a csütörtökön kezdődött és szombaton záruló játékvezetői edzőtáborban tölti következő napjait.
A hagyományos év eleji összejövetelen – amelyen az ilyenkor szokásos fizikai felmérő sem marad el – három fő témakört érintenek a résztvevők: a játékvezető fegyelmezési tevékenysége mellett a bírók kapcsolatai, valamint a helyezkedés, összműködés különböző játékhelyzetekben fejezetek jelentik majd a központi programokat a kis illetve nagyobb csoportos diskurzusokon.
A kissé félreérhető második kategória ("a bírók kapcsolatai") a játékvezetőknek a pályán (játékosok) vagy az oldalvonalon kívül (szakmai stábok, cserejátékosok) elhelyezkedőkkel kapcsolatos kommunkikációját takarja, s tulajdonképpen ezzel rokon az első téma is, éppen ezért kíváncsiak voltunk, vajon a bíráink milyen instrukciókat kaphatnak majd a továbbképzésükön.
"Sajnos, Magyarországon rossz tendencia szemtanúi vagyunk, a pályán belüli indulatok túlságosan is hatásuk alá vonják a lelátókon ülőket, még úgy is, ha tisztában vagyunk vele, ez tömegpszichózis, azaz érvényesül a hatás-ellenhatás tétel – mondta Puhl Sándor. – Ezen szeretnénk változtatni, és kell is, éppen ezért az edzőtáborba kerekasztal-beszélgetésre invitáltuk a klubok edzőit, csapatkapitányait, képviselőit, javaslatokat teszünk és várunk. Ha a jövőben a futballista, a játékvezető és a tréner egyaránt önmérsékletet tanúsít, azzal közelebb kerülünk a célhoz."