Menetrend szerinti ülését tartja a mai napon az FTC Rt. igazgatósága. A tavaszi rajt előtt egy héttel rendkívüli napirendi pont nem szerepel az előzetes forgatókönyvben, ám a Magyar Labdarúgóliga (MLL) fellebbviteli bizottságának döntését bizonnyal értékelik majd a Ferencváros futballcsapatát működtető gazdasági társaság vezetői.
Kovács Ádám még nem lát tisztán a Fradi pénzügyeiben, de ígéri, amit vállalt, teljesíti (Fotó: Danis Barna)
Kovács Ádám még nem lát tisztán a Fradi pénzügyeiben, de ígéri, amit vállalt, teljesíti (Fotó: Danis Barna)
A fegyelmi testület ugyanis az eredetileg 30 napos, ám 15 nappal meghosszabbított eljárás végén döntött a tavaly május 30-ai Ferencváros–Debrecen bajnoki mérkőzést követő botrány ügyében. A határozat már a fellebbviteli bizottság csütörtök délutáni ülésén megszületett, ám az irat kézbesítése péntek reggelre maradt. Emiatt a testület elnöke, dr. Nagy József tegnap még nem kívánta közzétenni a döntést, mondván, nem szeretné, ha az eljárás alá vont fél a sajtóból tudná meg a határozat tartalmát. Más kérdés, hogy egy rendkívüli sajtótájékoztató keretében például, amelyre az FTC Rt. képviselői is hivatalosak, akár csütörtök este is közzé lehetett volna tenni a határozatot, ilyen kezdeményezés azonban nem volt. Pedig felfokozott az érdeklődés ezen ügy kapcsán hiszen a tét nem csekély: mint emlékezetes, az első fokon eljárt fegyelmi bizottság a 40 millió forintos pénzbüntetés mellett hat büntetőponttal is sújtotta a részvénytársaságot. Márpedig csöppet sem mindegy, visszakapta-e a Fradi a hat pontot, hiszen ebben az esetben a második helyre rukkolna elő Pintér Attila együttese, pontszámba beérve az éllovas Balaton FC gárdáját. Így viszont az FTC Rt. igazgatóságának tagjai is csupán péntek reggel ismerhetik meg a jogerős határozatot, azaz tegnap legfeljebb tippelgethettek, milyen döntés született. A bizottság tudniillik iratokból ítélkezett, vagyis a Fradi képviselőit nem hívták meg az ülésekre. – Magam is kíváncsi vagyok, mi áll a papírokban – mondta csütörtöki megkeresésünkre Kovács Ádám, az FTC Rt. főszponzora. – Ez az egyetlen téma, amire nincs befolyásunk, amúgy nyugalom van a csapat háza táján. – Ebben egészen biztos? – Miért ne lennék az? – Mert a legkülönfélébb hírek röppentek fel mostanság arról, milyen nagyságrendű tartozásai vannak a labdarúgó-társaságnak… – Aláírt mérleg egyelőre nincsen, nem látok tehát teljesen tisztán, de félmilliárd forint körüli veszteségről tudok. Igaz, ebből a tényleges hiány csak háromszázmillió forint. – Az sem kevés… – Tényleg nem az, de senkinek sem kell aggódnia, megvan, meglesz a pénz az FTC Rt. működtetésére. – Ki fizet majd? – Hogyhogy ki? Természetesen én, Kovács Ádám, hiszen én írtam alá a szponzorációs szerződést az rt. tulajdonosával, a sportegyesülettel. – Emlékszik Salamon Béla egyik régi kabaréjelenetének híressé lett mondatára: "De miből van a Simeknek autója?" Nem hiszem, hogy ne tudná: a fél ország azt kutatja, ki áll valójában Kovács Ádám mögött? – Mondjak egy jópofa verziót, amit mostanában jutott a fülembe? – Hallgatom. – Kovács Ádám valójában Furulyás János, az FTC elnökének strómanja. – Ez szép… Azért aligha csapkodhatta a térdét a nevetéstől, amikor ezzel az állítással szembesült. – Én már annyi szamárságot hallottam a ferencvárosi szerepvállalásomról, hogy a legvadabb verziók kapcsán sem rebben meg a szemem. Szeretném azonban megnyugtatni a Fradi minden szurkolóját: valódi szerződés született a szponzorálásról, és létezik az a vállalkozói kör is, amely garancia a szükséges pénz előteremtésére. Az első fizetési határidő majd csak március közepén jár le. Hogy aztán a közös financiális ügyeinket miként rendezzük az FTC-vel, az már a mi belügyünk. – A Ferencvárosnál nemigen lehetnek belügyek. A szurkolók rosszul viselik, ha nem tudnak arról, mi történik az Üllői úton. – Mire kíváncsi? – Amire mindenki! Megkapja-e a Fradi a szerződésben kikötött összegeket? – Az első háromszázmilliós részletet már megkapta. Igaz, egyelőre nem pénzt utaltunk. – Ezt nem értem… – Arról van szó, hogy még tavaly december harmincegyedike előtt letétbe helyeztük a vállalásaink fedezetét, mégpedig értékpapír formában. A cégem, a Celladam Rt. részvényeiről van szó, amelyek már névértéken is garanciát jelentenek az ígéretek teljesítésére, ám a papírok értéke felfelé kúszik. Most jött el tudniillik az ideje, hogy a két évtizedes kutatás-fejlesztésünk eredményeit egyéb vállalkozásokban hasznosítsuk. Mondok egy példát, amiről eddig még nem beszéltem a sajtóban: megkaptuk az engedélyt a Celladam egyik változata, a Vitacell gyártására és forgalmazására. Ez a termék, amit kockacukorra csepegtetve kell fogyasztani, élelmiszerként kerül a piacra, és a rák megelőzésére alkalmas szer. Ha ennek az eladása beindul, azzal a Ferencváros sem jár majd roszszul. Emellett zajlik a Celladam-injekció, -csepp és -kúp itthoni törzskönyveztetése, a szlovákiai engedély pedig már zsebben van, de a kínai tárgyalások is biztatóan alakulnak. – Ezek tényleg jó hírek, viszont az üzletekből majd csak ezután lesz pénz. – És ez miért baj? Csak mifelénk képzelik úgy az üzletembert, hogy a bőre alatt is forintok vannak. A pénzét azonban legfeljebb Mari néni tartja otthon a paplanba varrva, aki üzletben gondolkodik, befekteti a tőkét. Mi például most a bioenergia hasznosításán dolgozunk, ami egy sokkal szélesebb vállalkozói kört mozgat meg, tehát nemzetgazdasági szinten is jelentős vállalkozás. És mindezt önerőből valósítjuk meg, a bankvilággal ugyanis nincs kapcsolatunk, mert korábban megalázóan kezelték a vállalkozói körünket. Ez a történet is megérne egy misét, ám ez már nem sportügy… Visszatérve a Fradira, az a lényeg, hogy a kellő időpontokban rendelkezésre álljon a szükséges szabad pénz. Senki se idegeskedjen: amit vállaltam, teljesítem is.