A Riónak – és mellesleg a Flamengónak – tavaly nyáron búcsút intő csatár megannyi honfitársához hasonlóan Európában kívánta eurótízezrekre váltani talentumát, ami úgy tűnik, meglehetősen rövid idő alatt sikerül is neki. A kontinentális szezonnyitány Belgiumban, Antwerpben köszöntött a balszélsőre, az Ajax fiókcsapata, a Germinal Beerschot futballistájaként, ám fél szezon elteltével odébb állt a kétségkívül jobb nevű bruges-iekhez."Egyéves szerződés kötötte hozzánk Victort, és mivel a klubom csak most kaphatott érte pénzt, eladta őt a Clubnak – árult el egy részletet az átigazolás zökkenőmentességéről Bodor Boldizsár, a GBA kétszeres válogatott légiósa. – Elment a több pénzért, ami jellemző is a dél-amerikaiakra, csakhogy nem árt leszögezni: neki a tehetsége is adott ahhoz, hogy elismert játékos legyen. Az igaz, hogy nálunk kilenc meccsen csupán két gólt szerzett, de hogyan? Abszolút egyedül küzdött elöl – olykor három védővel is."A közteherviselés jótékony hatását a bruges-i példa is illusztrálja, lévén a háromcsatáros attakot favorizáló Trond Sollied edző keze alatt a hat tavaszi bajnokin Victor már háromszor köszönt be az ellenfeleknek. "Abszolút ballábas labdarúgó, balra cselez, szinte csak ballal passzol… – sorolta a legfőbb ismérveket egykori társáról Bodor. – És hihetetlenül gyors. Egy az egyben nem nagyon lehet feltartóztatni, ha kilépsz rá, fontos, hogy legyen mögötted biztosító ember. Általában a vonal felé cselez, szóval a védőnek kifelé kell szorítania, abból nagy baj nem lehet. Bár nem túl magas, a pozícióharcban sem gyenge, talán a fejjátéka marad az átlagos alatt."Szóval közös erővel megállítható. Más esély? Talán, ha bal lábbal kel fel…
Így kezdenek a csapatokA debreceniek egy napja Bruges-benDisztl László csalódott a Bruges játékában A belgák védője nagy harcot várÖtször a magyarok, ötször pedig a belgák ünnepelhettek