A bajnokság versenyrendszerének átszervezéséről döntött pénteki ülésén a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) elnöksége. A testület elfogadta a jövő évi versenykiírást, és határozott arról is, hogy kötelező lesz a fiataloknak is helyet adni a csapatokban az élvonaltól egészen az NB III-ig. A legnagyobb visszhangja talán mégis Bicskei Bertalan döntésének volt, aki közölte: kilép az edzőbizottságból. A volt szövetségi kapitány azért cselekedett így, mert nem ért egyet az UEFA-edzőképzés magyarországi megvalósításával. Összeállításunkban megszólaltatjuk Bicskei Bertalant, illetve Garami Józsefet, az edzőbizottság elnökét, de elolvashatják azt is, milyen álláspontot képvisel az edzőképzés ügyében a Testnevelési Egyetem, népszerűbb nevén a TF. Noha lapunk nem kíván állást foglalni e hosszú ideje tartó vitában, most azért is tesszük közzé a TF ad hoc bizottságának véleményét, mert az egyetem eddig még nem fejtette ki bővebben a véleményét.
Bicskei Bertalan igyekszik rámutatni a hibákra (fotó: Németh Ferenc)
Bicskei Bertalan igyekszik rámutatni a hibákra (fotó: Németh Ferenc)
46221-Bicskei
Kilépett tehát az MLSZ edzőbizottságából Bicskei Bertalan, az egykori szövetségi kapitány. Döntése sokakat meglepett, pedig a szakember hosszasan töprengett, őrlődött, mire erre az elhatározásra jutott. – A Testnevelési Egyetem Társadalmi Tanácsa létrehozott egy ad hoc bizottságot, amelynek az MLSZ és az egyetem közötti ellentétet kellett kivizsgálnia – mondta Bicskei Bertalan. – Ebben a testületben jogászok, tanárok és edzők kaptak helyet. Engem, mint a kölni főiskolán végzett szakembert, és aki külföldi tapasztalatokkal is rendelkezik, kértek fel a munkára. Nos, a bizottság a vizsgálódásai során megállapította, hogy az MLSZ jogtalanul tiltott el edzőket a munkavégzéstől. Ezt azzal az indokkal tette, hogy az érintetteknek nincs UEFA-licencük. Hiába van egyetemi diplomájuk, nem dolgozhattak. Ez volt az a pont, amikor úgy döntöttem, ki kell szállnom az MLSZ edzőbizottságából, mert a vizsgálat során feltárt esetek miatt nem lett volna korrekt, ha mindkét helyen pozícióban maradok. A kilépés volt számomra az egyetlen megoldás. – Pontosan milyen megállapításokra jutott az ad hoc bizottság? – Először is arra, hogy körülbelül háromezer edzőt tiltottak el a munkavégzéstől. Amikor befejeztük a vizsgálódást, az egyetem vezetősége elé a következő javaslatokat terjesztettük: azon edzőknek, akiknek érvényes, a Testnevelési Egyetemen szerzett diplomájuk van, ám nincs UEFA-licencük, az MLSZ-től határozatban kapják vissza a jogot a munkavégzésre. Egyébként az UEFA ajánlásában is ez szerepel. Azok a szakemberek, akiknek licencük van, de diplomájuk nincs, dolgozhassanak, de csak akkor, ha beiratkoznak az egyetem különbözeti tanfolyamára. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert nem azok az edzők tehettek róla, hogy nem lehet érvényes a licencük, akik csak az MLSZ tanfolyamán vettek részt. Ezenkívül támogatjuk, hogy ugyanúgy, mint több európai országban – tízet vizsgáltunk meg –, vonják össze az egyetemi képzéssel a licenckiadást, és a két fél dolgozzon együtt az edzőképzésben. Ez akadály nélkül megtehető. – Találkoztak-e a törvénysértő gyakorlattal? – A magyar oktatási törvény kimondja, hogy felsőfokú diplomát csak felsőfokú oktatási intézmény adhat ki, ezeket a papírokat senkinek sincs joga semmibe venni, így a labdarúgó-szövetségnek sem. A sporttörvény amúgy is kimondja, hogy a válogatottaknál és az első osztályú csapatoknál kizárólag felsőfokú diplomával rendelkező szakedzők dolgozhatnak. Egyébként az európai szövetség is az utóbbi megoldást támogatja. – Azok a szakemberek, akiket a fentiek miatt eltiltottak a munkavégzéstől, akár jogorvoslatért is fordulhatnak a bírósághoz? – A bizottságunk jogásza azt mondta, ha valaki feljelentést tett volna ez ügyben, az bizony megnyerte volna a pert. – Vélhetően az egyetem vezetősége sem marad tétlen, ha nem sikerül egyezségre jutnia az MLSZ-szel. – Az iskolát az UEFA-licenc bevezetése óta jelentős anyagi és erkölcsi kár érte. Ezért a bizottságunk azt javasolja, hogy ha sikerül megegyezni és közösen működtetni a szövetséggel a képzéseket, akkor ne lépjen fel semmiféle anyagi, illetve erkölcsi kártérítési igénnyel. – Mennyi esélyt lát erre? – Megvizsgáltuk az elmúlt évek próbálkozásait a megegyezésre, és arra a következtetésre jutottunk, hogy az MLSZ igazából egy kicsit időhúzó taktikát folytatott, és közben a háttérben megpróbált megegyezni a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériummal, igyekezett elismertetni a képzést. Ebben Benedek András államtitkár segítségére számított, ám ő csak egyoldalú információkkal rendelkezett. A GYISM és az Oktatási Minisztérium tárcaközi egyeztetése révén akarták elfogadtatni a licences képzést. Ezt a bizottságunk sajnálatosnak tartja, ugyanakkor reméljük, hogy az oktatási tárcánál nem hagyják magukat befolyásolni, mivel ott biztosan ismerik az idevonatkozó szabályozókat. Ezért azt javasoltuk, hogy ha március harmincegyedikéig nem sikerül megállapodni, akkor az egyetem terelje jogi útra az ügyet. Úgy érezzük, az egyetemnek keményen kell harcolnia az igazáért, és a törvényességi keretek között meg tudja oldani ezt a nehéz kérdést. Az edzőképzés ügyének jogszerű rendezése tovább erősítheti az egyetem azon törekvését, hogy egyre inkább visszanyerje önállóságát. – Bízik abban, hogy sikerül megegyezniük? – Nagyon remélem, hogy nem lesz probléma. Ismerem a kölni, az osztrák, a svájci és az olasz képzést is, és nyugodt szívvel mondhatom, az egyetemen minden adva van a magas színvonalú oktatáshoz.
